Maywald József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maywald József
Portréja a Vasárnapi Ujság 1910. évi 38. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1910. évi 38. számából.
Született1849. július 20.
Pest
Elhunyt1911. október 28. (62 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Maywald József (Pest, 1849. július 20.Budapest, 1911. október 28.)[2] klasszika-filológus, gyorsíró, bölcseleti doktor, piarista áldozópap és tanár.

Élete[szerkesztés]

Maywald János polgár és Árvay Katalin fia. A gimnázium négy osztályát a pesti kegyesrendieknél járta. 1864. augusztus 31-én a kegyestanítórendbe lépett és a Vácon töltött próbaév után gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten a kegyesrendieknél végezte. 1871-ben tett fogadalmat tett, majd 1872-ben pappá szentelték. Gimnáziumi tanár volt 1869-től Magyaróvárt, 1871-től Nagykanizsán, 1873-tól Szegeden, 1874-tól újból Nagykanizsán és 1878-tól Budapesten. 1909-ben vonult nyugdíjba. 1870-ben tanulta meg a gyorsírást, 1890-ben szerezte meg gyorsírás tanári oklevelét. Ezt követően haláláig tanította a gyorsírást, s fontos szerepe volt a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírás elterjesztésében. 1910-től betegszabadságon volt.

Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület alapító tagja, 1880 és 1897 között alelnöke, 1891-től 1910-ig pedig a Gyorsírástanárokat Vizsgáló Bizottság, a Budapesti Filológiai Társaság, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület igazgatótanácsának és az MTA klasszika-filológia bizottságának is tagja volt.

Cikkei a nagykanizsai főgimnázium Értesítőjében (1876. Vagyon és birtok a régi Attikában); a Magyar Koronában (1878. 1. sz. Uj év napja az ősi Rómában, 153-154. sz. Spiritismus az ó-kori görögöknél); a budapesti kegyesrendi főgimnázium Értesítőjében (1883. Pindaros győzelmi dalairól); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1884., 1888., 1892-95. könyvismertetések).

Munkái[szerkesztés]

  • Görög régiségek Goethe «Iphigenia auf Tauris» cz. drámájában. Bpest, 1884 (Különnyomat a budapesti kegyes-tanítórendi főgymnasium Értesítőjéből)
  • Görög nyelvtan, rövid, áttekinthető előadásban. Függelékül az ión szójárás alaktana. Gymnasiumi használatra. Bpest, 1887 (ism. Tanáregylet Közlönye XX. 302. l., Közoktatás 6. sz., 2. átdolg. kiadás 1891. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1892. 7. sz., Egyet. Philol. Közlöny 371. l, 3. k. 1895. Uo. Ism. Tanáregylet Közlönye 1896. 106. l., 4. k. 1900. Uo.)
  • Görög gyakorló és olvasókönyv. Gymnaisumi használatra. I. rész. A név és a szabályos w végű ige. Az V. osztály számára. Uo. 1887 (ism. Tanáregylet Közlönye 1888. 383. l., Egyet. Philol. Közlöny 396. l., Közoktatás 40. sz., 2. átdolg. kiadás 1893. 3. kiadás. Uo. 1897. II. rész. Szemelvények Xenophonból. Uo. 1888, 2. k. 1896., 3. k. 1901)
  • Módszertani kérdések a gyorsírás köréből. Bp., 1901
  • Iphigenie auf Tauris. Írta J. W. Goethe. Bev. és magyarázta. Bp., 1902 (Jeles írók isk. tára 12.)
  • Régebbi és újabb egyházi énekek 4 szerepre alkalmazva. S.a.r. Zehery Imre. Új kiad. Bp., 1905
  • Görög olvasókönyv A gimn. 5. o. sz. Maywald József tankönyveinek fölhasználásával szerk. Jirka Alajos, [1937]

Az ókori Lexicon számára megírta a görög-római magánrégiségek egy részét.

Szerkesztette a Gyakorló Gyorsíró VI. évfolyamát 1886-ban Budapesten.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005