Margaret Hamilton (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Margaret Hamilton
Margaret Hamilton 1966-ban
Margaret Hamilton 1966-ban
Születési név Margaret Brainard Hamilton
Született 1902. december 9.
Cleveland
Elhunyt 1985. május 16. (82 évesen)
Salisbury
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége USA amerikai
Házastársa Paul Meserve (1931–1938)
Foglalkozása színész
Iskolái Wheelock College
Fontosabb szerepei Miss Almira Glunch / a gonosz nyugati Boszorkány / a keleti Boszorkány
Óz, a csodák csodája

Margaret Hamilton az IMDb-n
Margaret Hamilton PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Margaret Hamilton témájú médiaállományokat.

Margaret Hamilton (Cleveland, Ohio, 1902. december 9.Salisbury, Anglia, 1985. május 16.) amerikai filmszínésznő és énekes.

Kezdeti évek[szerkesztés]

Margaret Hamilton Walter J. Hamilton, és felesége, Mary Jane (született Adams ismert beceneve, Jennie) legfiatalabb gyermekeként látta meg a napvilágot, 1902. december 2-án az Ohio állambeli Cleveland városában. Már fiatal korában érdeklődött a színművészet iránt, a színpadon pedig 1923-ban debütált, miközben a forgatások szünetében kézműves foglalkozást tartott gyermekeknek. Később Painesville városba költözött és ott szülei kérésére óvónői végzettséget szerzett.

Filmes karrierje[szerkesztés]

Margaret Hamilton nem volt az a kifejezetten akkori sztereotípiáknak megfelelő színésznő. Rendkívül gyakorlatias, állandóan tanulni vágyó személyisége nagyon hamar az igencsak karakteres színművészek közé sorolta. A képernyőn 1933-ban az Egy másik nyelv című filmben mutatkozott be, majd a következő években szerepelt a These Three (1936), a Csak egyszer élünk, Mikor van a születésnapja? (1937), a Tom Sawyer kalandjai (1938) és az Én kis fekete fejű cinkém című művekben. Mindig dolgozott, hogy eltarthassa magát és fiát, és sohasem szerződött egy stúdióval sem, a fizetése minden esetben heti 1000 dollár volt.[1] Az 1940-es évek elején több filmben is együtt játszott Richard Cromwellel. Jellegzetes hangja és orgánuma volt, ami hamar a védjegyévé vált. Még az 1950-es években is kapott különböző szerepeket, igaz egyre szórványosabban. Ebben az időben együtt játszott Lou Costelloval és Bud Abbottal, valamint híres filmjei közé tartozik az 1960-ban készült 13 Ghosts (13 szellem) című horrorfilm, amelyben egy tizenkét éves lány a partnere, aki folyamatosan kigúnyolja a boszorkány Hamiltont, aki az egyik jelenetben eközben seprűt tart a kezében.

Óz, a csodák csodája[szerkesztés]

Hamilton a gonosz nyugati Boszorkány szerepében Judy Garlanddal, aki Dorothy Galet alakította az Óz, a csodák csodája című filmben (1939)

Rádiós és televíziós karrierje[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

Hamilton élete végéig barátja maradt az Óz, a csodák csodája forgatásán megismert Ray Bolgernek. 1931. június 13-án ment férjhez Paul Boytonhoz, míg a következő évben már a New York-i színpadon játszott. Amíg színészi pályája egyre csak emelkedett, addig magánélete egyre nagyobb válságba került, így 1938-ban elvált férjétől, akivel egy közös gyermekük, Hamilton Wadsworth Meserve (szül. 1936) volt, és akit a válás után saját nevére vett. Három unokája volt, Christopher, Scott és Margaret. Többször nem házasodott meg.[2]

Utolsó évei és halála[szerkesztés]

Hamilton saját karrierje építése mellett tanárként is helytállt és sokszor kifejtette véleményét oktatási ügyekben. 1948-1951 között egy Beverly Hills-i iskolában tanított, míg 1950-ben egy vasárnapi iskolában oktatott színészetet. Később a New Yorkhoz közeli Millbrookba költözött. Idős korában az Alzheimer-kór tüneteit vélték felfedezni nála, halálát szívroham okozta 1985. május 16-án. Holttestét elhamvasztották, majd szétszórták Ameniában, New York közelében.

Filmográfia[szerkesztés]

Egyéb filmes szereplései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harmetz, A. (1998). The Making of the Wizard of Oz: Movie Magic and Studio Power in the Prime of MGM, New York: Hyperion Books. p. 123
  2. Juran, Robert A. (1995). Old Familiar Faces: The Great Character Actors and Actresses of Hollywood's Golden Era. Movie Memories Publishing. p. 109.