Malom (játék)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malom
Nine Men's Morris board.svg

Név Malom
Műfaj stratégiai
Játékos 2
Egyenlő szerep igen

Tábla igen
Figurák 9-9
Dobókocka Nincs
Ütés van igen

Eredet ókor
Számítógépes változat van

A malom a világon mindenhol elterjedt, kétszemélyes, táblás stratégiai társasjáték, hagyományosan lapos korongokkal játsszák a malomtáblán.

A játék célja és menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék célja az, hogy az ellenfél korongjait levegyük, vagy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az ellenfél képtelen legyen lépni. Ennek elsődleges módja a malmok kialakítása (függőleges vagy vízszintes sorokban három korong egymás mellett), ugyanis egy malom létrejöttével levehetünk egy korongot az ellenfél készletéből (abból, ami a táblán van). Ha valakinek csak két korongja marad, elvesztette a játékot, mert már nem tud malmot kialakítani. Viszont ha túl sok malmot alakítunk ki, nagy az esély rá, hogy beszorulunk. Tökéletes játék esetén, vagyis ha egyik fél sem hibázik, döntetlen lesz a játék végkimenetele.

A játék alapvetően három fázisból áll:

  • a bábuk felrakása a táblára
  • lépegetés a táblán
  • ugrálás a táblán (a korongot bárhova lehet rakni)

Az első fázisban az üres táblára a játékosok felváltva rakják fel a korongokat, mindig a világos kezd. Már a rakosgatásban is ki lehet rakni malmot, bár kevésbé célszerű erre törekedni, mert a túl sok malom beszorulással fenyeget. Ha valaki malmot rak ki, akkor levehet egy korongot az ellenfelétől, azt követően az ellenfele következik. Az elején nem célszerű sarkokra tenni, mert oda könnyen beszorít az ellenfelünk.

Fontos: az ellenfél malmából nem vehetünk el korongot, kivéve ha az ellenfél minden korongja malomban áll!

Mindkét játékosnak 9-9 korongja van, ha ebből egyet már levettek, az természetesen már nincs játékban.

Piros és kék korongok egy lehetséges elhelyezkedése

Ha az összes korongot felrakták a táblára, illetve már nem tudnak többet rakni, akkor következik a második fázis, a lépegetés. A korongok vízszintes és függőleges irányban mozdíthatók, átlósan nem. Olyan mezőre nem léphetünk, ahol már áll egy korong, és mindig csak a közvetlenül szomszédos csúcspontig léphetünk a vonal mentén.

  • Ha egy malom három korongjából egyet elmozdítunk, majd visszateszünk, az érvényes malom, tehát újabb korongot vehetünk le. Ez többször is ismételhető.
  • Érdekes helyzet, ha valaki egy korongját úgy tudja mozgatni, hogy minden lépésével malmot alakít ki. Ezt sokan szabálytalannak mondják, pedig nem az, csukogatásnak vagy csikicsukinak nevezik.
  • Ha egy játékos nem tud lépni (be van szorulva), akkor elvesztette a játszmát.
  • Különleges esetű szabály: Ha a lerakási fázisban egy olyan pontba kerül a korong, ahol egyszerre két malom alakul ki, akkor 2 korongot lehet levenni.

A végjáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha valakinek már csak három korongja maradt, akkor azokkal szabadon ugrálhat a pálya bármely pontjára, és ugrálva is alakíthat ki malmot. Ilyenkor úgy célszerű taktikázni, hogy egyszerre két malmot is nyitva tartunk, mivel az ellenfelünk csak az egyiket tudja megakadályozni.

Ha valaki úgy alakít malmot, hogy az ellenfelének csak három korongja maradt, és azok is malmot képeznek, akkor abból el lehet venni. Ez esetben a játéknak is vége, mert az ellenfelünknek csak két korongja maradt.

Ha mindkét játékosnak három-három korongja van, akkor nagyon kell figyelnünk, mindig a malomra törjünk, különben elveszítjük a kezdeményezést. Ilyenkor célszerű az L alakot felvenni, mert onnan két irányban is könnyen malmot alakíthatunk ki.

Trükkök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több malomtrükk létezik, de ezeknek nincs megnevezése. Kivételt alkot a fent leírt csiki-csuki, de az nem tekinthető trükknek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a késő bronzkori mükénéi kultúra leletei között található malomjáték-karcolat. Elterjedése a Római Birodalomhoz köthető. Első – jelenlegi formáját mutató – ismertetése Ovidius i. sz. 2-ben írt A szerelem művészete c. művében található. Az ókori kelták számára a malomjáték ábrája szent, a gonosztól védelmező szerepet is betöltött. A középkori Angliában is nagyon népszerű játék volt, sok neves kolostor kerengőjében találták padokra vésve. Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátékában is említésre kerül egy szabadtéri változata, amint „iszap borítja”. Az angol elnevezései a cowboy sakk, illetve morris – ez utóbbi feltehetőleg a latin merellus, vagyis pult, játéktábla szóból ered. A 11. és 18. század között a malom volt az egyik legnépszerűbb táblajáték, ezután fokozatosan kiszorította a sakk.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lasker-malom: A híres sakkozó, Emanuel Lasker találta ki, szabálya eltérő a hagyományos malométól: 10 bábuja van mindkét játékosnak, és kezdettől fogva lehet mozgatni.
  • Morabaraba: Dél-Afrikából származó malomjáték, ami még inkább eltér a jól ismert 9 korongos malomtól: 12 bábu játékosonként, és a táblára került átlók mentén is lehet mozgatni, illetve malmot kialakítani.

Versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malom-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WMD szervezésében 1996 óta[1] évente megrendezésre kerül a malom-Európa-bajnokság, eleinte Svájcban, később Németországban. A verseny körmérkőzéses rendszerben zajlik, mindenki játszik mindenkivel oda-visszavágós alapon. Általában a bajnokságon részt vevő nemzetek: német, svájci, osztrák, brit, cseh, olasz, lengyel.

2014-es malom-Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bándy György volt az első magyar, aki részt vett a malom-Európa-bajnokságon, 2014-ben. Ekkor 6. helyezett lett.[2]

2015-ös malom-Európa-Bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bándy György 2015-ben is részt vett a malom-Európa-bajnokságon. A versenyt megnyerte, ő lett a 2015-ös Európa-bajnok (statisztikája: 31 győzelem, 17 döntetlen, 0 vereség).

Volman Ferenc, szintén magyar, 3. helyezést ért el (statisztikája: 25 győzelem, 20 döntetlen, 3 vereség).

Szabari Alexander szlovákiai magyarként 16. helyen végzett (statisztikája: 9 győzelem, 22 döntetlen, 17 vereség).[3]

Bayerwald-Cup[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 óta minden évben megrendezik a Bayerwald-Cup malomversenyt Németországban. A verseny szervezői Erwin Zimmermann és Renate Zarda. A Bayerwald-Cup a WMD szervezet égisze alatt zajlik. Különböző nemzetiségűek vesznek részt, például németek, svájciak, osztrákok, 2015-ben négy magyar és egy szlovák is.

2015-ös Bayerwald-Cup malomverseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2015. november 24-én megrendezték a 7. Bayerwald-Cup malombajnokságot Németországban, Neukirchen vorm Waldban. A bajnokságon 22-en vettek részt. Mindenkinek összesen 42 meccset kellett lejátszania. A fejenkénti gondolkodási idő 7 perc volt.

1. helyezett: Bándy György 74 ponttal (32 győzelem, 10 döntetlen, 0 vereség)
2. helyezett: Karl-Heinz Andraschko 72 ponttal (30 győzelem, 12 döntetlen, 0 vereség)
3. helyezett: Volman Ferenc szintén 72 ponttal (30 győzelem, 12 döntetlen, 0 vereség)
További résztvevők:
6. helyezett: az erdélyi Sánta Elemér 62 ponttal (24 győzelem, 14 döntetlen, 4 vereség)
9. helyezett: a szlovákiai Szabari Alexander 53 ponttal (22 győzelem, 9 döntetlen, 11 vereség)
12. helyezett: a szlovákiai Szabari Simon 44 ponttal (17 győzelem, 10 döntetlen, 15 vereség)[4]

Brillant Mill adatbázisos malomprogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brillant Mill egy magyar–szlovák malomcsapat 2015-ben piacra dobott malomprogramja. Bárki számára elérhető a próbaverzió (16 nap / 45 alkalom) a www.brillant-mill.eu weboldalon. A próbaverzióban minden funkció elérhető. A Brillant Mill egy professzionális malomprogram. Adatbázis-rendszerű, minden helyzetet tartalmaz. Tökéletes játékra és elemzésre. A program nem hibázik, verhetetlen. A legjobb kialakítható meccseredmény a döntetlen, mivel a malomjátékban minden meccs döntetlen, ha egyik fél sem hibázik. A program előre látja a nyerő és a vesztő útvonalakat. A meccs végéig tartó útvonalat pontos mozgási számmal mutatja. Nyerő helyzet esetében a legrövidebb útvonalat választja a győzelemhez. Beállított vesztő helyzet esetében a leghosszabb utat választja a vesztéshez. Döntetlen helyzetben a beállított kalkuláció alapján a számára legfontosabb útirányt választja. Nyerő helyzetben vagy beállított vesztő helyzetben azonnal helyezi a korongot a táblára, nincs várakozási idő. Ha csak egy döntetlen útirány található az adott pozícióban, akkor szintén azonnal helyezi a korongot. Harci stílusokkal rendelkezik, a legfontosabb döntetlen útirányt a beállított harci stílus alapján választja. A harci stílusok teljes skálája megtalálható és állítható, a teljes védekezőtől a teljes támadóig: teljes védekező, erős védekező, könnyű védekező, kevert, könnyű támadó, erős támadó, teljes támadó.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malom (játék) témájú médiaállományokat.