Malukui kakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Malukui kakadu
Moluccan cockatoo 31l07.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Valódi kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Cacatua
Alnem: Cacatua
Faj: C. moluccensis
Tudományos név
Cacatua moluccensis
(Gmelin, 1788)
Szinonimák
  • Cacatua goffini
  • Malukku kakadu
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Malukui kakadu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Malukui kakadu témájú médiaállományokat és Malukui kakadu témájú kategóriát.

Moluccan Cockatoo -Cacatua moluccensis -front2.jpg

A malukui kakadu (Cacatua moluccensis) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjében a kakadufélék (Cacatuidae) családjának egyik faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Az Indonéziához tartozó Maluku-szigetek közül a délieken — Seram, Sapaura, Haruku és Amboina — él. Az északi szigeteken közeli rokonfaja, a fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) váltja fel.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím 50–52 centiméter hosszú, a tojó valamivel kisebb. Tollazata enyhén rózsaszín árnyalatú fehér. 17 cm-es bóbitája ugyancsak fehér, de a tollak közepe lazacszínű. A hím írisze fekete–sötétbarna, a tojóé vöröses árnyalatú.

Csőre és lába fekete.

Portré

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Életmódja a fehérbóbitás kakaduéhoz hasonló. Az erdős térségeken él párban vagy kisebb csoportban — általában a tengerparthoz közel, de időnként 1000 méterig felhatol. Többnyire magokat és gyümölcsöket eszik. Amíg sok volt belőle, a kukorica- és gabonatáblákon tetemes károkat okozott. A kókuszdiót is kedveli.

Szakaszonként gyors szárnycsapásokkal és ezek között siklórepüléssel repül. Erős csőrével szeret faágakat farigcsálni.

Erős hangját az elefántbőgéshez hasonlítják (Romhányi). A természetben főleg párját keresve, fogságban élelmet kéregetve hangoskodik.

Szaporodása[szerkesztés]

A többi kakaduféléhez hasonlóan nagy fák odvaiba fészkel. A fészekalj két tojás. A fészkelési idő 90 nap; ebből a két szülő egy hónapig kotlik felváltva.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Vadon élő populációja ijesztő mértékben csökken. 1989 óta szerepel a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) első függelékében, tehát hivatalosan mindennemű kereskedése tilos. A fogságban született példányokat egyedileg azonosítják; ezek korlátozottan eladhatók — elméletileg csak állatkertek és madárparkok tarthatnák. Illegálisan rengeteg egyedet (nem ritkán akár évi hatezret is) fogtak be díszmadárnak — ez az állomány fogyatkozásának fő oka. A befogott madarak közül sok elpusztult, mielőtt a fogadó országokba (elsősorban az Egyesült Államokba és Nyugat-Európa némely országaiba) ért volna.

Mára — elsősorban Seram szigetén) — több védett területet alakítottak ki, és a befogást is igyekeznek visszaszorítani.

Tartása[szerkesztés]

Gyorsan szelídíthető. A jól tartott példányok erősen kötődnek gazdájukhoz, de rossz bánásmóddal elvadítható, és ilyenkor agresszívvé válik. Hangokat jól utánoz; néhány szóra is megtanítható. A hideget rosszul tűri; télen szobahőmérsékleten tartandó. Tenyésztése ritkán sikerül.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]