Mana (vallás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mana kifejezés az ausztronéz nyelvekből származik, ahol erőt, hatékonyságot jelent, és ezen kifejezés alatt valami természetfeletti erőt értenek. Egyes természeti népek hitében egy személytelen erő vagy hatalom. [1] Mana lakozhat minden megszokott és rendkívüli tárgyban, kövekben, növényekben, állatokban, emberekben, sőt halottakban is. [1]

A természeti népek mana-hitére a 19. század végén Robert Codrington protestáns misszionárius figyelt fel a melanéziai szigetvilágban. [1]

A mana-hit az őskori emberek vallásáig vezethető vissza. A legkorábbi vallásos elképzelésekben betöltött szerepe, jelentősége, e fogalom általánosító volta ma is beható viták tárgya. [1]

A mana-hit maradványait ismerhetjük fel a különleges, isteni erővel felruházott kegytárgyak (érmék, amulettek, ereklyék), szent helyek, szent emberek (papok, szentek) mind a mai napig meglévő kultuszaiban. [1]

Források[szerkesztés]

  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1983

Jegyzetek[szerkesztés]