Malájalma

Malájalma
Termése
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Core eudicots Csoport: Eurosids II Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales) Család: Mirtuszfélék (Myrtaceae) Alcsalád: Myrtoideae Nemzetség- csoport: Syzygieae Nemzetség: Syzygium Fajcsoport: Syzygium sect. Jamosa Faj: S. malaccense
Tudományos név
Syzygium malaccense (L.) Merr. & L.M.Perry
Szinonimák
Caryophyllus malaccensis (L.) Stokes Eugenia domestica Baill. Eugenia macrophylla Lam. Eugenia malaccensis L. Eugenia pseudomalaccensis Linden Eugenia purpurascens Baill. Eugenia purpurea Roxb. Jambosa domestica DC. Jambosa domestica Blume Jambosa macrophylla (Lam.) DC. Jambosa malaccensis (L.) DC. Jambosa purpurascens DC. Jambosa purpurea (Roxb.) Wight & Arn. Myrtus macrophylla (Lam.) Spreng. [Illegitimate] Myrtus malaccensis (L.) Spreng.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Malájalma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Malájalma témájú médiaállományokat és Malájalma témájú kategóriát.

A malájalma (Syzygium malaccense) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A malájalma, mint ahogy neve is mutatja, a maláj szigetvilágban honos. A trópusok növényvilágához tartozik. Eredeti élőhelye, manapság már nem ismert, de vadon nővő állományai vannak Malajziában, Indonéziában (Szumátra, Jáva) és Vietnámban. Ezt a fát, betelepítették a Karib-térség szigeteire, valamint Közép-Amerikába és Dél-Amerika északkeleti országaiba is.

A malájalmát főként kertekben termesztik.

Megjelenése

Legfeljebb 25 méter magas, nagyon zárt, gyakran kúpos koronájú fa. Levele 20-35 centiméter hosszú, elliptikus-hosszúkás, kissé kihegyezett, bőrnemű, a színén sötétzöld, a fonákján világosabb. Levelei átellenes állásúak. A virágok rózsaszínűek vagy bíborpirosak, 4 csészelevéllel és 4 szirommal, valamint nagyszámú porzóval. Virága 4-5 centiméteres; a szirmok 1.5-2 centiméter hosszúak, a porzókhoz viszonyítva mégis jelentéktelenek. A virágok legfeljebb 12 tagú csomókban fejlődnek, túlnyomórészt idősebb ágakon, a lomb alatt elrejtve, a virágzat borotvaecsetre emlékeztet. Termése tojás vagy körte alakú, 5-12 centiméter hosszú, a fehér terméshúsban 1 nagy mag található. A termések színskálája a rózsás-fehértől a pirosig terjed, húsosak, kissé benyomott csúcsukon a 4 csészelevél maradványai láthatók.

Egyéb

A malájalmát dísz- és gyümölcsfaként ültetik. Termésének íze gyenge aromájú almafajtákéhoz hasonlít. Ezért többnyire fűszereket adnak hozzá, ha desszertet vagy lekvárt készítenek belőle. A többi faj termésére ugyanez érvényes. A jávaialma (Syzygium samarangense) és a nagyon hasonló vízialma (Syzygium aqueum) termései viasz szerűen fehérek vagy rózsaszínűek, valamivel kisebbek és pörgettyű alakúak, míg a rózsaalmáé (Syzygium cumini) szilvaszerűen oválisak és bíborszínűek.

Képek

• 
  a fa
• 
  fiatal példány
• 
  virágzata
• 
• 
  lehullott virágai
• 
  termése
• 
• 
  termése egészben
• 
  és kettévágva
• 
  levelei
• 
  rajz a növény terméseiről és leveleiről

Források

• Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221  
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-199883
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Syzygium malaccense in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.