Mariancsace
| Mariancsace (Majančaci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Valpó |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31227 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 257 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 4,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 59″, k. h. 18° 23′ 35″45.633231°N 18.393046°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 59″, k. h. 18° 23′ 35″45.633231°N 18.393046°E | |
 | |
Mariancsace (horvátul: Marjančaci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 23, közúton 28 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Vucsica jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a középkorban is létezett, a Vucsica melletti mocsaras területen feküdt. Létét a régészeti leletek is alátámasztják. A temető területén a lelkes helyi kutató Stjepan Kovač végzett ásatásokat, melynek során téglából épített falak maradványaira és emberi csontokra talált, melyeket a középkori templom maradványaival azonosított. A hagyomány szerint a faluban egykor bencés kolostor is állt. Ennek a maradványai is lehettek a megtalált falak. A temető közelében a Crnicának nevezett helyen is ásott, itt különféle fegyverek kerültek elő. A falu határában van egy Selište nevű hely is, mely általában egykori falvak helyét jelöli. A falu 1702-es leírása is megemlíti, hogy itt kisméretű falazott templom maradványai találhatók.
Az írásos források sajnos nem egyértelműek, mert innen 8 km-re északnyugatra egy másik, hasonló nevű (Mariánc, horvátul:Marjanci) falu is van. Így nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott forrás melyik településre vonatkozik. Az egyik település Kos várához, a másik Valpóhoz tartozott és mindkettőt említik „Maryancz” néven is. Csánki Dezső szerint a településnek a neve 1441-ben egy nemesi névben bukkan fel először „Samsonmaryanch” alakban. Később „Mariancz”, „Maryancz” formában is említik. Valpó várának tartozéka volt.[2] A Marótiak voltak a birtokosai, majd kihalásuk után Mátyás király az uradalmat vingárti Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta és sorsa Valpó sorsával egyezett meg. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török uralom idején Hadzsi Islan volt a birtokosa. A falunak egy egykerekes vízimalma is volt, melyet Valpó ostromakor a császári katonaság felgyújtott. 1702-ben 10 ház állt a településen. A 18. században Boszniából katolikus horvátok (sokácok) települtek be.
A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Mariancsacze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Marianchacze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Marianchacze” néven 29 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 192, 1910-ben 256 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 308 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 192 | 201 | 195 | 222 | 224 | 256 | 256 | 294 | 305 | 290 | 310 | 312 | 308 | 322 | 332 | 308 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a ladomérfalvi plébánia filiája 1927-ben épült. 2004 és 2012 között teljesen felújították.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Šokadija” Ivanovci, Zelčin i Marjančaci három falu kulturális és művészeti egyesülete.
Oktatás
[szerkesztés]A helyi tanulók a ladomérfalvi általános iskolába járnak.
Sport
[szerkesztés]Az NK Croatia Marjančaci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1973-ban alapították.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Marjančaci önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...411. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
- Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
