Mahunka Imre (bútorgyáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mahunka Imre
Mahunka Imre és neje, Kováts Adél szobra Albertfalván, a Mahunka Imre téren; Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása (1931)
Mahunka Imre és neje, Kováts Adél szobra Albertfalván, a Mahunka Imre téren; Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása (1931)
Született 1859. október 28.
Albertfalva
Elhunyt 1923. szeptember 10. (63 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bútorgyáros,
nemzetgyűlési képviselő
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (26-1-1)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahunka Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Mahunka Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26-1-1. Sződy Szilárd alkotása.
Emléktáblája a Mahunka Imre téren[1]

Mahunka Imre (Albertfalva, 1859. október 28.[2]1923. szeptember 10.[3]) császári és királyi, udvari bútorgyáros és nemzetgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Albertfalván született 1859-ben. Édesapja, Mahunka Alajos, hevesi származású asztalos, aki 1891-től bíró volt az albertfalvi községházán;[4] édesanyja Pökl Aloyzia.[5] A szülők 1852. május 31-én kötöttek házasságot Pesten a Józsefvárosban; a család az 1850-es évek első felében még itt lakott a Bodzafa utca 12 szám (1853) illetve a Borjú tér (mai Rákóczi tér) 16 szám alatt (1855),[6] majd Albertfalvára költöztek. Mahunka Imre, miután elvégezte az elemi iskolát, asztalosmesterséget tanult. 1883 után külföldre ment: négy évig Párizsban, másfél évig Londonban, majd két évig Münchenben élt, s ezalatt a legelőkelőbb asztalos cégeknél állt alkalmazásban. Hazatérve Budapesten telepedett le és önállósította magát. Hasznosítani kezdte külföldön szerzett bútorgyártási tapasztalatait az iparoktatásban, mint miniszteri biztos. Munkásságáért érmet kapott az 1900-as Párizsi Világkiállításon, nem sokkal később a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte. (A Mahunka Imre Bútorgyár 1900 körül telepedett le Budapesten a Józsefvárosban a Német utca 49-51 szám alá. A cég az 1910-es években 50 főt foglalkoztatott, 1930-ban részvénytársaság lett.[7]) A politikával is egyre többet foglalkozott. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) programjával képviselte Budapest XVIII. választókerületét a nemzetgyűlésben 1920-1922-ben. Pénzügyi tapasztalatainak köszönhetően tagjává választották a gazdasági bizottságnak, de dolgozott a naplóbíráló valamint a számvizsgáló bizottság elnökeként is. 1884. november 6-án házasságot kötött Kovács Adéllal, ám a frigyből nem született gyermek. Mahunka Imre végrendeletét feleségével közösen készítette el Dr. Kőrössy Bertalan királyi közjegyző előtt 1922. május 23-án. Az örökség egyik felén egy budapesti Rigó utcai ház, másik felét pedig két budapesti telek képezte, 68 500 pengő értékben. Halála után vagyonuk 58%-át az Albertfalván építendő római katolikus templomra hagyományozták. (Ez a plébánián található Canonica Visitatio-ban is olvasható.) Elhunyt 1923. szeptember 10-én, örök nyugalomra helyezték 1923. szeptember 12-én a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint a Kerepesi temetőben.

Emlékezete[szerkesztés]

Albertfalván utcát neveztek el Mahunka Imréről a második világháború előtt, melynek nevét a háború után Sáfrány utcára változtatták (az utca a mai napig ezt a nevet viseli). 2000-ben az Albertfalvi Napok eseménysorozatának keretében végül a Sáfrány teret az albertfalvi őslakosok régi kívánsága szerint Mahunka Imre térre nevezte át a XI. kerületi Önkormányzat. A kerület polgármestere ezen alkalomból emléktáblát is leplezett le a téren (amelyen eredetileg a születési évszámot elírták, ezt 2010-ben kijavították). 2010. november 10-én elhelyezték a Mahunka házaspár szobrát, ami korábban az általuk alapított Kavics utcai gyermekotthon kertjében állt.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A táblán tévesen szerepel a születési év.
  2. Albertfalvai róm. kath. anyakönyvek, kereszteltek lajstroma.
  3. Archivált másolat. [2009. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  4. Elhunyt 1897. augusztus 1-jén, életének 75-ik évében.
  5. Más írásmód szerint: Pöckl, Pöckel.
  6. Józsefvárosi születési anyakönyvi bejegyzések alapján.
  7. Józsefvárosi Lexikon (Budapest, 1970)
  8. [1]

Források[szerkesztés]