Malomvölgyi-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Malomvölgyi-tó
A Malomvölgyi-tó, háttérben a Mecsekkel
A Malomvölgyi-tó, háttérben a Mecsekkel
Ország(ok)  Magyarország
Hely Baranya megye
Átlagos mélység3-4 m
Települések Pécs, Málom
Elhelyezkedése
Malomvölgyi-tó (Pécs)
Malomvölgyi-tó
Malomvölgyi-tó
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 01′ 01″, k. h. 18° 12′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 01″, k. h. 18° 12′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Malomvölgyi-tó témájú médiaállományokat.

A Malomvölgyi tavak (vagy Málomi-tavak) zsilipekkel elválasztott mesterséges tóegyüttes. Két tóból áll. A tórendszer folyásirány szerinti első avagy felső tava a Kökényi-tó, a második tó (az északabbra fekvő) a Malomvölgyi 2-es tó.

Kökényi-tó[szerkesztés]

A tórendszer délebbre fekvő tagja közvetlenül Kökény falu mellett található, vízfelületének nagysága 9 ha. A tó déli része a sekélyebb 1-1,5 méteres mélységgel, amely a gát felé egyre növekszik, ahol eléri a 6,6 métert. A tó kezelője a Kökényi Önkormányzat.

Malomvölgyi 2-es tó[szerkesztés]

Az első tótól északra található, vízutánpótlását elsősorban annak zsilipén keresztül kapja. Vízterületének nagysága: 20 ha, átlagos vízmélysége: 1,6 m, a pécsi oldalán ezt is egy vízzárógát határolja. Bár eredetileg erdők és szántóföldek határolták, Keszü fejlődése és növekedése következtében azonban a nyugati oldalon már a falu szélső házai láthatók. A tó kezelője a Pécsi Horgász Egyesület.

Fekvésük[szerkesztés]

Pécstől 2 km-re található a közel 40 hektárnyi Malomvölgyi Arborétum természetvédelmi terület közepén.

Nevének eredete[szerkesztés]

A tavak és környékük a tó déli felénél egykor állt malomról, valamint a Pécshez csatolt Málom településről kapta elnevezését.

Története[szerkesztés]

Malomvölgyi-tó

A völgyzárógátas víztározókat az 1970-es évek elején hozták létre, mely vizét több forrás által is táplált kis patakokból nyeri. A tórendszer a patakok vizének felduzzasztásából alakult ki.

A tavak létrehozásának a célja a Malomvölgyi parkerdőben egy Pellérd feletti vízbázis biztosítása volt.

A tavak melletti réten szabadidőpark, focipálya, tűzrakóhely, és több ivókút is található. A város közelsége miatt gyakran futókkal, kerékpározókkal sétálókkal lehet találkozni, kedvelt pihenőhelye a pécsieknek. A közelben két kilátó is épült, melyekből szép kilátás nyílik a tájra.

A tavak egyben horgászó helyek is. Tagoltan kialakított partjaikon több félszigetszerű kiszögelést, egyeneseket, horgászállásokat hoztak létre, melyeket sok horgász keres fel évente. Az ide látogató kirándulók kellemes környezetben horgászhatnak, pihenhetnek.

A tó környékén több település is található:

Kökény és környéke ősidők óta óta lakott hely, a falu mai helyén az újkőkor vége felé a lengyeli kultúra népe élt, és ez időtől folyamatosan voltak lakói. A régészek római kori település nyomaira bukkantak itt.

Keszü határában a jégkorszak idejéből való állatmaradványokat, számtalan mamutcsontot találtak az itt végzett ásatásokkor. Keszü területén az újkőkor korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra nyomait találták meg.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]