Maximális részcsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csoportelméletben maximális részcsoportnak nevezzük az olyan valódi részcsoportot, amely maga nem valódi része egy másik valódi részcsoportnak. Tehát egy adott csoport részcsoportja akkor maximális, ha , és nincs olyan részcsoport, hogy .

Egzisztencia és unicitás[szerkesztés]

Nem minden csoportnak van maximális részcsoportja. Az egyelemű csoportnak például nincs valódi részcsoportja, így maximális részcsoportja sincsen. A Prüfer-csoport minden valódi részcsoportja része egy bővebb valódi részcsoportnak, így ebben a csoportban sincsen maximális részcsoport.

Ha nemtriviális véges csoport, akkor -nek van maximális részcsoportja, mi több, minden valódi részcsoport része egy maximális részcsoportnak. Legyen ugyanis egy tetszőleges valódi részcsoport. Ha maximális, akkor az állítás teljesült. Ha nem, akkor van olyan , hogy . Ha maximális, akkor készen vagyunk; ha nem, akkor van olyan , hogy . Az eljárás nem folytatható a végtelenségig, hiszen maga véges.

Egy csoportnak lehet egynél több maximális részcsoportja. A Klein-csoportnak például három másodrendű részcsoportja is van; ezek mindegyike maximális. Egy csoport maximális részcsoportjainak metszetét Frattini-részcsoportnak nevezzük.

Tulajdonságok[szerkesztés]

Ha egy csoportnak egyetlen maximális részcsoportja van, akkor azt szükségképpen helyben hagyja minden automorfizmus, és így az ilyen részcsoport karakterisztikus (következésképpen normálosztó).

A maximális részcsoportok szükségképpen modulárisak (azaz ha maximális -ben és olyan részcsoportjai -nek, hogy , akkor ). Ilyenkor ugyanis azt jelenti, hogy vagy vagy . Az első esetben . A második esetben .

Egy csoport minden maximális részcsoportja pronormális.

Források[szerkesztés]