Mátyáska
| Mátyáska (Matiaška) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1363 |
| Polgármester | Monika Husivargová |
| Irányítószám | 094 31 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 290 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 12,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″ | |
| Mátyáska weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyáska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mátyáska (szlovákul: Matiaška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tapolyhanusfalvától 6 km-re északkeletre, az Alacsony Beszkidekben 220 m magasan fekszik. Határa általában erdős, területén kéntartamú ásványvízforrás tör fel.
Története[szerkesztés]
1373-ban „Mateugasa” alakban említik először. Mint eredeti neve is mutatja, eredetileg irtványtelepülés volt. Nevét egy Máté nevű soltészról kapta, aki a Rozgonyiak csicsvai uradalmán levő területet betelepítette. A háborús pusztítások és járványok hatására népessége a 17. század végén jelentősen lecsökkent. 1715-ben csak 13 jobbágytelke volt. A lakosság pótlására ekkor görögkatolikus ruszinokat telepítettek be. 1740-ben már állt a görögkatolikus iskola, 1773-ban pedig felépült a templom is. 1787-ben az első népszámlálás során 42 házában 348 lakost számláltak. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal, favágással, szénégetéssel, takácsmesterséggel foglalkoztak. Az asszonyok szövéssel egészítették ki a jövedelmeiket.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁTYÁSKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához egy, Remete Helységhez két fertálynyira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és gabonát, terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkül szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Eperjesen.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyáska, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil. 360 görög kath., 7 zsidó lak. Gör. szentegyház. 1127 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
A Szlovák nemzeti felkelés idején a falu környékén élénk partizántevékenység folyt. A német csapatok körülzárták a települést. A partizánok támogatásáért két lakost kivégeztek és felgyújtották a falut. 36 épület lett a tűz martaléka, köztük 14 lakóház. A szovjet hadsereg 1945. január 18-án vonult be a községbe.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 271 lakosából 270 szlovák volt.
2011-ben 277 lakosából 270 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
