Makay Zádor
| Makay Zádor | |
| Született | 1852. május 18. Pótharaszt |
| Elhunyt | 1926. december 23. Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, jegyző, politikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Makay Zádor (Pótharaszt, 1852. május 18. – Szeged, 1926. december 23.)[1][2] református tanító, tanfelügyelő, jegyző, politikus.
Élete[szerkesztés]
A pótharaszti pusztán (Pest megye) született, ahol atyja, Makai Mihály bérlő volt, anyja Simon (Neumann) Anna. 1852. május 22-én keresztelték Alsódabason.[3] A négy elemi iskolai osztály elvégzése után 1863-ban diák lett Nagykőrösön, ahol 1872-ben érettségi vizsgát tett és írásbeli dolgozatával elnyerte a Tomory Anaztáztól kitűzött három arany pályadíjat. Három évig katonáskodott és fölvitte a tiszthelyettességig; később első osztályú népfelkelő századparancsnok lett. 1875-ben a nagykőrösi tanítóképzőbe ment, ahol 1876-ban letette a képesítő vizsgát és tanító lett Dévaványán (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A heves-nagykunsági református tanítóegylet bírálóbizottságának tagja, a mezőtúri járáskör alelnöke volt. Városi képviselő volt 12 évig, az egyháztanácsban kilencig a tanítók képviselője. A dévaványai 48-as és függetlenségi párt elnöki tisztét 28 éves keresztül töltötte be és mint ilyen több politikai szónoklatot tartott. 1910-től tanfelügyelő volt, 1912-ben a szegedi reformátusoknál presbiter, 1919-től nyugalmazott tanfelügyelő.
Nevéhez fűződik a műkedvelő színielőadások bevezetése Dévaványán, megrendezte az 1896. évi ezredéves emlékünnepet. Fanatikus rajongója volt Kossuth Lajosnak, a születésének 100. évfordulójára tartott ünnepség is az ő szervezése nyomán valósult meg. 36 évig tanított Dévaványán, közeli barátságban állt dr. Tóth János országgyűlési képviselő, későbbi belügyminiszterrel. Utolsó nyilvános szereplése Szegeden volt 1919-ben, a városháza erkélyéről toborzóbeszédet mondott és elsőként jelentkezett a nemzeti hadseregbe. 1924-ben a szocialista párt szegedi tisztújító közgyűlésén Makay újra választmányi tag lett, azonban nem fogadta el ezt a tisztséget. 1926. december 23-án hunyt el Szegeden, halálát szívizom elfajulás okozta.
Neje Lakatos Janka volt, aki 1931 decemberében hunyt el Dévaványán.[4]
Cikkei a Paedagogiai Szemlében, Protestáns Tanítók Lapjában, Népiskolai Közlönyben, az Egyetértésben és a megyei lapokban jelentek meg.
Emlékezete[szerkesztés]
Dévaványán az 1930-as években tér viselte a nevét, amit Március 8 térre neveztek át. 2011-ben felvetődött a visszanevezés ötlete.[5]
Munkái[szerkesztés]
- Természetrajz a népiskolák III., IV. és V. oszt. számára. Gyoma, 1885.
- Államiak vagy felekezetiek legyenek-e az iskolák? Mezőtúr, 1894.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Szeged I. ker. állami halotti akv. 1501/1926. folyószáma alatt.
- ↑ Dunántúl, 1926. december 28.
- ↑ Alsódabas ref. keresztelések 1852. év.
- ↑ Halálesete bejegyezve Dévaványa állami akv. 159/1931. folyószám alatt.
- ↑ http://devavanya.bekesmegye.com/documents/eloterjesztes2010_11_25_muvelodesi_haz_nevvaltoztatasa_pdf_304_20101122112047_891.pdf[halott link]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Dévaványai Hirlap, 1936. augusztus 30-ai szám, 3. oldal[halott link]
- Délmagyarország, 1910. nov. 29. Polgár László köszöntése.
- Délmagyarország, 1912. ápr. 18. Reformátusok napja.
- Szeged, 1924. jan. 29. Hol vannak a keresztényszociális tömegek...?
- Neje gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Vaday József: Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. Békéscsaba, 1896.
- Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához. Békési Élet, XVI. évf. 1. sz. (1981) 104–109. o.