Magyarországi országgyűlések listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyarországi országgyűlések listája tartalmazza azon országgyűlések felsorolását, melyeket nem az 1865 és 1902 között a gyűlések helyszínéül szolgáló pesti ideiglenes képviselőházban valamint az 1902 óta az országgyűlések állandó helyszínéül szolgáló Országházban tartottak/tartanak.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]

11. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2]
1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása
1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése
1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása
1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása

12. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1131 Arad A II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása
1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát
1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése
1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése
1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó gyülekezetekké, tulajdonképpen országgyűlésekké alakulnak
1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. IV. László az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Meghagyták továbbá, hogy a rendek kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

14. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek
1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége - 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[5]
1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[6]
1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1505. október Rákos Rákosi végzés
1506 Székesfehérvár Elhatározták az I. Miksa elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
1510. június–július Tata A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása
1510 Székesfehérvár végzései ismeretlenek
1526 április Rákos Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[7]
1526. november Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása
1527 Székesfehérvár I. Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
1540. szeptember Rákos János Zsigmond királlyá választása

16. század (Erdély)[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi fejedelemnek
1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1681. április 28 – Sopron a rendi alkotmány helyreállítása, ld. Thököly Imre
1683. január 11 – Kassa ld. Thököly Imre
1687 Pozsony A Habsburg-ház fiúági trónöröklési joga, az Aranybulla ellenállási záradékáról való lemondás

18. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1705. szeptember 12.október 3. Szécsény II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux) választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett
1707. március 28. Marosvásárhely II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása.
1707. május 31.június 22. Ónod (Köröm) A Habsburg-ház trónfosztása
1708. november 28-tól Sárospatak A fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása
1708. március 3.1715. június 10.[8]* Pozsony Koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása. Állandó hadsereg felállítása.
1722. június 20. – 1723. június 19.[8] Pozsony Pragmatica Sanctio (1722)
1728. május 17. – 1729. november 20.[8] Pozsony
1741. május 14. – október 20.[8] Pozsony
1751. április 18. – augusztus 27.[8] Pozsony
1764. június 17 – 1765. március 21.[8] Pozsony A hadiadó emelése, az úrbéri rendelet szükségességéről való tárgyalás
1790. június 6. – 1791. március 13.[8] Buda, majd Pozsony
1792. május 24. - június 27.[9] Buda I. Ferenc elfogadása magyar királynak
1796. november 6. – december 11.[8] Pozsony
* 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.[10]

19. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1802. május 2. - október 31. [11] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és a só árának emelése
  • az esztergomi káptalannak Esztergomba való visszahelyezése
  • a visszaállított apátságok (Pannonhalma, Jászó, Lelesz, Csorna) mellett működő hiteleshelyek visszaállítása
1805. október 13. – 1805. november 7.[12] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • az országgyűlési feliratok kéthasábosan - a latin mellett magyarul - készüljenek, illetve a törvényhatóságok (vármegyék és városok) a Helytartótanáccsal magyarul is levelezhetnek, illetve törvényszékeiken a perek magyarul is folyhatnak
1807. április 5. – 1807. december 15.[13] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és anyagi segély felajánlása
  • megerősíti Mária Terézia oklevelét Fiume városának Magyarországba való bekebelezéséről, Fiume követet küldhet az országgyűlés alsótáblájára, a város kormányzója pedig a felsőtáblának lett tagja
1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[14] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • Mária Ludovika (I. Ferenc felesége) megkoronázása
  • a Ludoviceum alapítása
  • a Nemzeti Múzeum felállítása (József nádor előterjesztésére)
1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[15] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt természetbeni segély felajánlása
1825. szeptember 11. – 1827.[16] Pozsony
1830. november 8. – 1830.[17] Pozsony Magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás
1832. december 16. – 1836.[17] Pozsony
1839 – 1840. Pozsony
1843 – 1844. Pozsony
1847. november 12 – 1848. április 11. Pozsony Áprilisi törvények
1848. július 5-től Redoute, Pest Az első népképviseleti országgyűlés. Kossuth Lajos 200 ezer katonát és a hadviseléshez szükséges pénzerőt kér, melyet az országgyűlés egyhangúlag megszavaz
1849. április 14. Debrecen A Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztása, Kossuth Lajos kormányzóelnökké választása

20. század[szerkesztés]

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1938. július 14.[18] Székesfehérvár Megtartását az 1938/XXIV. törvénycikk rendelte el. Törvénybe iktatták Szent István emlékét és az augusztus 20-i nemzeti ünnepet

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  2. Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
  3. [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
  4. Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
  5. E. Kovács Péter 132. o.
  6. E. Kovács Péter 134. o.
  7. Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé
  8. ^ a b c d e f g h Szijártó, i. m. 144. old.
  9. Szijártó, i. m. 143-144. old.
  10. Szijártó, i. m. 144-145. old.
  11. [1]
  12. [2]
  13. [3]
  14. [4]
  15. [5]
  16. [6]
  17. ^ a b [7]
  18. 1000 év törvényei: 1938. évi XXIV. törvénycikk

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]