Martinelli Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Martinelli Jenő
Született 1886. október 3.
Budapest
Elhunyt 1954 (67-68 évesen)
Állampolgársága magyar
SzüleiMartinelli Antal
Foglalkozása

Martinelli Jenő (Budapest, 1886. október 3. – ?, 1954[1]) szobrász, éremművész.

1902-től az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola diákja, 1905 és 1908 között a Képzőművészeti Főiskolán Radnai Béla és apja, Martinelli Antal tanítványa volt. Hosszabb párizsi és római tanulmányutat követően 1911-ben került sor első kiállítására a budapesti Műcsarnokban. Pályája során még többször volt tárlata itt és a Nemzeti Szalonban egyaránt, de külföldön is több kiállításon szerepelt (Hollandia, Velence, Barcelona, Monza stb.). Munkásságát 1921 után több kitüntetéssel díjazták, egyebek mellett megkapta a Halmos Izidor-díjat.

Stílusát az akadémikus megformálás jellemezte, kedvelt műfajai a portré-, akt- és vallásos szobrok, valamint a plakettek voltak. Több alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria (Női fej, Hiúság), valamint a Szépművészeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum, de országszerte számos köztéri alkotása, szobra, mellszobra és főként első világháborús emlékműve látható. Nevezetesebbek a fővárosi Széchenyi gyógyfürdő épületszobrai és a szegedi Dóm tér pantheonjában látható Apáczai Csere János-emlékmű. Több katonatemető művészi koncepciójának kialakításában részt vett (Rákoskeresztúri új köztemető, Szolnok stb.), de polgári síremlékek is fűződnek a nevéhez.

Főbb alkotásai[szerkesztés]

A három leány szobra (Mohács, 1932)
A zászlótartók (Mohács, 1937)
Világháborús emlékmű (Fehérgyarmat, 1945)
Szobrok, domborművek
Emlékművek
  • első világháborús emlékmű (Döbrököz, 1923)
  • hősi emlékmű (Salgótarján, 1923; 1994-ben Bobály Attila újrafaragta)
  • első világháborús emlékmű (Csanádalberti, 1924)
  • első világháborús emlékmű (Szigetújfalu, 1924)
  • hősi emlékmű (Pitvaros, 1925)
  • első világháborús emlékmű (Zirc, 1925)
  • első világháborús emlékmű (Ambrózfalva, 1926)
  • első világháborús emlékmű (Jászladány, 1926)
  • első világháborús emlékmű (Mátraszele, 1926)
  • első világháborús emlékmű (Budakeszi, 1930; bronzöntő Vignáli Rafael)
  • lengyel hősök emlékműve (Mohács, 1931)
  • országzászló (Kiskunfélegyháza, 1934)
  • első világháborús emlékmű (Kőtelek, 1934; bronzöntő Vignáli Rafael)
  • első világháborús emlékmű (Bácsalmás, 1935)
  • első és második világháborús emlékmű (Fehérgyarmat, 1945)
  • devecseri vértanúk emlékműve (Pápa, 1951)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A három leány szobra / Mohácsi országzászló. erdofu.hu (Hozzáférés: 2019. márc. 10.)

Források[szerkesztés]

  • Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve 1880–1930: Az intézet ötvenéves fennállása alkalmából. Szerk. Helbing Ferenc. Budapest: Egyetemi ny. 1930. 86. o.  
  • Művészeti lexikon II.: L–Z. Szerk. Éber László. Budapest: Egyetemi ny. 1935. 80. o.  
  • Martinelli Jenő – Alkotások listája. Köztérkép (Hozzáférés: 2019. márc. 10.)