Major László (diplomata)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Major László
Született1944
Diósgyőr
Elhunyt2008. október 17.
KitüntetéseiHenrik Herceg Érdemrend lovagfokozata
San Martin Felszabadító Érdemrend lovagfokozata
Olasz Köztársaság Érdemérem
SablonWikidataSegítség

Major László (Diósgyőr, 1944 – 2008. október 17.[1]) magyar diplomata, újságíró, egyetemi oktató. A Magyar Szocialista Munkáspárt első és utolsó szóvivője (1988. július 14. – 1989. október 6. között).

Életrajza[szerkesztés]

Major László 1944-ben született Diósgyőrön. Az ELTE BTK Romanisztikai Intézetében végzett spanyol-olasz szakon, egy évig ösztöndíjjal Brazíliában tanult, majd az ELTE BTK-n végzett oktatói feladatokat, ahol a Portugál Tanszék egyik alapítója lett 1977-ben. Ezzel párhuzamosan az MSZMP Központi Bizottságában dolgozott, a Külügyi Osztályon, majd pedig az Agitációs és Propaganda Osztályon.

1987-ben hazánk montevideói nagykövetévé nevezték ki. Az 1988-ban megalapított pártszóvivői tisztség első és utolsó betöltője volt. A rendszerváltozás után abbahagyta politikai tevékenységét, a Külügyminisztériumba ment dolgozni, 1990-től 1994-ig Buenos Aires-ben volt nagykövet. Nyugdíjazása előtti utolsó beosztásaiként többek között Magyarország barcelonai főkonzulja, majd a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályának főosztályvezetője volt.

Halála előtt egy magyar-katalán, katalán-magyar nagyszótáron dolgozott, munkáját már nem tudta befejezni.

Kitüntetései[szerkesztés]

Filológiai munkásságáért több kitüntetésben is részesült:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Major László volt nagykövet. Index.hu. 2008. okt. 20.