Mattyasovszky Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mattyasovszky Miklós
Született1875. szeptember 30.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1939. október 12. (64 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Alsómátyásfalvi Mattyasovszky Miklós (Budapest, 1875. szeptember 30.Budapest, 1939. október 12.) magyar jogász, agrárpolitikus, szakíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1931).

Élete[szerkesztés]

Mattyasovszky Miklós 1875-ben született Budapesten, Mattyasovszky Miklós itélőtáblai bíró és Gosztony Irén fiaként. 1897-ben szerzett jog- és államtudományi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen, majd egy évig a berlini egyetem hallgatója volt. 1899-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten, és 1900-ban a Földmívelésügyi Minisztérium tisztviselője lett. 1911-ben az agrárpolitika tárgykörében magántanári képesítést szerzett és a budapesti tudományegyetemen az agrárpolitika magántanára, valamint minisztériumi osztálytanácsos lett.[2]

1918-tól 1921-ig miniszteri osztálytanácsos, 1918 és 1922 között a József Műegyetem magántanára, majd haláláig a József Műegyetemen, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az agrárpolitika címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1921-től az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácselnökeként, 1925-től 1934-ig pedig a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának magántanárként is dolgozott. 1931 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[2]

Munkássága kiterjedt a földjáradék és a vízjog területére, foglalkozott a földreform közgazdasági vonatkozásaival, valamint a föld forgalmi és hozadéki értékével is. Agrárpolitikusként jelentős szerepe volt az 1909. évi telepítési törvény és az 1920. évi földreformtörvény kidolgozásában. A kisbirtok felaprózódása ellen több megoldási módot is javasolt (kisparaszti hitbizomány, elsőbbségi öröklés).[3]

Felesége 1900-tól beökönyei Beökönyi Irén (1879–?) volt. 1939-ben hunyt el Budapesten, sírja a Kerepesi temetőben található.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A socialismusról, különös tekintettel az agrármozgalmakra. (Közgazdasági Szemle, 1898)
  • Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás. (Bp., 1904)
  • Telepítés. – Törzsöröklés. (Bp., 1907)
  • A földjáradék. (Bp., 1908)
  • A vízjogról. (Bp., 1914)
  • A gazdasági eltolódás és a háború. (Közgazdasági Szemle, 1917)
  • A földreformtörvény magyarázata. (Bp., 1920)
  • A földmívelés közgazdaságtana. (Bp., 1927)
  • Adórendszerünk agrárpolitikai bírálata. (Mezőgazdasági Közlöny, 1929)
  • A földreform eredményei. (Mezőgazdasági Közlöny, 1930)
  • A föld forgalmi és hozadéki értékéről. (Akadémiai székfoglaló, elhangzott: 1931. december 7.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 4.)
  2. a b Mattyasovszky Miklós - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  3. Mattyasovszky Miklós | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

Források[szerkesztés]