Majom a télben
| Majom a télben (Un singe en hiver) | |
| 1962-es francia film | |
| Rendező | Henri Verneuil |
| Alapmű | A Monkey in Winter |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | Michel Magne |
| Operatőr | Louis Page |
| Vágó | Françoise Bonnot |
| Gyártás | |
| Gyártó | |
| Ország | |
| Nyelv | francia |
| Forgatási helyszín | |
| Játékidő | 105 perc |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Metro-Goldwyn-Mayer |
| Bemutató |
|
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Majom a télben témájú médiaállományokat. | |
Majom a télben (eredeti francia címe Un singe en hiver) 1962-ben bemutatott francia drámai filmvígjáték Henri Verneuil rendezésében, Jean Gabin és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A forgatókönyv Antoine Blondin francia író 1959-ben megjelent azonos című (Un singe en hiver) regényéből készült. A felvételeket Villerville városában, a normandiai Calvados megyében forgatták le, a filmben a város a fiktív „Tigreville” néven szerepel.
Cselekmény
[szerkesztés]1944 júniusában, a megszállt Franciaországban, Normandia tengerpartján, a Deauville környéki Tigreville-ben él Albert Quentin, aki feleségével, Suzanne-nal együtt vezeti a helybéli Stella Hotelt. Anton egykor a Kínába küldött francia expedíciós tengerészgyalogos hadtest katonája volt. Erős alkoholista, nem tud szabadulni ázsiai szolgálati éveinek emlékeitől. Nap mint nap lerészegedik, újraéli akkori élményeit és mindenkit ezekkel traktál. A normandiai partraszállás napjaiban Tigreville-t a szövetségesek légiereje bombázza. Anton erős fogadalmat tesz Suzanne-nak, hogy ha szállodájával együtt túléli a pusztítást, soha többé nem nyúl alkoholhoz. Fogadalmát megtartja, tizenöt éven át józanul él, megtartóztatja magát az italtól.[1]
A történet 1959-ben folytatódik. A szállodában megszáll Gabriel Fouquet, egy fiatal, nyüzsgő, közlékeny, extrovertált reklámszövegíró, aki kemény alkoholista. Azért iszik, hogy ne gondoljon kudarcos életére, Madridban élő különvált feleségére, Claire-re, aki az alkohol miatt vált el tőle. Fouquet képzeletben Spanyolországban kalandozik és bikaviadalokról álmodozik, ahol ő maga a győztes matador. Azért jött Tigreville-be, hogy meglátogassa tízéves kislányát, Marie-t, aki egy helyi internátusban él, de ott nem érzi jól magát.
Rokonszenv ébred mindkettőjükben, jól megértik egymást, összebarátkoznak. Mindketten saját álomvilágukban élnek: egyikük Spanyolországban, a másik Kínában. Állandó italozásai során Fouquet sorozatosan botrányokat okoz a városban, de Albert közbenjár érdekében, kihozza a rendőrségről, jótáll érte. Beszélgetéseik sora végül hatalmas közös ivászatba torkollik. Megbotránkoztató viselkedésük miatt el kell hagyniuk a bárt, ahol lerészegedtek. Párosban énekelve járják a várost, kocsmáról kocsmára haladva. A kor híres slágerét, a „Nuits en Chine”-t („Kínai éjszakák”-at) dalolják harsányan. Az éjszaka közepén, az utcán Fouquet kitalálja, hogy látogassák meg tízéves kislányát a helyi internátusban. Kitartó zörgetésükre az internátus igazgatónője, Madame Victoria (aki bár francia, de csak angolul beszél) ajtót nyit ugyan, de látva a két részeg férfi állapotát, elküldi őket, hogy jöjjenek vissza másnap. A két barát tovább mulat, a tengerparti strandon talált petárdákkal zajos tűzijátékot rendeznek, felverve az egész várost. Mámorukat egy háborús partvédő betonbunker romjai között alusszák ki.
Másnap reggel a két férfi a vasútállomáson találkozik, mindketten elutazni készülnek. Albert minden évben ilyentájt látogatja meg elhunyt apja sírját. Fouquet a kislányával, Marie-val együtt utazik, akit kivett az internátusból, és hazaviszi magához Párizsba. A vonaton Albert a kislánynak elmesél egy régi történetet abból az időből, amikor katonaként Kínában szolgált. Télen a nagyvárosokban rekedt, tévelygő fiatal majmokat a városlakók összegyűjtötték, etették, hogy ne haljanak éhen, aztán tavasszal pénzt adtak össze, hogy vasútra rakják őket és visszavigyék otthonukba, a dzsungelbe. A lisieux-i pályaudvarnál a két férfi útja útjai elválnak: Albert leszáll, Fouquet-ék tovább utaznak Párizs felé.[2]
Szereposztás
[szerkesztés]| Szerep | Színész[3] | Magyar hangja (1. szinkron, 1979)[4]</ref> |
|---|---|---|
| Albert Quentin | Jean Gabin | Képessy József |
| Gabriel Fouquet | Jean-Paul Belmondo | Tahi Tóth László |
| Suzanne Quentin, Albert felesége | Suzanne Flon | Vámos Ilona |
| Victoria | Gabrielle Dorziat | N/A |
| Georgina | Hella Petri | N/A |
| Ápolónő | Marcelle Arnold | N/A |
| Taxisofőr | Charles Bouillaud | N/A |
| Simone | Anne-Marie Coffinet | N/A |
| Landru, a boltos | Noël Roquevert | Suka Sándor |
Gyártás
[szerkesztés]- Ez volt Jean Gabin és Jean-Paul Belmondo első közös filmje. A francia mozi nagy öregje és az új hullám által felvetett fiatal sztár itt kötötték életre szóló barátságot.[2]
- Jacques Bar producer eredetileg egy másik történetet, Roger Vercel Au large de l’Eden című regényét szándékozott megfilmesíteni. Ehhez beszereztek egy halászhajót, de Gabin azt mondta, a halszagtól rosszul lesz, inkább nem csinálja meg a filmet. Michel Audiard forgatókönyvíró ezért inkább a Blondin-regény adaptációját javasolta.[2]
- Amikor a filmben flamencót táncolnak, Belmondót egy spanyol hivatásos táncos helyettesíti.[5] A felvételnél és vágásnál ügyeltek arra, hogy Belmondót csak deréktól felfelé mutassák.
- A forgalmas utcán, az autókkal szemben vívott corrida kockázatos jelenetét Belmondo maga javasolta, és egymaga csinálta végig, dublőr nélkül.[5] A jelenetet a rendező azért tette a filmbe, mert korábban egy párizsi utcán látta a az alapmű szerzőjét, Antoine Blondint hasonló szituációban, az autósokat ilyen módon bosszantva.[6]
- Henri Verneuil rendező maga is megjelenik a filmben egy rövid kameo-jelenetben, mint Wehrmacht-tiszt, pontosan akkor, amikor a stáblista éppen az ő nevét mutatja. Emellett Verneuil hangja szól a vasútállomás hangosbemondójából. (Az utóbbi a rendező kedvelt szokása volt, más filmjeiben is).
- A rendező bizarr ötlete Voltaire mellszobra az egyházi nevelőintézetben.
- Mind a producerek, mind a francia filmellenőrző hatóság idegenkedett attól az ötlettől, hogy egy egész estés mozifilm cselekménye két erősen alkoholizáló férfi köztéri „handabandázásáról” szóljon, miközben különféle italmárkák neve jól olvasható a plakátokon és címkéken. Végül azonban megenyhültek, és a film bemutatásra kerülhetett,[7] de csak „18 éven felülieknek” minősítéssel.
Forgatási helyszínek
[szerkesztés]
A filmet 1961–1962 telén forgatták a normandiai Calvados megye több településén,[8] elsősorban Villerville-ben, melyet a filmben „Tigreville”-nek hívnak. Más jeleneteket Trouville-sur-Mer város Hennequeville nevű részében, Deauville-ban, Houlgate-ban,[9] Port-en-Bessinben és a lisieux-i pályaudvaron vettek fel. A film elején a Trouville-Deauville-i vasútállomás látható.
2014. szeptember 22-én a TF1 tévéállomás dokumentumfilmet készített a több, mint fél évszázaddal korábban itt forgatott eredeti filmről. Ebből az alkalomból az idős Belmondo is ellátogatott Villerville-be, a forgatási helyszínekre, ahol nagy lelkesedéssel fogadták.[10]
Villerville városa 2012-ben, a forgatás ötvenedik évfordulóján,[5] majd 2024-ben, a hatvanadik évfordulón is emlékünnepséget rendezett, vetítésekkel, konferenciákkal. A várost a főszereplők arcképeivel díszítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Françoise D′Inca (2013. október 16.). „„Un Singe en Hiver”, une scène culte décryptée” (francia nyelven). L′Express.
- ↑ a b c Laurent Bourdon. Définitivement Belmondo (francia nyelven). Larousse, 59, 88-89. o. (2017)
- ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
- ↑ Majom a télben (Un singe en hiver, 1962) 1. szinkron, 1979. Pannónia Filmstúdió, megrendelő: MTV. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ a b c Claude Pinoteau. Merci la vie! Aventures cinématographiques (francia nyelven). Cherche Midi (2012)
- ↑ „Toréador prends garde…” (francia nyelven). AlloCiné.fr]
- ↑ „L’abus d’alcool est déconseillé” (francia nyelven). Allociné.fr
- ↑ Un Singe en hiver – Filming & Production (angol nyelven). IMDb.com
- ↑ Houlgate nevének kiejtése [ulɡat] („ülgat”).
- ↑ Romain Pichon (2014. szeptember 23.). „À Villerville, tout le monde se souvient de Bébel” (francia nyelven). Ouest-France.
Források
[szerkesztés]- Histoires de Tournages. Un singe en hiver (francia nyelven). Devildead.com, 2013. január 21. [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Un singe en hiver: résumé, tournage et anecdotes (francia nyelven). Le Nouveau Cinéphile, 2016. január 25. [2016. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Gilbert Salachas (1962. 07). „Un singe en hiver” (francia nyelven). Téléciné, Paris (105), Kiadó: Fédération des loisirs et culture cinématographique (FLECC). ISSN 0049-3287.
- Majom a télben, 1962 (teljes film). videa.hu. (Hozzáférés: 2025. október 5.)
További információ
[szerkesztés]
- Majom a télben a PORT.hu-n (magyarul)
- Majom a télben az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Majom a télben az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Majom a télben a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Majom a télben a Box Office Mojón (angolul)
- Un singe en hiver (francia nyelven). AlloCiné.fr
- Ein Affe im Winter (német nyelven). Filmdienst.de
- Majom a télben (magyar nyelven). TMDB (The MovieWeb Adatbázis)
- Majom a télben (magyar nyelven). MAFAB.hu
