Nemesmartonfala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Martinová (o. Rimavská Sobota) szócikkből átirányítva)
Nemesmartonfala (Martinová)
Református temploma
Református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterEugen Radič
Irányítószám980 41
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség223 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület3,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″
Nemesmartonfala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesmartonfala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesmartonfala (1899-ig Martonfalva, szlovákul Martinová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1427-ben az adóösszeírásban "Martonfalva" néven említik először, amikor a Jeneyek 14 portát bírtak a településen. Nevének előtagját az alapján kapta, hogy lakosainak többsége nemes volt. A 17. században előbb a török, majd Thököly hadai pusztították el. A falu temploma 1760-ban épült. 1773-ban 13 jobbágy és 5 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 51 háza és 351 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "MÁRTONFALVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobócznak szomszédságában, mellynek filiája, határja ha trágyásztatik gabonát termő, piatzozása 1, 4, 5 mértföld van."[2]

Fényes Elek szerint: "Martonfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rima-Szécshez 1/2 mfdnyire: a Rima mellett, 48 kath., 359 ref. lak., kiknek több felénél nemes. Ref. anyaszentegyház. Jó föld, rét és legelő. Ut. posta Putnok."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Mártonfalva, rimamenti magyar kisközség, 76 házzal és 285, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E község mai nevén 1427-ben a Jeney család birtoka. 1467-ben a vizslási Barócz család a földesura. Később a község lakosai nemesi szabadalmakat nyernek és azóta a köznemesek a birtokosok. Református temploma 1760 körül épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 307 lakosából 289 magyar, 4 szlovák, 8 más anyanyelvű és 6 csecsemő lakta; ebből 226 református, 67 római katolikus és 14 zsidó.

1910-ben 278 magyar lakosából 224 református, 49 római katolikus, 4 zsidó és 1 evangélikus vallású.

2001-ben 199 lakosából 135 magyar, 31 cigány és 26 szlovák.[5]

2011-ben 230 lakosából 127 magyar, 48 cigány és 40 szlovák.

2021-ben 223 lakosából 101 magyar (45,3%), 82 cigány, 27 szlovák, 1 cseh, 12 ismeretlen nemzetiségű[6].

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1760-ban épült későbarokk stílusban, 1960-ban és 1995-ben megújították.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  6. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)

További információk[szerkesztés]