Markus Gyula
| Markus Gyula | |
| Született | 1825. szeptember 7. Besztercebánya |
| Elhunyt | 1893. május 30. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | kanonok |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Markus Gyula (Besztercebánya, 1825. szeptember 7. – Budapest, 1893. május 30.) esztergomi kanonok és választott püspök.
Életútja[szerkesztés]
A gimnáziumot Besztercebányán és mint az Emericanum növendéke Pozsonyban, 1842-től a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát Pesten a központi papnevelőben végezte. 1849. március 21-én fölszenteltetett és Nádasdra küldték segédlelkésznek. 1859-ben a fővárosba helyezték át a józsefvárosi plébániára mint segédlelkészt, ahol 1865-ig működött és szerepet vitt a városi közügyekben is, mire bő alkalma nyílt néki, mert városi bizottsági tag is volt. 1865-ben Scitovszky János hercegprimás szentszéki jegyzőnek hívta meg. 1866. március 3-án érseki titkár lett. 1873-ban esztergomi tiszteletbeli kanonok, 1874. október 3-án valóságos kanonok. 1875 februárjában hercegprímási irodaigazgató, 1878. április 18-án a budapesti központi papnevelő kormányzója, július 1-jén a Szent Keresztről nevezett telki címzetes apát, 1884-ben a pápa főpapja, 1886. szeptember 4-én barsi főesperes,[1] 1890. május 19-én dulcinói címzetes püspök. Az országos katolikus segélyalap központi bizottságának elnöke és a Szent László Társulat alelnöke volt. Szülővárosában árvaházat alapított és erre végrendeletében is nagyobb összeget hagyományozott.
Művei[szerkesztés]
Az országos katolikus tanítói segélyalap központi bizottságának évenkinti gyűléseit beszéddel nyitotta meg, melyek különböző tanügyi lapokban és önállóan is megjelentek. Több cikket, útleírást, könyvismertetést sat. írt a lapokba. A Religio 1855. évfolyamában a külföldi szemle rendes rovatvezetője volt. Cikkei a pesti növendékpapság Munkálataiban (1846. fordítás); a Családi Lapokban (1852. A fűzfa szomorúsága, ballada francziából, 1853. A katakombák szelleme); a Religióban (1855. II. Az egyházügy Bajorországban, Mit nyert az állam az egyházi birtok elkobzása által Spanyolországban?)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar katolikus lexikon
- ↑ Esztergom és Vidéke 1886. október 2.
További információk[szerkesztés]
- Uj Magyar Sion 1886. 828. l.
- Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 317. l.
- Magyar Állam 1898. 124. szám.
- Pallas Nagy Lexikona XII. 347. l.
- Kollányi, Esztergomi kanonok. Esztergom, 1900. 504. l.
- knihydominikani.sk