Rodokrozit
| Rodokrozit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | málnapát, mangánpát |
| Kémiai név | mangán-karbonát |
| Képlet | Mn2+CO3 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
| Csoport | Kalcitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | romboéderes, szkalenoéderes, prizmás vagy táblás |
| Szín | tipikusan rózsaszínű, málnaszínű, néha szürke vagy barna |
| Porszín | fehér |
| Fény | üvegfényű, gyöngyházfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző |
| Keménység | 3,5-4,5 |
| Hasadás | kitűnően hasad |
| Törés | egyenetlen, kagylós |
| Oldhatóság | csak forró sósavban oldódik |
| Sűrűség | 3,3-3,7 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | UV-fényben pirosan fluoreszkál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rodokrozit témájú médiaállományokat. | |
A rodokrozit egy karbonátásvány, a mangán-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Romboéderes, szkalenoéderes, prizmás vagy táblás kristályokban található. Kristályának lapjai gyakran görbültek. Gyakori tömeges formában cseppköves, szemcsés, gumós vagy gömbös alakban fordul elő. Elnevezése a görög rodokroosz 'rózsaszínű' szóból származik. Tömegesen mangánércként hasznosítják. Gyakran ékszerkőnek is felhasználják.
Kémiai összetétele[szerkesztés]
Keletkezése[szerkesztés]
Szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Érctelérek jelentős ásványa.
- Hasonló ásvány: rodonit.
Előfordulása[szerkesztés]
Románia területén Nagyág (Sacarimb) és Kapnikbánya (Cavnic) közelében bányászata folyik, Máramaros, (Maramures), Herzsabánya (Hirja) és Nagybánya (Baia Mare) területén is ismertek előfordulásai. Bosznia-Hercegovina fővárosa szarajevó közelében is megtalálható. Németországban Siegerland , Saxony területén és Freibergben valamint Herfordban.Spanyolországban Huelva közelében. Franciaország területén a Pireneusokban. Olaszországban Piemont, Livornó, közelében az Elba-szigeten és Szardínia-szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben. Az Amerikai Egyesült Államokban Colorado és Montana szövetségi államokban. Megtalálható Mexikó, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság területén. Nagyobb előfordulás van Peru Cojotambo tartományában és Japánban Hokiado-szigeten.
Magyarországi előfordulása[szerkesztés]
Nagybörzsöny területén a Kuruc-patak völgyében apró kristályokban, az Alamizsna-táróban rózsaszínű szalagos telérkitöltésekben találták. Gyöngyösorosziban rózsaszínű kristályai kvarc társaságában, de romboéderekből álló gömbös, világos málnaszínű halmazokban is megtalálták. Úrkút mangánbányáiban tömeges halmazokban mangánércet alkot. Eplényben az elődleges felsőliász korú mangántelepek lényeges karbonátos ércének fontos ásványa. Eger és Demjén között kiterjedt mangánérc tartalmú rétegek mintegy 20 km hosszban nyomon követhetők, az ércesedésben a fehéres rodokrozit sűrű lencsékben, fészkekben halmozódott fel.
Ékszeripari felhasználása[szerkesztés]
A szalagos, cseppkőszerű előfordulásai kedvelt ékszeripari alapanyagok. Felcsiszolva szép rajzolatokat ad. Tömbösödött példányait esztergálva vázák, dísztárgyak készítésére használják. Sötét-rózsaszínű darabjaiból gyöngyöket és gyűrűköveket csiszolnak, könnyen megmunkálható.
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
- Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök. Prsztizs kiadó. Budapest. 1993.
- Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.