Kisladna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malá Ladna szócikkből átirányítva)
Kisladna (Malá Lodina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1372
PolgármesterAdriána Fečková
Irányítószám044 32
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség228 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
Terület38,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisladna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisladna (szlovákul: Malá Lodina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 23 km-re északnyugatra, a Hernád partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1378-ban „Felsoladna” néven Zsigmond király oklevelében említik először. A 15. század elején Ladna három külön faluként (Felső- Közép- és Alsóladna) szerepel. 1427-ben tíz portát számláltak a faluban. 1440-ben I. Ulászló király Perényi Péternek és Jánosnak adományozta. 1491-ben már csak Kis- és Nagyladnaként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Ladna. Két falu Sáros Várm. földes Urai mind a’ kettőnek Kassa Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kassához egy mértföldnyire, földgyeik nagyobb részént jók, réttyeik kétszer kaszáltatnak, legelőjök, fájok elegendő van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Ladna, tót falu, Sáros vmegyében, N. Ladnához 3/4 órányira, a Hernád mellett: 302 kath. lak. Hegyes, erdős határ. F. u. Kassa városa, hozzá 1 óra távolságra.[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 206 lakosából 199 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 175 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

További információk[szerkesztés]