McLaren M26

McLaren M26 McLaren M26E
Gyártási adatok
Versenysorozat	Formula–1
Gyártó	McLaren
Tervező	Gordon Coppuck
Előző	McLaren M23
Következő	McLaren M28
Műszaki adatok
Vázszerkezet	alumínium monocoque
Motor	Ford-Cosworth DFV 3L V8 szívómotor
Váltó	Hewland 6 sebességes manuális
Üzemanyag	Texaco
Gumik	Goodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)	Marlboro Team McLaren
Pilóták	Jochen Mass James Hunt Patrick Tambay Bruno Giacomelli
Első verseny	1976-os Formula–1 holland nagydíj
Utolsó verseny	1979-es Formula–1 belga nagydíj
Futott versenyek	31
Győzelmek	3
Dobogós helyezések	6
Edzéselsőségek	3
Leggyorsabb körök	1

A McLaren M26 egy Formula–1-es versenyautó, amit a McLaren tervezett és versenyeztetett, először az 1976-os Formula–1 világbajnokság során, majd 1977-ben, 1978-ban, és még 1979-ben is, két futam erejéig. Pilótái 1976-ban Jochen Mass, 1977-ben Mass és James Hunt, 1978-ban Hunt mellett Patrick Tambay és Bruno Giacomelli, továbbá saját nevezőként az autóként használva Brett Lunger. 1979-ben csak Tambay vezette.

Áttekintés

A csapat az akkor már korosodó M23-as modellt váltotta le vele, amit úgy terveztek, hogy legyen könnyebb és alacsonyabb, emellett minél keskenyebb. Eleinte Jochen Mass tesztelte, és ő ekkor a hútési problémákra panaszkodott. Emiatt át kellett tervezni a hűtőrácsok elhelyezését, majd néhány újabb tesztet követően Mass a holland nagydíjon vezethette. A verseny eredményét kiértékelve elhatározták, hogy további átalakításokra van szükség, ezért 1976-ban már nem versenyeznek vele.

1977 első néhány versenyén sem ezt használták, hanem majd először csak a spanyol nagydíjon James Hunt. Ő kezdetben nem volt megelégedve az autóval, de végül a szezon során folyamatosan javult a teljesítmény. Háromszor nyert és két további dobogós helyet szerzett vele. Ausztriában megbízhatósági gondok miatt bukott el egy győzelmet, Kanadában pedig elég szokatlan körülmények között: lekörözés közben összeütközött a csapattársával. A balesetet követően egy pályabíró odébb akarta tessékelni Huntot, aki mérgében behúzott neki egyet - később bocsánatot kért. A szezont a McLaren konstruktőri harmadikként zárta.

1978-ban Mass helyére Patrick Tambay érkezett. A szezon ígéretesen kezdődött, mindketten pontokat szereztek az argentin nagydíjon. Ezt követően azonban mélyrepülésbe kezdett a McLaren: a Lotus bemutatta a mindent verő Lotus 79 modellt, ami mellett az M26-os nem rúghatott labdába. Hunt olyan keményen próbálta nyomni, amennyire csak lehetett, de a túlerőltetést az autó nem díjazta, emiatt sorozatban ötször is kiesett. Ez nem tett jót a pilóta motivációjának sem. Gordon Coppuck tervező a szezon közben áttervezte a kasztnit, hogy kihasználja a szívóhatást (ground effect), ez volt az M26E almodell. Ennek során megnőttek az oldaldobozok, átdolgozta a felfüggesztéseket, és a szárnyak is kisebbek lettek. A teljesítmény azonban ettől nem javult, és tesztpilóta hiányában nem sok lehetőségük volt kiértékelni az eredményeket. Az évet konstruktőri nyolcadikként zárták.

1979-ben Tambay még kétszer vitte pályára, de Brazíliában kiesett, Belgiumban pedig kvalifikálni sem tudott. A McLaren belekerült egy lefelé tartó spirálba, amiből majd csak 1981-ben tudtak kilábalni.

Utóélete

1980-ban a Tiga Race Cars átépített egy példányt a ground effect kihasználására, és beépítettek egy 5 literes Chevrolet motort. Az autó a Formula–5000-ben indult, Alfredo Constanzo ausztrál bajnok lett vele.

2009-ben Bobby Verdon-Rue az M26-ost vezetve nyerte az FIA történelmi Formula–1-es autóknak szervezett bajnokságát.

Eredmények

Év	Entrant	Motor	Gumik	Pilóták	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	Pontok	Helyezés
1976	Marlboro Team McLaren	Ford-Cosworth DFV	G		BRA	RSA	USW	ESP	BEL	MON	SWE	FRA	GBR	GER	AUT	NED	ITA	CAN	USA	JPN		74 (75)*	2.
				Jochen Mass												9
1977	Marlboro Team McLaren				ARG	BRA	RSA	USW	ESP	MON	BEL	SWE	FRA	GBR	GER	AUT	NED	ITA	USA	CAN	JPN	60*	3.
				James Hunt					KI		7	12	3	1	KI	KI	KI	KI	1	KI	1
				Jochen Mass										4	KI	6	KI	4	KI	3	KI
1978	Marlboro Team McLaren				ARG	BRA	RSA	USW	MON	BEL	ESP	SWE	FRA	GBR	GER	AUT	NED	ITA	USA	CAN		15	8.
				James Hunt	4	KI	KI	KI	KI	KI	6	8	3	KI	KIZ	KI	10	KI	7	KI
				Patrick Tambay	6	KI	KI	12	7		KI	4	9	6	KI	KI	9	5	6	8
				Bruno Giacomelli						8			KI	7			KI	14
	Liggett Group / B & S Fabrications			Brett Lunger					NPK	7	NK	NK	KI	8	NPK	8	KI	KI
1979	Marlboro Team McLaren				ARG	BRA	RSA	USW	ESP	BEL	MON	FRA	GBR	GER	AUT	NED	ITA	CAN	USA			15*	7.
				Patrick Tambay		KI				NK

* Minden pontot az M23-assal szereztek

* 21 pontot szereztek az M23-assal

* Minden pontot az M28-assal és M29-essel szereztek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz McLaren M26 témájú médiaállományokat.

• A McLaren hivatalos honlapja