Martonvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lálálá9999 (vitalap | szerkesztései) 2019. január 14., 21:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Martonvásár
A Brunszvik-kastély
A Brunszvik-kastély
Martonvásár címere
Martonvásár címere		 Martonvásár zászlaja
Martonvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szabó Tibor (FIDESZ-KDNP-MMKE)[1]
Irányítószám2462
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Baienfurt
Népesség
Teljes népesség5936 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség178,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121[3] m
Terület31,25 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″
Martonvásár (Fejér vármegye)
Martonvásár
Martonvásár
Pozíció Fejér vármegye térképén
Martonvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martonvásár város Fejér megyében, a Martonvásári járás székhelye.

Fekvése

A megye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.

Településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely. Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6.[6]

Közlekedés

A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

A település a 7-es elsőrendű főút mellett terül el, határában fut az M7-es autópálya. Martonvásáron északnyugat – délkelet irányban fut keresztül a Gyúró – Ercsi (6204) mellékút. A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbusz forgalom része. Sűrű az autóbuszforgalom Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.

Története

A kastélypark

Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

A templom

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.

1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]

A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.

A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5603
5616
5672
5843
6106
5936
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei

Képgaléria

  • A Brunszvik-kastély főhomlokzata
    A Brunszvik-kastély főhomlokzata
  • A kastély bejárati szárnya
    A kastély bejárati szárnya
  • A kastély egy részlete
    A kastély egy részlete
  • A kastély felülnézetből
    A kastély felülnézetből
  • Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
    Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
  • Az Óvodamúzeum bejárata
    Az Óvodamúzeum bejárata
  • Főtere a hősi emlékművel
    Főtere a hősi emlékművel
  • Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
    Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
  • A Brunszvik-kastély a levegőből, Martonvásár
    A Brunszvik-kastély a levegőből, Martonvásár
  • Martonvásár, légi fotó
    Martonvásár, légi fotó
  • Martonvásár a magasból fényképezve
    Martonvásár a magasból fényképezve
  • A martonvásári park légi felvételen
    A martonvásári park légi felvételen
  • Martonvásár látképe madártávlatból
    Martonvásár látképe madártávlatból
  • Légi felvétel, Martonvásár
    Légi felvétel, Martonvásár

Rendezvények

A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.

Források

  1. ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Martonvásár, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
  7. ↑ Martonvásár Helységnévtár

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martonvásár&oldid=20882860”