McCullough Róma-sorozata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

McCullough Róma-sorozata (eredeti angol címén Masters of Rome, magyarul: Róma urai[1]) Colleen McCullough írónő az ókori Rómában játszódó történelmi regényfolyama. A sorozat a Római Köztársaság utolsó napjait, így Caius Marius, Lucius Cornelius Sulla, Cnaeus Pompeius Magnus, Caius Iulius Caesar és Caesar Augustus életét és politikai karrierjét mutatja be Kr. e. 110. január 1-jétől Kr. e. 27. január 16-ig. Magyarul Szántó Judit fordításában jelent meg.[2]

Koncepció[szerkesztés]

A történetben fontos szerephez jutnak a következő történelmi személyek: VI. Mithridatész, Marcus Aemilius Scaurus, Publius Rutilius Rufus, Quintus Sertorius, Marcus Livius Drusus, Jugurtha, Spartacus, Marcus Licinius Crassus, Marcus Tullius Cicero, Marcus Calpurnius Bibulus, Marcus Porcius Cato, Publius Clodius, Titus Annius Milo, Vercingetorix, Marcus Iunius Brutus, Caius Cassius Longinus, Marcus Antonius, VII. Kleopátra, Caesarion és Marcus Vipsanius Agrippa. Minden könyvben található egy részletes jegyzetgyűjtemény, a szereplők rajzolt portréi és McCullough magyarázatai, miért írt le bizonyos eseményeket úgy, ahogy leírta.

A sorozat azon a tételen alapul, hogy Rómában, ahogy egyre nagyobb hatalomra tett szert a mediterrán térségben, a dolgok régi menete – a különböző, elsősorban arisztokratikus és kereskedelmi érdekek mérlegelésén keresztül – lehetetlenül nehézkessé vált. A városállam igazgatására kialakított intézményrendszer segítségével egyre nehezebbé vált a birodalom irányítása. Némely erős vezető (így a néppárti Marius, Sulla és Caesar) kísérletet tett arra, hogy kialakítsanak egy olyan autokratikus államot, melyben látszat szintjén megmaradnak a köztársasági jellemzők. Ellenfeleik, a konzervatív optimaták (boni) ellenállása tették szükségessé a császárság bevezetését. Saját bevallása szerint McCullough megpróbálta a történelmi személyeket a kor embereinek szemszögéből vizsgálni, így Caesart is nagy embernek, tetteit elkerülhetetlennek ábrázolja.

Kötetek[szerkesztés]

  1. Róma első embere (The First Man in Rome) (1990); Kr. e. 110–100
  2. Fűkoszorú (The Grass Crown) (1991); Kr. e. 97–86
  3. Fortuna kegyeltjei (Fortune's Favourites) (1993); Kr. e. 83–69
  4. Caesar asszonyai (Caesar's Women) (1997); Kr. e. 67–59
  5. Caesar háborúi (Caesar) (1998); Kr. e. 54–48
  6. Az októberi ló (The October Horse) (2002); Kr. e. 48–41
  7. Antonius és Kleopátra (Antony and Cleopatra) (2007); Kr. e. 41–27

McCullough eredetileg Az októberi lóval kívánta befejezni sorozatát, mivel véleménye szerint a Római Köztársaság végső pusztulásának a philippi csatát, Caesar gyilkosainak halálát kell tekinteni. A történészek azonban egy évtizeddel későbbre, Kr. e. 31-re datálják a Köztársaság végét, amikor az actiumi csata, Augustus és Marcus Antonius végső ütközetére került sor. A rajongók nyomására készült el McCullough egy további regénnyel, az Antonius és Kleopátrával, mely 2007 szeptemberében jelent meg angol nyelven és 2009-ben magyarul.

Fogadtatása[szerkesztés]

További tervek[szerkesztés]

Bob Carr, Új-Dél-Wales korábbi miniszterelnöke nyilvánosan állást foglalt amellett, hogy McCullough további kötetekkel bővítse sorozatát. Szerinte az írónőnek nem kellene kronologikusan folytatnia a történetet a második triumvirátustól a Iulius–Claudius- és a Flavius-dinasztián keresztül, hanem őket átugorva az öt jó császárral. Ám egy új regény születése már az írónő 2015 elején bekövetkezett halála előtt is valószínűtlen volt, mivel makuladegeneráció (sárgafolt-elfajulás) miatt látása erősen romlott.

Magyar kiadások[szerkesztés]

Puhafedeles
kiadások
Keményfedeles (sorozatos)
kiadások
Róma első embere (1990) 1991: Árkádia Könyvklub
I. ISBN 9633071968
II. ISBN 9633071976
Össz. ISBN 963307195X

1992: Árkádia Könyvklub

I.
II.
Össz. ISBN 9633072123
2000: Európa
I. ISBN 9630767376
II. ISBN 9630767384
Össz. ISBN 9630767368
Fűkoszorú (1991) 1993: Európa
I. ISBN 9630756064
II. ISBN 9630756072
Össz. ISBN 9630756080
2000: Európa
I. ISBN 9630766957
II. ISBN 9630766965
Össz. ISBN 9630766949
Fortuna kegyeltjei (1993) 1996: Európa
I. ISBN 9630761122
II. ISBN 9630761130
Össz. ISBN 9630761149
2001: Európa
I. ISBN 9630766957
II. ISBN 9630766965
Össz. ISBN 9630766949
Caesar asszonyai (1997) 1997: Európa
I. ISBN 9630762722
II. ISBN 9630762730
Össz. ISBN 9630762501
2001: Európa
I. ISBN 9630769506
II. ISBN 9630769514
Össz. ISBN 9630769492
Caesar háborúi (1998) 1998: Európa
I.
II.
Össz. ISBN 9630764377
2001: Európa
I. ISBN 9630769212
II. ISBN 9630769220
Össz. ISBN 9630769204
Az októberi ló (2002) 2004: Európa
I.
II.
Össz. ISBN 9630777967
2004: Európa
I. ISBN 9630776278
II. ISBN 9630776960
Össz. ISBN 9630776979
Antonius és Kleopátra (2007) 2011: Európa
ISBN 9789630791854
2009: Európa
ISBN 9789630788441

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A cím téves nyersfordítása, a Róma mesterei vált elterjedtté, de egyik alak sem hivatalos.
  2. Kivéve az első kötetet, melynek társfordítója volt Dániel Anna, Detre Józsefné, Dobrás Zsófia, László Zsófia, Szűr-Szabó Katalin és Walkóné Békés Ágnes mellett.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Masters of Rome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.