Eisikovits Mihály Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Max Eisikovits szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Eisikovits Mihály Miksa
Életrajzi adatok
Született 1908. október 8.
Balázsfalva
Elhunyt 1983. január 13. (74 évesen)
Kolozsvár
Tevékenység zeneszerző

Eisikovits Mihály Miksa (névváltozat: Eisikovits Miksa; Balázsfalva, 1908. október 8.Kolozsvár, 1983. január 13.) magyar zeneszerző.

Életútja és munkássága[szerkesztés]

A középiskolát szülőhelyén, a zeneművészeti főiskolát és a jogot Kolozsvárt végezte. Előbb középiskolai tanár Temesvárt (1935-46), majd a kolozsvári magyar zenekonzervatórium, ill. művészeti intézet tanára (1946-50) és a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója (1948-50), a Gheorghe Dima Zeneakadémia első igazgatója (1950-53) és tanára (1950-73) Kolozsvárt. Polifonia vocală a Renașterii (1966), Polifonia barocului (1973) és Introducere în polifonia vocală a secolului XX. (1976) címekkel három jelentős zenetudományi szakmunkája jelent meg románul (az 1976-os kötet a korszerű népdalfeldolgozásról szólván, Bartók és Kodály karműveit állítja példa gyanánt a zeneszerzők elé) és számos más szakcikke.

Első nyilvános szerzői estjén, 1933-ban Ady-dalait mutatta be Kolozsvárt. Aranykorsó c. antifasiszta daljátékát (Szabó Imre darabjára) 1935-ben adta elő a kolozsvári magyar színház. 1954-ben A kecske meséje (Bartalis János és Balla Károly szövegére), 1962-ben A csalafinta kút (Marton Lili szövegére) c. meseoperája került színre a kolozsvári Román Opera előadásában. Elnémult dalok c. alatt máramarosi zsidó dallamok zongorafeldolgozásait adta ki, s magyar klasszikus és kortárs költők (Petőfi, Ady, Balázs Béla, József Attila, Mária Béla, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor) mellett megzenésítette a romániai magyar szépirodalomból Anavi Ádám, Brassai Viktor, Gagyi László, Horváth István, Kányádi Sándor, Salamon Ernő, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domokos több versét. Dalainak kiadási éve 1946 (Temesvár), 1956, 1966; hórák és madrigálok (háromszólamú román kórusok) 1970. Román népdalfeldolgozások kétszólamú gyermekkarra c. két füzete Budapesten jelent meg (1969), huszonhét román egynemű kara Bukarestben (Coruri pentru voci egale pe versuri populare, 1977).

Bukarestben 1979-ben 20 válogatott román, New Yorkban ugyanakkor 20 válogatott chasszid[1] dalát adták ki.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. A chasszidizmus a primitív ortodox zsidóság vallási életformája, a tánc, a népdal, a zene a hitélet része. Lásd Zsidószótár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]