Masius chrysopterus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Masius chrysopterus
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Részalrend: Tyrannida
Család: Piprafélék (Pipridae)
Nem: Masius
Bonaparte, 1850
Faj: M. chrysopterus
Tudományos név
Masius chrysopterus
(Lafresnaye, 1843)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Masius chrysopterus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Masius chrysopterus témájú médiaállományokat és Masius chrysopterus témájú kategóriát.

A Masius chrysopterus a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj.[1][2] Nemének az egyetlen faja.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1843-ban, a Pipra nembe Pipra chrysoptera néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Masius chrysopterus bellus Hartert & Hellmayr, 1903
  • Masius chrysopterus chrysopterus (Lafresnaye, 1843)
  • Masius chrysopterus coronulatus P. L. Sclater, 1860
  • Masius chrysopterus pax Meyer de Schauensee, 1952
  • Masius chrysopterus peruvianus Carriker, 1934 [2]

Előfordulása[szerkesztés]

Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela andoki területein honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

A fej-testhossza 11 centiméter, testtömege 9–13,5 gramm.[3] A hím szárnyainak szegélye aranysárga, úgyszintén a homloka és a torka is; a tarkóján, ahol a sárga sávozások találkoznak narancssárgává válnak. A pofája és testtollazatának többi része fénylő fekete. A tojó zöldes színű; kivéve a toroktájékát és a hasi részét, melyek élénk sárgák.

A tojó

Életmódja[szerkesztés]

A legfőbb élőhelyei a köderdők, de egyéb erdőfélékben is megtalálható. Főleg bogyótermésekkel táplálkozik, de étrendjét - főleg a költési időszak idején - gerinctelenekkel egészíti ki. Főleg az erdők alsóbb szintjein tartózkodik; a magas lombkoronákat, csak táplálkozáskor keresi fel.

Szaporodása[szerkesztés]

A fészke függő és csésze alakú; mohákból és vékony gyökerekből építi. A fészekalj általában 2, barnán pettyezett krémszínű tojásból áll. A viselkedéséről és költési szokásairól keveset tudunk; de meglehet, hogy magányosak. A hím valószínűleg a szép tollazatát, csak a tojók magához való csalogatásához használja, és párzás után nem vállal szerepet a költésben, illetve fiókanevelésben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
  2. ^ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
  3. ^ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. október 28.)

Források[szerkesztés]

  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 9781844779475
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  • Prum, Richard O., and Ann E. Johnson. "Display Behavior, Foraging Ecology, and Systematics of the Golden-Winged Manakin (Masius chrysopterus)." Wilson Bull. 99 (1987): 521-539. 14 Nov. 2007
  • Revue Zoologique, par la Société Cuvierienne 6 p.97
  • Conspectus generum avium 1 p.175

További információk[szerkesztés]