Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022–2023-as orosz invázióhoz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország és Ukrajna Európa térképén

Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022–2023-as orosz invázióhoz a háború kezdete óta disszonáns. Az Európai Unió és NATO-tag ország egyike volt azon kevés európai államnak, amelyik nem adott katonai segélyt és teljesen kizárta a más országok által küldött segélyt az országból. A magyar kormányt sok kritika érte a háborúhoz való hozzáállása miatt, belföldön és külföldön egyaránt: Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte ugyan a háborút, de számos megnyilvánulása az agresszor Oroszország helyett a megtámadott Ukrajnát, a nyugati országokat és szervezeteiket, valamint politikai ellenzékét igyekezett felelősnek beállítani a háború elhúzódásáért és annak gazdasági következményeiért.

Magyarországi civil szervezetek segítették az ukrán menekülteket és annak ellenére, hogy a határmenti települések azt jelentették, hogy alig kaptak állami segítséget az ukránok segítésére, a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével.[1] A magyar kormány ellentmondásosan viselkedett az invázió közben, gyakran máshogy nyilatkoztak egyes javaslatokról belföldön és külföldön.

ENSZ-szavazások[szerkesztés]

2022 február 28-án az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése megnyitotta 11. rendkívüli ülésszakát, amely az Ukrajna elleni orosz invázió témájával foglalkozott.[2] A közgyűlés 2023 februárjáig 6 határozatot fogadott el, Magyarország ezek mindegyikén szavazott.

Határozat Dátum Tartalma Magyarország szavazata
ES-11/1 2022.03.02. Követeli az orosz csapatok azonnali kivonását Ukrajnából és elítéli Oroszország azon döntését, hogy elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Támogatta[3]
ES-11/2 2022.03.24 Mély aggodalomnak ad hangot a civil lakosság és az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt és újból elítéli az inváziót. Támogatta[4]
ES-11/3 2022.04.07. Felfüggeszti Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, az állam által elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi jogsértések miatt. Támogatta[5]
ES-11/4 2022.10.12. Kimondja, hogy a Zaporizzsjai, Herszoni, Donecki és Luhanszki területeken végrehajtott orosz népszavazások érvénytelenek és illegálisak voltak. Valamennyi országot felszólítja hogy ne ismerjék el a területek orosz annektálását. Támogatta[6]
ES-11/5 2022.11.14. Felszólítja Oroszországot, hogy fizessen háborús jóvátételt Ukrajnának. Támogatta[7]
ES-11/6 2023.02.23. Törekvés egy igazságos és tartós béke létrehozására Ukrajnában az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elvei mentén, Ukrajna területi integritásának teljes tiszteletben tartásával. Támogatta[8]

Segélyek, a menekülthelyzet kezelése[szerkesztés]

Segélycsomagok[szerkesztés]

Magyarország kormánya az egyik az Európai Unióban, amely nem szállít Ukrajnának önvédelmi hadianyagot, illetve nem enged át az országon más tagállamok által küldött hadieszközöket.[9] Az ellenzék e „hintapolitika” miatt többször kritizálta a kormányt.

Február 27-én Szijjártó Péter, Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország közel 30 ezer tonna élelmiszerrel és üzemanyaggal segíti Ukrajnát a humanitárius katasztrófa enyhítése céljából.[10] Március 2-án Orbán Viktor bejelentette az ország történetének egyik legnagyobb humanitárius akcióját, amin keresztül első lépésben 600 millió forint értékben küld élelmiszert, higiéniai eszközöket és gyermekápolási termékeket humanitárius segítségként Ukrajnába.[11] Március 5-től működésbe lépett a kormány által létrehozott és február 26-án bejelentett, Híd Kárpátaljáért program. E keretében, a 1357-es nemzeti segélyvonalat hívók, hívásonként 500 forinttal tudták támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást. A programban a magyar Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.[12]

December 6-án az uniós pénzügyminiszterek tanácsán, az Ecofinen csak Magyarország nem szavazta meg az Ukrajnának szánt segélyalapról szóló döntést. Itt is a segély miatt szóba került közös uniós hitelfelvétel elutasítása volt az indok, ugyanakkor a pénzügyminiszteri szavazás nem volt végleges erejű.[13] Magyarország ezzel a többedik alkalommal vétózta meg egyedüliként az Unió tagállamainak szándékát a háború kitörése óta. Szakértői vélemény szerint ez a lépés diplomáciailag és szakmailag is súlyos melléfogás, mert ettől még dönthet az Unió másképp, ráadásul a tagállami segítség, amire Orbán is utalt korábban drágább hitellel jár, mintha az Unió tenné, mert a közösség nagyobb piaci befolyással rendelkezik.[14] A magyar kormány már tagadni próbálta a történteket a hazai médiákban, a Pénzügyminisztérium közleményében az szerepelt, hogy: „A sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin 2022.12.06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.” Később Orbán és Szijjártó Péter is tagadta az erről szóló híreket, ugyanakkor a külföldi sajtóban egyértelműen vétóként értékelték a lépést. Igaz, hogy a december 6-i döntés – ahogy fentebb is szerepelt – valóban nem magáról a segély odaítéléséről szólt, hanem annak pénzügyi feltételeinek kialakításáról, de a magyar vétó ezt is megakadályozta.[15]

A menekülthelyzet Magyarországon[szerkesztés]

Ukrán menekültek a magyar határon

Több civil szervezet és magánszemélyek is segítséget nyújtottak a Magyarországra érkező ukrán menekültek számára, főleg a határon és a fővárosi pályaudvarokon.[16] Közben a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével,[17] a civilek és a határon lévő települések, ahova a menekültek érkeztek viszont arról számoltak be, hogy nem igazán kaptak állami segítséget a munkájuk koordinálásához, sokmindent saját szervezésben voltak kénytelenek megoldani a sokszor családok, idősek, kisgyerekek vagy várandós nők szükségleteit illetően.[18][19][20][21][22][23] A kormány segítséget ígért a Magyarországon maradó menekülteknek,[24] bár azoknak egy százaléka sem kívánt Magyarországon maradni,[19] de megkeresésre sem részletezte ennek módját a kormány. Felmerült a koronavírus tesztelésének kérdése is a menekültek kapcsán a kontinensen 2020-ban kezdődött Covid19-pandémia miatt. A kormányzat csak később jelentett be operatív intézkedéseket. Március 13-án Szijjártó Péter több bejelentést tett a Magyarországra érkezett menekültek támogatása kapcsán: kifejtette, azon munkaadók, akik Ukrajnából érkezett menekülteket alkalmaznak és hosszú távon gondoskodnak elhelyezésükről, szállásukról, valamint a foglalkoztatás helyére, azaz munkahelyükre való eljutásukról, támogatásra számíthatnak. Ezen támogatás havonta 60 ezer forintot jelentett foglalkoztatott menekültenként, és további 12 ezer forintot gyermekeikként.[25] A kormány további bejelentett segítő intézkedései között volt, hogy a határátlépést 24 órássá tette a bajbajutottaknak a mihamarabbi átjutás érdekében, azonnali segítségpontok létrehozása a határmenti településeken, több településen 24 órás orvosi ügyelet és Covid-szűrés biztosítása.

Ukrajnai menekülteknek segítenek civilek az egyik magyarországi segítségponton

A Katasztrófavédelem szervezte az elszállásolását az arra igényt tartóknak. Továbbá Magyarország biztosította, hogy ha valaki menekültstátuszt szeretne, a kérelmeket gyűjtőpontokon és a városokban lévő ügyfélszolgálatokon is be lehet nyújtani. A MÁV különvonatokat indított és térítésmentesen jegyeket biztosított a rászorulóknak. A Volánbusz is több különbuszt indított a menekültek szállítására. Magyarország a nagy segélyszervezeteknek 1,3 milliárd forintos támogatást biztosított. A kormány létrehozta a humanitárius tanácsot, azzal a céllal, hogy a segélyszervezetek munkáját koordinálják, adományt gyűjtsenek és azt az érintetteknek szállítsák, illetve egy külön munkacsoport segíti a munkát vállalni akaró menekültek munkába állásának folyamatát.[26] A Nyugati pályaudvaron azonban kevéssé voltak érzékelhetők a kormány által emlegetett támogatások, a menekültek segítését továbbra is javarészt civilek végezték.[27] A kormányzat végül március 21-ével megszüntette a pályaudvarok civil kezdeményezésű ellátó helyeit, és a BOK Sportcsarnokba irányított minden újonnan érkező menekültet, ahol továbbra is a korábbihoz hasonló ellátásban részesültek. Ide Kőbánya felső vasútállomásról buszokkal utaztatták a menekülteket.[28] György István államtitkár szerint a kormányzat azért döntött csak három héttel a háború kitörése után a sportcsarnoki tranzitváró létrehozásáról, mert hírek szerint a várható menekültszámok növekedése „új minőséget igényel”, ezen kívül vissza akarták adni a hosszabb menekültellátásra nem alkalmas pályaudvarokat az utazóközönségnek, a civileknek pedig megköszönte az addigi munkájukat. György szerint a kormány a korábbi időszakban is elvégezte a feladatát a pályaudvarokon, és partnerként tekintenek azokra a szervezetekre, akik segítik a munkát – noha a civilek szerint sokáig ők csináltak szinte mindent.[29]

„Hadifoglyok” Magyarországon[szerkesztés]

Az Orosz ortodox egyház 2023. június 8-i közlése szerint Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló kárpátaljai származású katonák egy része került ekkor Magyarországra, amiről viszont az ukrán felet állítása szerint nem értesítették.[30][31] Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes később azt nyilatkozta, hogy mindez az Orosz ortodox egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek ennek köszönhetik a szabadságukat. Hozzátette, hogy „ez emberi és hazafias kötelessége”.[32] Kérdésessé vált az ügyben, hogy jogszerűen tartózkodnak e a hadifoglyok Magyarországon,[33] az incidens miatt Ukrajna felvette a kapcsolatot a magyar külüggyel, miután nem volt tudomása az átadásról,[34] és bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.[35] Ukrán közlés szerint az értesítés elmaradása után az a gyanú is felmerült Ukrajnában, hogy a foglyok tisztázatlan szabadon bocsátását Oroszország ukránellenes propagandára kívánja felhasználni magyar közreműködéssel.[36] Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tagadta, hogy Oroszország hadifoglyokat adott volna át Magyarországnak.[37] Későbbi értesülések szerint Semjén egyedül intézte ezt a kiadatást magyar részről a magyar kormány értesítése nélkül, ami belső konfliktusokat is okozott.[38] Az Ukrajinszka Pravda június 16-i közlése szerint Oleh Kotenko eltűnt személyekért felelős ukrán biztos információkhoz jutott a hadifoglyokkal kapcsolatban.[39] Ugyanakkor Ukrajna napokkal később is elégedetlenségének adott hangot, amiért továbbra sem tudja felvenni a kapcsolatot a hadifoglyokkal, és a magyar külügy sem reagált a megkeresésére, ezért hazugsággal vádolták a magyar államot.[40] Közben a kormány azt közölte, hogy a 11 ember jog szerint már nem hadifogoly, oda mennek, ahova szeretnének.[41] Az eset után az Európai Bizottság is érdeklődött, akik ugyanúgy felszólították Magyarországot a részletek tisztázására.[42] Az ügy tovább bonyolódott, mikor Andrij Juszov ukrán katonai hírszerzési szóvivő azt nyilatkozta, hogy Magyarország jelentkezett az oroszoknál a hadifoglyok ügyében, akiket egy lista alapján válogattak ki, az átadott foglyok viszont Magyarországon sem mozoghattak szabadon és elkülönítve tartották őket, ahol nem vehették fel Ukrajnával a kapcsolatot. Juszov szerint Ukrajna tudott a készülő akcióról, a magyar fél viszont letagadta, hogy ilyesmire készülne, mikor erről érdeklődtek. Közben három ember szabadonbocsátásra került, akik ezt képpel is tudatták.[43] Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott az esetről: „Szeretném ismét világossá tenni, hogy az Orosz Ortodox Egyház és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat között volt kapcsolatfelvétel, ennek eredményeként érkezett Magyarországra tizenegy volt hadifogoly. Mi ezt nem elleneztük természetesen, miért elleneztük volna?”[44] Szijjártó azt is tagadta, hogy a kormány közreműködött volna a kiadatásban (noha tudomása a jelek szerint volt róla), és hogy a volt hadifoglyok ne mozoghattak volna szabadon.[45] Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint nem volt értesítési kötelezettségük Ukrajna felé, mert a katonák nem hadifogolyként, hanem már szabad emberként érkeztek Magyarországra.[46]

A magyar kormány felszólalásai, reakciói az invázióval kapcsolatban[szerkesztés]

Tüntetés Magyarországon a háború kitörése után

Az Orbán-kormány részéről többször elhangzott, hogy a hadművelet kezdetétől fogva Európában két politikai vezetés volt, amik következetesen a békére szólítottak fel: a Vatikán és Magyarország.[47][48] Orbán Viktor miniszterelnök kezdettől a háborúból való kimaradást hangsúlyozta, miközben egyetértett a NATO-szövetséges országokkal, és elítélte a háborút.[49] Egy 2022 június végén készített magyarországi közvélemény-kutatás szerint az európai vezetők között a leginkább békepárti Orbán Viktor és Ferenc pápa volt.[50] Ugyanakkor a „béke” csak általánosságban hangzott el az Orbán-kormánytól, konkrét elképzelések nélkül, amire a feltételek sem adottak.[51] Orbán később azt mondta, hogy a kormány támogatja Kína időközben megjelent béketervét is.[52]

Március 21-én Orbán Viktor veszélyes NATO-javaslatokról beszélt, úgy fogalmazott: „veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán,” mivel vannak tagállamok, amik ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett; „a NATO azonban egy védelmi szövetség” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókba bonyolódni nem dolga a NATO-nak,” illetve: „Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” – jelentette ki.[53]

Kormánypárti publicisták közben több, Ukrajnát és vele szolidáris nyugati szövetségest is kritizáló megjegyzést tettek közzé, így tett többek közt Bayer Zsolt[54][55][56][57][58][59][60][61] és Kovács András, az Origo.hu újságírója is.[62] Más kormánypárti publicisták is EU és ukrán-kritikus cikkeket, véleményeket publikáltak.[63][64][65]

Kövér László házelnök május 15-én a Hír TV-n, Bayer Zsolt műsorában úgy értelmezte a konfliktust, hogy azt valójában az Egyesült Államok és Kína vívja egymás közt, mindezt pedig azzal az EU-kritikus véleményével magyarázta, miszerint az Unió gyenge szövetség, amit alapvetően az Egyesült Államok érdeke és befolyása tart fenn.[66] Később úgy fogalmazott Volodimir Zelenszkijről, hogy „pszichés problémája van”, mert szerinte az ukrán elnök „követelődzik és fenyeget”.[67] Az ukrán elnöki hivatal élesen bírálta Kövér szavait.[68]

2022. június 21-én Zelenszkij telefonon felhívta Orbán Viktort, hogy Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről tárgyaljon. A magyar miniszterelnök jelezte, hogy nyitott az ország megsegítésére és uniós tagjelölti státuszának támogatására.[69]

2022. július 7-én derült ki, hogy Ukrajnában járt egy küldöttséggel Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. A látogatásról az ukrán hadsereg vezérkarának Facebook-oldaláról szerzett tudomást a magyar közvélemény, eszerint a magyar parancsnok Valerij Zsaluzsniyijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is találkozott, és szakmai, baráti kapcsolatról, valamint katonai együttműködésről volt szó. A magyar küldöttség nagyobb körutat is tett Ukrajnában. Ennek azért volt jelentősége, mert az Orbán-kormány korábban úgy kommunikált a háborúval kapcsolatban, hogy „abból Magyarországnak ki kell maradnia”.[70] Orbán Viktor 2022 júliusában megállapította az Európai Unió tagországai által Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kapcsán: „a szankciós politika az nemcsak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hanem ellenkező hatást váltott ki, mint ahogy azt tervezték. Azt gondolták, hogy a szankciós politika az majd jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak, ez nem így történt, nekünk fáj jobban. Azt gondolták, hogy a szankciós politika segítségével a háborút le lehet rövidíteni, mert Oroszország meggyengítésén keresztül hamar lehet sikert elérni. Ez sem vált be.”[71]

Orbán 2022. július 23-án Tusnádfürdőn tartott beszédében a háborúra is kitért, ahol alapvetően az Európai Uniót, a NATO-t és azok intézkedéseit kritizálta. Mint egyebek mellett fogalmazott:

  • „Mi magyarok vagyunk az egyetlenek, akik az ukránokon kívül meghalnak abban a háborúban”, amit 86 állítólagos kárpátaljai magyar halálesetével indokolt;
  • „Ha most Donald Trump lenne az amerikai elnök, Angela Merkel pedig a német kancellár, akkor az orosz-ukrán háború sohasem robban ki”;
  • „Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt elküldték a NATO-nak és az USA-nak is. Azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amely eléri Oroszország területét.” A NATO ezt visszautasította és tárgyalni sem akar róla, szerinte ezért Oroszország fegyverrel próbál érvényt szerezni. Később kijelentette: „Az oroszok egy katonanép, amely csak biztonságban gondolkodik”, szerinte az Ukrajnának küldött fegyvereket az oroszok szerzik meg, ami a háború meghosszabbítását jelenti;
  • Szerinte Ukrajna minél több nyugati országot akar bevonni a háborúba, miközben Oroszországnak nem célja a NATO megtámadása;
  • Szerinte az Uniónak Ukrajna és Oroszország közé kell állnia, ahelyett, hogy szankciókkal sújtja Oroszországot, amivel szerinte az Unió jár rosszul, miközben Oroszország és az USA nem, mert el tudják magukat energiával látni.[72]

Orbán a november 18-i rádióinterjújában már valótlanul egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Magyarország sosem támogatta a szankciókat, és sosem szavazta meg őket, amikor csak lehetett, mentességet harcolt ki”, noha ez nem volt igaz, ezen kívül azt ecsetelte, hogy a háború és a szankciók szerinte milyen károkat okoztak Magyarországnak.[73]

Magyar közjogi méltóság csak 2022 novemberében tette tiszteletét Ukrajnában a háború kitörése óta, az Európai Unió államai közül utolsóként, mikor november 26-án Novák Katalin köztársasági elnök ellátogatott Kijevbe, ahova Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett Ingrida Šimonytė litván és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mellett. Novák szintén elítélte Oroszország agresszióját.[74] Novák látogatása jelentős kritikákat váltott ki, a feltehetően kormánypárti szavazók között, a kormány Ukrajnát kritizáló megnyilvánulásai után.[75] Kritikus vélemények szerint Novák megkésett látogatása csak porhintés az oroszbarát gesztusokat mutató Orbán-kormány részéről.[76]

Orbán december 2-i rádióinterjújában is lényegében a korábbi állításait ismételte: a szankciók szerinte nem működnek, az EU Magyarországot nem, de a baloldalt támogatja, és hogy a nyugat nem a békére törekszik, ezért kér költségeket a tagállamoktól Ukrajna támogatására, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát”. A közös Európai Uniós hitel felvételét ezen célból viszont nem támogatja, helyette szerinte mindenki a maga költségvetéséből gazdálkodja ki a támogatást, amit állítása szerint a magyar kormány megtett és 2023-ban Ukrajnának is ad.[77]

2023. január 14-én Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő ismertette a háborús szankciók miatt indított nemzeti konzultáció eredményét – ami a korábbi konzultációkhoz hasonlóan minden transzparenciát nélkülözött. A közlemény szerint „csaknem 1,4 millióan töltötték ki és küldték vissza a konzultációs íveket, akiknek 97 százaléka elutasítja az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.” A konzultáció technikai költségei közel 2,7 milliárdra rúgtak.[78] Az Európai Bizottság erre úgy reagált, hogy a 27 tagállam egyöntetűen döntött a szankciókról, ezért a magyar kormánynak a másik 26 tagállamot kell meggyőznie a véleményéről.[79]

2023. január 26-án Orbán Viktor este a Karmelitában fogadta a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók 15 fős csoportját. A beszélgetésen részt vett American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher összefoglalólja szerint Orbán azon a véleményen volt, hogy „a Nyugatnak meg kell értenie, hogy Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog veszíteni, mert jövőre újra választások lesznek, és nem indulhat úgy, mint egy háborút vesztett elnök.” Szerinte az elhúzódó háború miatt Oroszország már nem tud oroszbarát bábkormányt Ukrajna élére állítani, ezért egy „roncs senkiföldjévé” akarja tenni Ukrajnát, ami már sikerült is, hogy ne legyen érdekes a Nyugat számára, de a NATO jelenlétét mindenképpen meg akarja akadályozni. A Nyugat pedig szerinte nem a győztes oldalon áll, mert a fegyverszállítással is részesévé válik a háborúnak, miközben szerinte Oroszország „hatalmas ország, és hatalmas hadsereget tud mozgósítani, Ukrajna viszont nem képes erre”, ezért a NATO csapatok vagy orosz atomfegyverek bevetését sem zárta ki. A beszélgetésen azt is megemlítette, hogy nem szeretné, hogy Magyarország az Európai Unióban legyen, de nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az Európai Unión belülre irányul. Ez utóbbit a cikkben utólagosan megváltoztatták „személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az Európai Unióban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle” szöveggel, amit további EU-kritikus mondatok egészítettek ki.[80] Egy napra rá az ukrán külügyminisztérium bejelentette, hogy bekéreti Magyarország kijevi nagykövetét, hogy tiltakozzon Orbán Ukrajnára tett, „teljességgel elfogadhatatlan” kijelentései miatt.[81]

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023. február 9-én az Európai Tanács csúcstalálkozóján találkozott először Orbán Viktorral a háború kitörése óta; az ukrán elnököt vastaps és az uniós vezetők meleg üdvözlete fogadta, Orbán viszont látványosan nem mutatott szimpátiát Zelenszkij felé, a vezetői csoportképen ráadásul közvetlenül az ukrán elnök mögé állították. Később viszont ő is kezet fogott és többedmagával tárgyalt is vele, ugyanakkor a kézfogásról több kép közül egy olyat tettek közzé a közösségi oldalán, ami Zelenszkijre nézve előnytelen benyomást kelt.[82][83][84] Orbán a Twitteren úgy kommentálta angolul az eseményeket, hogy Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, és azonnali tűzszünetet sürget, majd hozzátette, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik” – ami a sztálinista idők kommunista propagandakifejezése volt.[85] A Zelenszkijjel folytatott tárgyalás során az ukrán elnök meghívta Orbánt Kijevbe, amire Orbán sajtófőnöke úgy reagált: „Amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe.”[86] Végül aztán Gulyás Gergely márciusban közölte, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő nyelvtörvény jelenti az akadályát annak, hogy Orbán Kijevbe utazzon, ezért csak ennek módosítása után kerülhet rá sor.[87]

2023. február 16-án a Fidesz képviselői az Európai Parlamentben egységesen nem szavazták meg az egy éve indított orosz inváziót, illetve Alekszej Navalnij, Putyin politikai ellenfele embertelen fogvatartási körülményeit elítélő EP-állásfoglalásokat sem, amit az EP nagy többséggel így is elfogadott.[88]

Orbán a 2023. február 18-án tartott évértékelőjén is beszélt a háborúról és kormánya ahhoz való viszonyulásáról. A beszédében egyértelműen kijelentette: „Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is.” Megismételte, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ami szerinte azért nem egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll.” Elmondta még, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországra, mert látható, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t; hogy stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra, illetve, hogy a NATO-tagság nem háborús koalíció, és nem arra van, hogy közösen a tagállamok megtámadjanak egy harmadik országot, továbbá hogy a „brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták”, ezért „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”; hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, mert Ukrajna fegyverekkel történő segítésével már közvetett háborúban áll Oroszországgal, és hogy „béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással, minél később, annál nagyobb árat fizetünk.”[89]

Orbán és Szijjártó Péter később úgy fogalmaztak, hogy Európa „háborús pszichózisban” van. Szijjártó azzal verte vissza az oroszbarátság vádját, hogy az oroszokkal fenntartott kapcsolat biztosítja az ország energiaellátását, és szerinte ez is csökkenti a háború eszkalációját. Orbán pedig azt nyilatkozta, hogy „százával veszítjük el a magyarokat a háborúban”, amit külföldi interjúkban is elmondott, noha csak 12 megerősített haláleset történt 2023 februárjáig, és semmilyen hivatalos nyilvántartás nincs erről.[90][91][92][93][94][95]

2023 márciusától a világháborús narratíva is a kormányzati kommunikáció homlokterébe került, mikor Orbán arról beszélt egy március 2-án megjelent, svájci lapnak adott interjúban, hogy „az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat.” Orbán szerint azonban a Nyugat nem képes felismerni ezeket a kockázatokat.[93] Erre később máskor is tett utalásokat, amiket a kormányközeli médiumok is átvettek.[96][97]

Ugyanakkor a háború egy éves évfordulóján elfogadott nyolcpontos kormányzati javaslatban szerepel, hogy „az Országgyűlés elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez.” Ezen kívül „kifejezzi elkötelezettségünket a béke mellett. Azt várjuk el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.”, ezen kívül elítélik az uniós szankciókat (amelyeket egyébként Orbán Viktor is megszavazott Brüsszelben). A határozat szerint a szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre.[98]

Az Európai Unió tagországainak igazságügyi miniszterei közül csak a magyar Varga Judit nem írta alá azt a dokumentumot, amiben támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én kiadott Vlagyimir Putyin és gyerekjogi biztosa elleni elfogatóparancsát.[99] Az esetre reflektálva a magyar külügyi szóvivő úgy nyilatkozott: „Hazugság, hogy a kormány megvétózta az Európai Uniós nyilatkozatot a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyben.” Szerinte „az igazság az, hogy a kormány azt az álláspontját közölte Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, hogy tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni, ha azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene.”[100] 2023. március 31-én az Országgyűlés békepárti nyilatkozatot fogadott el, amiben elítélték Oroszország agresszióját, a béke mellett foglaltak állást, valamint kritizálták a megfogalmazásuk szerint „brüsszeli szankciós” és a „háborúpárti politikát”.[101]

Orbán a március 31-i rádióinterjújában is tovább ecsetelt egy szerinte lehetséges világháborús kimenetelt, amit csak azonnali tűzszünettel lehet elkerülni. Ezután még az Európai Uniót vádolta „háborúpártisággal”. Kitért arra az eshetőségre is, hogy uniós országok békefenntartókat küldhetnek Ukrajnába, ami Oroszországban nem tetszést váltott ki.[102][103]

Szijjártó Péter 2023. április 18-án adott interjút a BBC-nek, ahol a magyar kormánnyal kapcsolatos kifogásokkal is szembesítették. Szijjártó itt lényegében a kormány ezzel kapcsolatos korábban elmondott főbb paneljeit ismételte meg, és több vádat is visszautasított, például, hogy nem dolgoznának az orosz energiafüggésről való leválásról, noha megerősítették az orosz együtmüködést, mert Szijjártó szerint egyelőre hiányzik az alternatíva infrastruktúrája. Visszautasította még a külföldi „nyomásgyakorlásokra” tett lépéseket, még ha azok a partnerinek mondott Egyesült Államokból érkeznek is. Arra pedig többszöri kérdésre sem válaszolt, hogy Ukrajnát szeretné-e látni a háború győzteseként, Szijjártó szerint „nem létezik katonai megoldás a konfliktusra”.[104]

A Szabad Európa portál egy 2023 tavaszán bemutatott hosszabb elemzésében vizsgálta a magyar és az orosz kormány kölcsönös háborús kommunikációját, ahol az aktuális politikai szempontok szerint változó narratíva mellett az is látszódott, hogy az oroszok is többször hivatkoztak Orbánra és a magyar kormányra a saját, nyugatot kritizáló kampányaikban, egyebek mellett Magyarországot szövetségesként megnevezve.[105]

2023. május 23-án Orbán egy Katarban tartott gazdasági fórumon többek közt úgy fogalmazott a háborúval kapcsolatban, hogy a háború a diplomácia kudarca, és sosem szabadott volna megtörténnie, majd hozzátette: „[Az ukránoknak] nincs esélyük, hogy megnyerjék ezt a háborút” […] „Nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem, hogy mi fog történni a következő reggel: újabb emberek fognak meghalni.” Ezután újra a tűzszünetről és béketárgyalásokról beszélt. Azért is kritizálta Ukrajnát, mert az nem sokkal korábban korlátozta az OTP Bank helyi fiókjainak működését, arra hivatkozva, hogy a bank a helyi korrupciómegelőzési ügynökség szerint „támogatja a háborút Ukrajna ellen”. Orbán szerint „ha Ukrajna pénzügyi támogatást vár tőlünk, akkor tanúsítson tiszteletet, és ne tegye feketelistára a vállalatainkat.”[106][107][108] 2023. október 2-án az ukrán korrupciómegelőzési ügynökség véglegesen levette az OTP Bankot a listájáról, miután közleményük szerint megegyeztek a bankkal.[109]

Orbán 2023. június 2-i rádióinterjújában egyebek mellett a tervezett ukrán ellentámadást kritizálta, szerinte „mindenki lelkes Nyugaton az ukrán ellentámadást illetően”, azonban „ha támadok, akkor háromszor akkora a veszteségem, mint annak, aki védekezik. Ilyen körülmények között vérfürdő ellentámadást kezdeni. Még ezelőtt kell tűzszünetet kezdeményeznünk. Politikában a legnagyobb kihívások egyike a saját korábbi hibád beismerése. Olyan mértékig lovalták bele magukat abba, hogy a háborút nyugati támogatással, harcokkal meg lehet nyerni, hogy erről az ösvényről nagyon nehéz lesz letérniük.”[110]

Egy olyan békét hangsúlyozó kormányzati videó is az internetre került 2023. május 30-án, amiben Ukrajna térképén az oroszok által 2014-ben annektált Krím-félszigetet nem Ukrajna részeként ábrázolták, ami újabb diplomáciai surlódást okozott, ezért ezt később javították.[111]

Orbánnal a Bild című német újság is megjelentetett egy interjút 2023. június 27-én, miután Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője nem sokkal korábban fellázadt Putyin és katonai vezetői ellen. Orbán szerint Putyin azzal, hogy 24 órán belül semlegesítette a lázadást erőt mutatott, ezen kívül óvott attól, hogy német vagy magyar felfogásból akarják megérteni Oroszország működését, ami szerinte egy „más világ”. Visszautasította a bírálatokat, hogy a magyarok oroszpártiak lennének, „ez ellentmond a történelmi tapasztalatainknak”, elmondása szerint őt nem érdekli Putyin vagy Oroszország, őt Magyarország és a magyar érdekek érdeklik. Arról is beszélt, hogy Ukrajnának nincs esélye a háború megnyerésére, mert nyugati segítséggel is hamarabb fogy ki a katonákból, a nyugati segítség miatt pedig „már nem szuverén ország”, ezért „Amerikán múlik a béke”. Putyint pedig nem tartja háborús bűnösnek, mert annak megállapítása a háború utáni idők dolga, ha pedig békét szeretnének kötni (ahogy erről Orbán már többször is nyilatkozott), akkor ezt nehéz elérni, ha az egyik felet az emiatti „letartóztatás” fenyegeti. Az interjú későbbi szakaszában úgy fogalmazott, hogy „ha akarnám felhívhatnám Putyint”, de nem fogja, mert szerinte neki nincs ajánlata Putyinnak, Magyarország pedig „nem elég erős Európában ahhoz, hogy az eseményeket a béke irányába terelje”.[112][113] Prigozsin lázadásával kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanekkor azt nyilatkozta, hogy Oroszország miniszterelnök-helyettesével, Szergej Lavrov orosz külügyminiszerrel és Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel is egyeztetett, hozzátéve, hogy őt már a helyzet megoldásának nyilvánosságra hozatala előtt tájékoztatta a belarusz külügyminiszer. Ezen kívül kritizálta a „háborúpárti” országokat és elmondta, hogy a magyar kormány nem tamogatja a fegyverszállításokat Ukrajnának.[114]

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő 2023. június 25-én,[115] majd néhány nappal később Orbán is azt állították, hogy szerintük az Unió tisztázatlan módon juttat pénzt Ukrajnának a tagállamok beleegyezése nélkül, köztük a Magyarországnak járó pénzeket is, ezzel pedig „a csőd szélére sodorták az Európai Uniót”.[116]

Orbán július 14-i rádióinterjújában elhangzott, hogy „a háború el fog húzódni”, és ez az oka az inflációnak, amivel magunknak kell megküzdeni „fülön vagy üstökön ragadva”. Elmondta, hogy ha a pár nappal korábbi vilniusi NATO-csúcson[117] „Ukrajnát fölvettük volna a NATO-ba, az azonnali világháborút jelentett volna.” – noha korábban is egyértelmű volt, hogy egy országot csak békeidőben vehetnek fel a NATO-ba, különben a szervezet 5. cikke értelmében a NATO is a konfliktus részesévé válna.[118] Orbán szerint „akadtak, akik így is felvették volna Ukrajnát, de a többség nem így gondolkodott.” Az ukránokat is megint kritizálta, mint akik „agresszívek, zsarolnak, de megértéssel kell viszonyulnunk ehhez, hiszen Zelenszkij »a népe megmaradásáért küzd«.” Hozzátette, hogy ha Washington békét szeretne, „az másnap bekövetkezne.”[119]

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 20-án kijelentette, hogy minden Ukrajnának nyújtandó anyagi támogatást akadályozni fog a magyar kormány, ameddig az OTP Bank az ukrán szankciós listán van. (Erről október 2-án lekerült.)[109] Arról is beszélt, hogy az Unió a következő négy év során 20 milliárd eurót fordítana fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne, ezzel pedig azt üzenik, hogy a háború még négy évig tartani fog, aminek külhoni magyarok is áldozatai lehetnek. Ezután megint a békéről beszélt.[120] Ezt a véleményét a július 29-én, Esztergomban tartott MCC Feszten is megismételte, ahol az Uniót is kritizálta, amiért a közösségben szerinte „putyinistának” bélyegzik azt, aki békepárti.[121]

Orbán október 16-án Kínába utazott az Egy övezet, egy út konferenciára, itt október 17-én találkozott a háború kirobbanása óta először a nemzetközi elfogatóparancs hatálya alá került Putyinnal, egyetlen uniós miniszterelnökként. Itt kétoldalú nyilvános tárgyalásra is sor került köztük, ahol Putyin úgy méltatta Orbánt: „az európai politikusok azon kis létszámú csoportjához tartozik, akik tudják, hogyan kell megvédeni az érdekeiket, és ő ezt kitartóan, következetesen, véleményem szerint teljesen tapintatosan teszi”. Orbán a magyar–orosz kapcsolatok „nehéz helyzetéről” beszélt, aki a háborút is „katonai műveletnek” nevezte.[122][123]

A magyar kormányt érő kritikák[szerkesztés]

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2017-ben

A magyar kormányt már a háború kezdetétől fogva kritizálta az országon belüli ellenzék, először azért, hogy nem voltak hajlandók katonai segítséget nyújtani Ukrajnának,[9] majd azért is, hogy nem nyújtott kellő segítséget az ukrán menekülteknek, ezzel ugyanis sokáig csak a civilek foglalkoztak. További kritika érte az ország vezetését szintén az ellenzék részéről a Putyin alapította, központját néhány évvel korábban Budapestre helyező, diplomáciai jogkörökkel rendelkező Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB) kapcsolatban is. A kritika abban állt, hogy az Orbán-kormány nem szakította meg a kapcsolatát az NBB-vel, amit az ellenzék már korábban is Oroszország „kémbankjaként” aposztrofált. A bankot a háború kitörése után a Fitch és az S&P is jócskán leminősítette, amiből Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia is kilépési szándékát jelezte, csak Magyarország maradt meg benne egyetlen európai részvényesként, ami a kormány szerint a bank által adott fejlesztési hitelek miatt érdeke az országnak.[124] Később külföldről is több kritika érte a magyar kormányt a háborúhoz való oroszbarát viszonya miatt, mind Ukrajna, mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről. 2023 áprilisában végül a magyar kormány is kilépett az NBB-ből, miután az amerikai kormány szankciós listára tette azt három vezetőjével együtt, oroszközeli érdekletségei miatt.[125] A bank ezután bejelentette, hogy a szankció miatt értelmetlenné vált az Unióban való tartózkodása, ezért kivonul Magyarországról, és visszaköltözik Oroszországba.[126]

Bár a kormány többször beszélt a békéről, azt is kiemelve, hogy „Magyarország és a Vatikán kívánja csak Európában a békét”, Ferenc pápa megnyilatkozásai, melyekben gyakran méltatta Ukrajnát és elítélte az orosz agressziót, rendre kimaradtak a kormányközeli médiumokból.[127]

Kövér László május 15-i véleményét, ahol Zelenszkij „pszichés problémájáról” beszélt az ukrán elnöki hivatal élesen bírálta, tiszteletlennek és jelentéktelennek minősítve a házelnököt, szembesítve a háborúk borzalmaival és azok pszichés hatásaival. Az ukrán külügyminisztérium reagálása szerint „elvárja” Kövér saját mentális állapotának igazolását, mert csak ennek ismeretében tudják a kijelentéseit értékelni.[68]

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután bírálta Orbánt, hogy Magyarország megvétózta az orosz gázszolgáltatás uniós embargóját. Orbán szerint ugyanis Magyarország nagy mértékben függ az orosz gáztól, és ennek kiváltására nincsenek uniós tervek. A magyar vétó jelentős külpolitikai vihart kavart.[128] Az Unió részéről megfogalmazott orosz kőolajimport-tilalmat Orbán ugyanezen indokok miatt egy hónapig akadályozta, végül csak május végére sikerült egy kormány szerint Magyarországnak is előnyös kompromisszumos megoldást találni, aminek értelmében az importtilalom csak a tankerhajókon behozott olajra vonatkozik, a vezetéken érkezőre nem, ezzel az addigi magyar ellátottság megmarad. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az orosz olajexportnak Magyarország csak 2%-át fedi le, így a módosított szankció nem sokat változtat annak eredeti állapotán.[129]

Petro Porosenko korábbi ukrán elnök is kritizálta Orbánt közeli orosz üzleti kapcsolatai miatt, azt mondta szívesen elvinné őt Bucsába és más olyan ukrán településekre, ahol az orosz haderő lemészárolta a helyieket.[130]

Közben Dmitrij Medvegyev korábbi orosz miniszterelnök olyan térképet tett közzé, amin Ukrajna nagyrészt orosz terület, Kárpátalja pedig Magyarországhoz tartozik. Ezt egyszerű zavarkeltésnek minősítették, de Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint nem zárható ki az sem, hogy Orbán oroszbarát megnyilvánulásai mögött az áll, hogy ígéretet kapott Kárpátalja visszacsatolására Putyintól. Kitért arra is, hogy az oroszoktól kapott gáz egy részét Orbán felárral értékesíti harmadik országokba, miután Magyarország ugyanekkor 500 millió köbméter gázt adott el Szerbiának.[131][132]

Orbán 2022. július 23-i tusnádfürdői beszéde,[72] amiben a háború kapcsán az Európai Uniót, a NATO-t és azok intézkedéseit kritizálva több vitatható kijelentést tett szintén számos kritikát és cáfolatot váltott ki, miután a beszédében lényegében az agresszor Oroszországot mentegette. A lényegesebb kritikák ezzel kapcsolatban:

  • A kárpátaljai magyarokon kívül mások, lengyelek, románok is estek el harcokban, ráadásul Magyarország semmilyen segítséget nem adott Ukrajnának a háborúhoz – még fegyverszállítási útvonalat sem –, így a kárpátaljai magyaroknak sem;
  • Oroszország 1994-ben a Budapesti memorandum aláírásával szándékát fejezte ki Ukrajna politikai függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására;
  • Az oroszok „biztonsági igénye” egy ultimátum volt, ami megszabta volna a szuverén Ukrajna és a NATO viszonyát, ráadásul a NATO 1997-es területi állapotát követelte volna – amikor Magyarország sem volt NATO-tag;
  • Az orosz biztonságot fenyegető területi igény sem reális, mert a modern rakéták Ukrajnán kívülről ugyanúgy elérik Oroszországot;
  • Az oroszok nyíltan nem támadtak ugyan NATO-országokat, de nyugat elleni kibertámadásokat, egyéb rendzavaró és befolyásszerzői tevékenységeket bizonyítottan végeztek;
  • Magyarország sem kezdte meg azt az energiafüggetlenedési folyamatot, amivel egyre kevésbé szorulna orosz energiára, ezen kívül számos kimutatás igazolja Oroszország szankciók okozta gazdasági nehézségeit.[133]

A magyar kormány továbbra is ellentmondásos politikát folytatott a konfliktus kérdésében: kritizálta az uniós szankciókat, ugyanakkor az összeset megszavazta az Európai Bizottságban; ennek ellenére nemzeti konzultációt is indított a kérdésben. A Direkt36.hu egy hosszabb cikkben elemezte a kormány reakcióit, amiben sok látványos oroszbarát gesztus történt, többek közt Szijjártó Péter külügyminiszter is többször találkozott egyedüli Európai Uniós külügyminiszterként Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A cikk szerint a kormány kezdetben nem vette komolyan a valódi háború lehetőségét, Orbán pedig az USA befolyásszerző kísérleteként értékelte a konfliktust, majd miután március 24-én Zelenszkij nyíltan bírálta Orbánt, a kritikát felhasználva építettek kampányt az energiaszankciókra, mint amik potenciálisan veszélyeztetik az ország energiaellátását. A megdráguló földgázt tekinti pedig oknak arra, hogy a kormány fenntartsa a jó viszonyt Oroszországgal.[134][135] David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szintén kritizálta a magyar külügyminiszter látványosan oroszbarát lépéseit, amit Oroszország agressziója dacára folytat.[136] Pressman és Szijjártó között később is volt nyilatkozatcsörte, miután Szijjártó szerint a nagykövet kormányt bíráló véleménye érdektelen, mert a „szuverén Magyarországnak nem külföldről mondják meg hogyan éljenek és politizáljanak benne”, amire Pressman úgy válaszolt: „Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán ’magyarországi belpolitikai fejleménynek’”.[137] A V4-es országok házelnökeinek november végére tervezett pozsonyi találkozóját is lemondták, miután a cseh és a lengyel házelnök bojkottot jelentett be a magyar kormány oroszpolitikája miatt.[138] Korábban a szlovák külügyminiszter is kritizálta emiatt a magyar kormányt.[139] Kövér László házelnök szerint a vádak „igaztalanok és tiszteletlenek”.[140] Közben fideszes képviselők, noha jelen voltak, nem szavaztak az EP azon szavazásán, ahol „terrorizmust támogató államnak” ítélték Oroszországot az ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt.[141]

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus egy 2023 februári panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Magyarország veszélyt jelent az Európai Unióra, mert véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak. Itt kitért arra is, hogy az Orbán-kormány olyan félrevezetéseket terjesztett, mint hogy az Unió fiatal magyarokat küldene a háborúba, Ukrajnába. Később viszont helyesbített, mert elismerte, hogy a szivárogtatásokra nem volt bizonyítéka; úgy értette a mondandóját, hogy az oroszok tavaly már feltörték a magyar külügy szervereit, és ezen kockázat elhárítására a magyar féltől azóta sem érkezett megnyugtató üzenet. Ugyanakkor a Defense Intelligence arról is közölt egy hosszabb anyagot, hogy a nyugati polgári titkosszolgálatok már nem osztanak meg a magyar társszervekkel információkat, épp az orosz befolyás magas kockázata miatt.[142][143][144]

Kritikát váltott ki Szijjártó Péter külügyminiszter 2023 februári minszki útja is, tekintve, hogy a közismerten diktatórikus Fehéroroszország Oroszország egyetlen európai szövetségese. Az út során a fehérorosz külügyminiszterrel tárgyalt a háború eszkalációjának megakadályozásáról, itt a megszokott kormányzati narratíva mellett, miszerint „béke kell a két fél között”, szóba hozta, hogy valószínűleg ezen útja miatt is támadni fogják.[145] A kritika meg is érkezett Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőtől, aki a 2020-as fehérorosz választások utáni tüntetések állami leverése után hagyta el az országot. Tyihanovszkaja úgy fogalmazott a magyar látogatás után, hogy „Egy ilyen lépés elfogadhatatlan akkor, amikor Fehéroroszországban Nobel-díjasokat hurcolnak bíróság elé, újságírókat kínoznak, és orosz katonákat képeznek ki az ukrajnai frontra küldésük előtt.”[146] A látogatás idején egy orosz kormánygép is Minszkben tartózkodott, így egyes vélemények azt sem zárták ki, hogy Szijjártó a látogatás ürügyén valójában az oroszokkal tárgyalt,[147] miközben az ukrán külügyminiszterrel való találkozásra a háború kitörése óta nem tudott időt szakítani.[148] Az Európai Parlament is jelezte, hogy helyteleníti Szijjártó minszki útját.[149]

Szijjártó minszki útjával egyidőben jelent meg a The Guardianben az a cikk is, ami hosszabban elemzi a magyar kormány viszonyulását a háborúhoz, ebben kitértek Orbán oroszbarát megnyilvánulásaira is, akit „szélsőjobboldali miniszterelnökként” jellemeztek. Kijelentették, hogy ha valamely ország vitat is bizonyos lépéseket a háborúval kapcsolatban, nem hangoztatja annyira nyilvánosan, mint az Orbán-kormány, amivel gyengítené az egységes kiállást, és azt valószínűsítik, hogy a magyar kormány valamilyen orosz viszonzás reményében vette fel ezt a pozíciót.[150][151]

Orbán 2023. február 18-án tartott évértékelőjére az ellenzék is reagált, akik szerint Orbán beszéde mindenki más hibáztatása volt a saját kormánya és Oroszország helyett, miközben Orbán kormányával együtt hitelét vesztve Európa szégyenpadjára került, rossz fényt vetve Magyarországra. Elesett az uniós támogatásoktól és utólagos ideológiákkal akarja megmagyarázni a 12 év kormányzásának kudarcait. Többen megemlítették még, hogy Orbán és kormánya folyamatosan hazudik, hisz a szavaikat nem igazolják a tények és az eredmények, valamint rámutattak, hogy Orbán egyértelműen úgy viselkedik, mint „Putyin és Moszkva csatlósa, aki elárulja a nyugati szövetségi rendszert.”[152]

Kis-Benedek József biztonságpolitikai és katonai szakértő kritizálta a magyar médiumok többségét, amiért túl nagy hangsúllyal beszélnek az Orbán által 2023 márciusától emlegetett esetleges világháborúról, egyrészt mert ez inkább az orosz propagandának megfelelő értelmezés, másrészt lokális, de még inkább regionális háborúkból Kis-Benedek szerint nem lesznek világháborúk. Ahogy fogalmazott: „Ez háborús pszichózis, ahol az embereket azzal hülyítik, hogy féljetek, de mi megvédünk benneteket. Ami nagyon rossz politika, mert az emberek nem hülyék.”[97]

A kormánypártok a háború egy éves évforfulója kapcsán beterjesztett, majd később elfogadott határozati javaslatának[101] vitáján az ellenzék főleg a kormány békefelfogását kritizálta, ami szerintük Oroszország békéje, miszerint Ukrajna adja fel a harcot, ezen kívül a kormányban nem nevezik nevén, hogy Putyin és Oroszország indította a háborút. Kritika érte még a kormány EU-t és egyéb nyugati szövetségeseit bíráló passzusait is, illetve hogy ezek után a kormány magát igyekszik olyan színben feltüntetni, mint aki egyedül küzd a békéért.[153]

A Kreml részéről is érkezett kritika, miután Orbán március 31-i rádióinterjújában uniós békenntartók eshetőségét említette meg, ami az orosz kormányszóvívő közlése szerint „potenciálisan nagyon veszélyes téma”, mert ez kétoldalú beleegyezéssel szokott megtörténni.[103]

A Politico nevű lap április 14-én megjelentetett cikkében egyebek mellett arról írtak, hogy a magyar kormány állításával szemben, miszerint tiltják a hadi anyagok Ukrajnába történő továbbítását az ország területén keresztül, valójában titokban megengedheti a szövetségeseinek, hogy fegyverszállításra használják a légterét. A lap kereste a magyar kormányt, de nem kapott válaszokat.[154]

Orbán 2023. május 23-án Katarban elmondott szavaira, miszerint „az ukránoknak nincs esélyük, hogy megnyerjék ezt a háborút”, illetve, hogy „nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit”[107] az ukrán külügyminisztérium szóvivője úgy reagált: „A Kreml örülhet: a magyar kormányfő elhárította az orosz felelősséget az Ukrajna elleni agresszióért. Az ukránok addig harcolnak, míg az összes területüket fel nem szabadítják az orosz megszállás alól. Ez az egyetlen mód, hogy helyreállítsuk a békét Ukrajnában, és garantáljuk egész Európa biztonságát.”[155]

Amiatt is konfliktus lett a magyar kormány és Ukrajna között, mert az ukrán korrupciómegelőzési ügynökség szerint az OTP Bank „támogatja a háborút Ukrajna ellen”, ezért 2023 májusában korlátozta a bank helyi fiókjainak működését. Indoklásuk szerint a bank tovább folytatta tevékenységét Oroszországban, emellett betartják azt a hitelezési törvényt, amelynek előírásai szerint az oroszok finanszírozhatják a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot.[106] Orbán emiatt is kritizálta Ukrajnát és az intézkedés visszavonásától tette függővé Magyarország anyagi támogatását.[108] Az ukrán szervezet viszont egyértelműsítette, hogy az OTP üzleti érdekeltségei miatt az Oroszországnak fizetett adóval közvetve támogatja Oroszország háborúját.[156] Október 2-án viszont közleményben tudatták, hogy a bankkal folytatott egyeztetés után kikerült az OTP a problémás cégek közül.[109]

Orbán 2023. június 2-i rádióinterjújában elhangzott kijelentéseit, miszerint a tervezett ukrán ellentámadással „háromszor akkora a veszteség és vérfürdő járna”, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy hosszabb Twitter-bejegyzésben bírálta, ahogy többek közt fogalmazott: „Orbán Viktor abszurd álláspontja ismét demonstratív módon sérti az Európai Unió értékeit és általában a nemzetközi jogot. Ez Európa szándékos megalázása és Oroszország terrorista akcióinak elnézése. Ez az agresszor szándékos igazolása és bátorítása Ukrajna/Európa további rombolására.” Podoljak szerint Ukrajna területeinek és népének visszaszerzése „kötelező és igazságos feladat. Ha a magyar miniszterelnök valóban aggódik az áldozatok miatt, akkor hívja fel »barátját, Putyint«, és kérje meg, hogy vonja ki az orosz fegyveres erőket Ukrajna nemzetközileg elismert határairól. És akkor vége a háborúnak. Nincs több áldozat.” Hozzátette: „a háború befejezésének előfeltétele a megszálló fegyveres erők és felszereléseik teljes kivonása. Hallott valaki ilyen felhívást Orbántól, amelyet Oroszországnak címzett?” Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő felhívta a figyelmet, hogy ha Orbán „az EU egyetlen békepárti miniszterelnöke”, akkor végre cselekedjen: „Például ítélje el Oroszország agresszióját, követelje Moszkvától a háború leállítását és az orosz hadsereg visszatérését orosz területre, csatlakozzon az Oroszország nemzetközi elszigetelését célzó intézkedésekhez, és ne ássa alá az EU egységét.”[110]

A kormány 2023. május 30-án közreadott, békét hirdető videójában Ukrajna térképe is látszott, amin viszont az oroszok által 2014-ben annektált Krímet nem Ukrajna részeként ábrázolták. Az incidens ukrán részről újabb diplomáciai bírálatokat váltott ki, mint írták: „A Krím-félsziget nem Ukrajnához tartozó területként való jelölése ellentmond Budapest hivatalos, többször hangoztatott álláspontjának, amely szerint Ukrajna szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül támogatja.” Pár nappal később a videó javított változata is megjelent.[111]

David Pressman amerikai nagykövet éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben, mikor az amerikai–magyar tudományos együttműködés tiszteletére tartott fogadáson mondott beszédet 2023. június 7-én. Pressman kritikája egyértelműen a magyar kormány és Oroszország „tovább erősödő” kapcsolatának szólt, miközben Oroszország támadásokat intéz Ukrajna ellen.[157]

Jelentős diplomáciai botrányt kavart az az incidens is, mikor egy 2023. június 8-i közlés szerint Oroszország 11 kárpátaljai származású hadifoglyot adott ki Magyarországnak, és erről Ukrajnát senki nem értesítette. Az ukrán bírálatok szerint nem ismertek az átadás részletei, és az érintett hadifoglyok állapotáról sem kaptak tájékoztatást, mindez pedig rossz színben tünteti fel a magyar közreműködést.[36] A tisztázatlan körülményekkel kísért, ellentmondásokkal teli átadást később is több kritika érte. Ukrajnán kívül az Európai Bizottság is a részletek tisztázását követelte Magyarországtól, miközben orosz részről tagadták az átadást.[37][38][40][41][42][43]

Orbán egy 2023 júniusában a Bildnek adott interjúban azért vélekedett Ukrajna vereségében, mert szerinte nyugati segítség mellett is kifogynak a katonákból az oroszok létszámfölényéhez képest. Ez a vélemény amiatt váltott ki kritikát, mert a történelem során sokszor sikerült kisebb létszámú csapatoknak győzedelmeskedni nagyobb létszámú hatalmak felett.[158] Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő szerint Orbán Bild-interjúja[112] „Orbán erkölcsi mélypontja”, ahol „hűségnyilatkozatot tesz Putyinnak”, miközben többször önellentmondásokba keveredik, és olyan benyomást kelt, hogy „mindegy mit, csak beszéljenek róla”.[159] Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy nappal később szintén a Bildnek adott interjút, itt elmondta, hogy szerinte Orbán interjúja „bla-bla-bla” volt, mivel Ukrajna újra és újra győzelmeket tud felmutatni minden pesszimista vélemény dacára. Hozzátette, szeretné remélni, hogy „a Kremlhez hasonló politikai felfogása” ellenére Orbán még az EU és a NATO szövetségese.[160]

Miután Szijjártó Péter július 29-én az esztergomi MCC Feszten megismételte korábban már elmondott véleményét, miszerint az EU-nál a fegyverszállítások miatt „azzal számolnak, hogy négy évig még biztosan háború lesz”, miközben szerinte bírálja a békét kívánókat,[121] nyilatkozatcsörte alakult ki Miroslav Wlachovský szlovák külügyminiszter és a magyar külügy között. Wlachovský nehezményezte, hogy Szijjártó mások nevében beszél, mert az Unió 27 tagországa nem folytatott olyan vitát, ahol döntöttek volna a háború négy éves folytatásáról, egyértelműsítve, hogy Oroszországnak kell az általa megkezdett háborút abbahagynia.[161] A szlovák külügyminiszter szavaira Menczer Tamás államtitkár reagált, aki szerint „a fegyverszállításokban hívő” Wlachovský-nak nincs igaza, mert a harctéren nincs megoldása a háborúnak.[162] Miután Kovács Zoltán államtitkár Twitteren közreadta Menczer reakcióját, Wlachovský keresetlen szavakkal válaszolt Kovácsnak is, ismét egyértelműsítve, hogy az orosz agresszoroknak kell abbahagyniuk a háborút.[163]

Ivanna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke augusztus 11-én egy interjúban a magyar-orosz viszonyt bírálva úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány a hozzáállásával közvetve azt segíti, hogy Oroszország gyilkolhassa az ukránokat, ezt pedig semmiképpen sem tudja barátságos politikának nevezni. Arról is beszélt, bár nagyra értékelik az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatást és segítséget, eközben viszont értetlenül állnak például az előtt, hogy Kirill pátriárka nevét az Orbán-kormány húzatta le az EU-s szankciós listáról, miközben szerinte „ennek az embernek és egyházának semmi köze nincs a hithez, ez egy titkosszolgálati eszköz, amelynek célja az, hogy részt vegyen az ukrán nemzet és államiság elpusztításában.” Ezen kívül bírálta, hogy több ukrán segítséget célzó intézkedést is akadályoznak magyar részről. A többször kifogásolt nyelvtörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajna párbeszédet folytatna a kisebbségi képviselőkkel, a magyar képviselők viszont több esetben az előre egyeztetett találkozókon sem jelentek meg, állítólag azért, mert Budapestről erre utasították őket.[164]

Orbán október 17-i kínai találkozója Putyinnal[122] is több kritikát váltott ki. David Pressman amerikai nagykövet Twitter-bejegyzésben azt írta: „Magyarország vezetője a szövetségeseink közül egyedüliként egy olyan ember mellett áll ki, akinek az erői emberiesség ellenes bűntettekért felelnek Ukrajnában. Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletéért könyörög.”[165] Pressman mellett Kaja Kallas észt miniszterelnök és Julia Gross budapesti német nagykövet is kritizálta a találkozót, a kritikákat Szijjártó Péter és Gulyás Gergely utasította vissza.[166][167] A találkozó miatt október 19-én a NATO tagországok nagykövetei és Svédország magyarországi nagykövete is találkozót tartott, miután közlésük szerint a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. Szijjártó úgy reagált a nagyköveti találkozóra, hogy „reméli a találkozón az amerikai nagykövet arról is beszámolt kollégáinak, hogy az Egyesült Államok 416 tonna uránt vásárolt Oroszországtól 2023 első felében.”[168]

A svéd és finn NATO-tagság magyar ratifikációja[szerkesztés]

Kritika érte azért is Magyarországot, hogy Törökországgal együtt csak ők ketten halogatták legtovább a NATO 30 tagállamából Svédország és Finnország szövetséghez való csatlakozásának megszavazását. A két ország a háború miatt döntött korábban a csatlakozás mellett.[169] Orbán 2022 novemberében közölte, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni.[170]

A magyar parlament azonban a megígért időben sem döntött a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról, amit többen egyszerű időhúzásnak értékeltek.[171] Egy 2023. februári Fidesz-KDNP–frakcióülésen a kormány közlése szerint „vita alakult ki, és a Fidesz nem megy csak úgy bele a finn és svéd NATO-csatlakozás megszavazásába, hanem a »vitarendezés« érdekében tárgyalódelegációt küldenek a két országba”, mert szerintük svéd és finn részről „durván, alaptalanul közönségesen sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek.”[172] A Hende Csaba vezette delegáció el is utazott tárgyalni, aki nyilatkozataiban mindvégig pártolta a csatlakozásokat, csak azt nehezményezte, hogy szerinte az országok „hazudnak” Magyarországról.[173] A helyi médiumok kérdéseire, amik főleg a látogatás célja és a NATO-szavazás közti összefüggést firtatták azonban nem tudott egyenes válaszokat adni.[174] Ezután döntöttek arról, hogy március 27-én szavaznak Finnországról, Svédországról viszont megint csak később, ahogy erről a törökök is döntöttek.[175] Az Egyesült Államok ezek után már megsürgette Magyarországot, hogy „késlekedés nélkül” ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.[176] Balázs Péter korábbi külügyminiszter is bírálta a ratifikálás késleltetését, amire „nincs racionális ok és csak Magyarország megítélését rontja.”[51] Több korábbi miniszter pedig nyílt levélben kérte a kormánytól a ratifikálásokat.[177] Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is magyarázatot várt, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat.[178] Egy napra rá viszont Kristersson úgy nyilatkozott, miután találkozott Orbánnal, hogy „Magyarország nem fogja lassítani országa NATO-csatlakozását, a magyar kormány Finnország esetében már hozott döntést, és ugyanez a terve Svédországgal kapcsolatban is.” Szerinte ezért országa valójában már csak Törökország ratifikációjára vár.[179]

Az országgyűlés március végén végül megszavazta a finn tagságot, amit Sanna Marin finn kormányfő meg is köszönt, de felhívta a figyelmet Svédország ratifikálásának fontosságára is.[180] Juho Romakkaniemi, a Finn Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója viszont éles szavakkal kritizálta az időhúzást: „Sokan dicsérik Magyarországot a finn NATO-csatlakozás ratifikációja után. Ám kevés alapja van annak, hogy hálásak legyünk. Valójában undorító volt Orbán részéről, hogy Finnország biztonságával játszott majdnem egy évig, méghozzá azért, hogy opportunista előnyöket szerezzen. Ne felejtsük ezt el.”[181] Tobias Billström svéd külügyminiszter is kétkedésének adott hangot országa mihamarabbi ratifikálása kapcsán.[182]

Miközben Finnország április 4-én hivatalosan is NATO-tag lett,[183] addig a svédországi ratifikálást a magyar kormány újabb kifogásokra hivatkozva halasztotta el, amiket ráadásul nem is fogalmazott meg egyertelműen, újabb értetlenkedésre okot adva.[184] Egy Szijjártó Péterrel folytatott BBC-s interjúban is felmerült a svéd ratifikáció elnapolása, amit Szijjártó azzal indokolt, hogy svéd kormányzati tisztségviselők részéről „sértő megjegyzések hangoztak el”, ezért „kölcsönös tiszteletet” vár el a svédektől.[104]

Orbán 2023. május 23-án Katarban elhangzott nyilatkozata szerint „javulnia kell Magyarország és Svédország politikai kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az ország csatlakozási szándékát a NATO-ba.” Szerinte a politikai kapcsolatok Magyarország és Svédország között „borzasztóan rosszak”, ezért úgy vélekedett, hogy „nem akarnak konfliktusokat importálni a NATO-ba”.[185]

A The Washington Post 2023. június 14-i cikke szerint az Egyesült Államok Külügyi Bizottsága egy 735 millió dollár értékű, HIMARS rakétákat is tartalmazó magyar fegyvervásárlást blokkol a svéd ratifikáció hátráltatása miatt,[186] a Honvédelmi Minisztérium viszont tagadta, hogy ilyen üzletkötési szándéka lett volna az Egyesült Államokkal.[187]

A DK-s Vadai Ágnes június 29-én az Országgyűlés házbizottságának ülésén megpróbálta napirendre vetetni a svéd NATO tagság megszavazását, de a kormánypártok elutasították, amivel Vadai szerint „Putyin és Erdogan érdekeit szolgálja a Fidesz”, így ez az őszi ülésszakra tolódik.[188] Ennek dacára Ulf Kristersson svéd miniszterelnök úgy nyilatkozott egy nappal később, hogy Orbán Viktor biztosította arról, hogy a magyar Országgyűlés nem fogja késleltetni Svédország NATO-csatlakozását. (Kristersson hasonló ígéretről számolt be márciusban is.)[189][179] Közben az is kiderült Szijjártó Péter szavaiból, hogy a kormány egyeztetéseket folytat a ratifikációról Törökországgal, amit viszont a kormány pár hónapja még tagadott.[190]

Kövér László is kritizálta Svédországot egy július 10-i interjúban, mikor arról beszélt, hogy „a svédekben azért van valami tenyérbemászó érzéketlenség mások érdekeivel kapcsolatban”, mert „azt a minimális gesztust nem hajlandó megtenni a svéd politikai elit és benne a törvényhozás, hogy megtiltsa azt, hogy Koránt lehessen égetni a szólásszabadság jegyében.” Egyébként pedig a kormányhoz hasonlóan tagadta, hogy a törökökre várnának a kérdésben, a magyar külügy részéről pedig elhangzott, hogy „Tartani fogjuk az ígéretünket, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében”.[191]

Júliusban Recep Tayyip Erdoğan török elnök először még Törökország lehetséges EU-tagságának újratárgyalásától tette függővé a támogatást, de Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára később már arról számolt be, hogy Törökország támogatja a svéd NATO-tagságot.[192][193] Stoltenberg úgy nyilatkozott, támogatja a törökök uniós tagságát, az Európai Bizottság viszont elutasította ezt a feltételt, mert a bővítési folyamat bonyolult és nem összevethető a NATO-tagság támogatásával.[194] Szijjártó ezután azt írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy „Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.”[195] Az ellenzéki pártok kritizálták a kormányt, hogy különféle indokokkal előbb még akadályozta a ratifikációt, de a török beleegyezés után mégis nyitottak felé, ami szerintük Törökország magyar befolyásolása miatt történt, ami arra utal, hogy Magyarország szuverenitása megkérdőjeleződött, nemzetközi súlya pedig eljelentéktelenedett.[196] Az eltelt több mint fél év következetlen eseményeinek elemzései azt mutatták, hogy a magyar kormány alapvetően Törökország döntéséhez igazodott a ratifikációk kérdésében.[197] Kaiser Ferenc, az NKE docense szerint Törökország korszerű amerikai F–16-os vadászrepülőkért cserébe mehetett bele Svédország támogatásába, hogy fejlessze saját avuló haderejét,[198] de Tarik Demirkan, a Türkinfó szerkesztője szerint is ez áll az egyezség mögött,[199] míg Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint Erdoğan politikai sikerként mutathatja fel belföldön a megállapodást.[200]

Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikusa július 13-án az InfoRádiónak adott interjút, ahol a ratifikáció is szóba került. Németh szerint a magyar diplomácia működött közre a török–svéd vita rendezésében, ezen kívül ő is beszélt a svédek állítólagos tiszteletlenségéről Magyarország felé, ami miatt állítása szerint tudatosították a „svéd partnerek” felé, hogy a „kölcsönös tisztelet hangján viszonyuljanak egymáshoz”. Megerősítette továbbá, hogy a török–magyar együttműködés lényege az volt, hogy a viták során ne hagyják egyedül a törököket.[201][202]

Július 31-én ellenzéki pártok kezdeményezésére rendkívüli parlamenti ülést tartottak a ratifikáció kapcsán, de a kormánypártok nem mentek el rá, így az határozatképtelen maradt. Az ellenzéki kepviselők ezért csupán kormányt kritizáló felszólalásokat tartottak.[203]

Szijjártó Péter szeptember 14-én amiatt írt felháborodott hangú levelet a svéd külügyminiszternek, mert egy EU és a demokrácia című videóban, mely svéd iskolai oktatóanyagként is megjelent a magyar demokratikus viszonyok fokozatos leépüléséről is beszélnek. Szijjártó levele szerint a magyar választók demokratikusan választották meg a képviselőiket, és ez a lejárató lépés nem segíti a svéd ratifikáció körüli megegyezést.[204]

Szijjártó levele után jelent meg egy hosszabb elemzés Elisabeth Braw, a Foreign Policy egyik publicistája tollából, melyben kétségét fejezi ki a magyar ratifikáció kérdésében. Az elemzés idézve a levelet, ami a ratifikációt, lényegében mint zsarolási eszközt mutatja fel azt fejti ki, hogy Svédország működő demokrácia, ahol a svéd kormány nem mondhatja meg az ellenzéknek vagy a svéd közszolgálati rádiónak, hogy mit mondjanak. Ezért úgy látja a ratifikació „halálra van ítélve” Orbán miatt. Elismeri, hogy a svéd politikusok valóban kritikusak Magyarországgal szemben, ezek a vélemények viszont nem a svéd kormánytól, hanem a svéd ellenzéktől származnak. A cikk szerzője úgy látja, hogy ennek ellenére Magyarországnak inkább van szüksége az Európai Unióra, mint fordítva, Svédországnak viszont égető szüksége van Magyarországra; ha nem rendeződik a helyzet az egyrészt azt jelenti, hogy Svédország kiemelkedő védelmi iparát továbbra is hátráltatni fogja a NATO-n kívüli státusza, másrészt pedig „Oroszország két legközelebbi NATO-szövetségese aláásta azt, ami a NATO legdicsőbb pillanata lett volna az utóbbi években: Svédország és Finnország csatlakozása”, amiből egyelőre csak Finnországé valósult meg.[205][206]

Közben Kövér László is újabb kritikát fogalmazott meg Svédország felé, míg David Pressman arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar haderő Gripen vadászgépei is svéd gyártmányúak és fenntartásúak, tehát a kormánynak is tisztában kell lennie a svéd tagság jelentőségével.[207]

Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a kormány szeptemberben kihelyezett, esztergomi frakcióülése után szintén kritizálta a Svédországban megjelent kisfilmben elhangzottakat és azok készítőit, ami miatt ő is bizonytalannak nevezte a magyar ratifikációt.[208] Közben szintén a Foreign Policy-ban jelent meg az a cikk, amely szerint októberben sor kerülhet a ratifikációra.[209][210]

Október 23-án tudatták, hogy Erdoğan elindította a svéd NATO-tagság tárgyalását a török parlamentben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a közösségi médiában üdvözölte a fejleményt.[211]

A Tu–141 drón esete[szerkesztés]

Egy Tu–141, amihez hasonló Zágrábban is lezuhant

Polémia lett egy 2022. március 10-én Magyarország légterén 40 percig engedély nélkül átrepülő Tu–141 típusú, robbanószerrel is rendelkező katonai drón miatt, ami végül Horvátország fővárosában, Zágráb egy parkos részén zuhant le.[212] A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint követték a drón mozgását, de később két másik légtérsértés is történt, aminek felelőseit viszont nem találták.[213] Ugyanakkor viszont a külügy- és a honvédelmi minisztérium nem egészen ugyanazt mondta az esetről.[214] Horvátország számon kérte Magyarországon, hogy nem figyelt eléggé a légterére, mivel a lezuhant drón ott is bárhova zuhanhatott volna, ráadásul Orbán az esetről a horvát miniszterelnöktől értesült.[215] Az eset után diplomáciai zavar alakult ki. Rácz András biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem támadófegyver, ami nem kizárt, hogy hibásan működött. Gyarmati István NATO-szakértő szerint a NATO azt hihette, hogy a magyarok értesítik a horvát felet a közelítő drónról, ugyanakkor a magyarok, azt hihették, hogy a NATO értesíti a már Romániában NATO légtérbe lépett drónról a horvátokat. Később a NATO országok védelmi miniszterei találkozójukon eldöntötték, hogy megerősítik a keleti tagországok védelmét. A NATO és az érintett országok nyomozást rendeltek el az ügyben, szorosan együttműködve.[216] Hivatalos állásfoglalás egyelőre egyik fél részéről, így a NATO részéről sem született, a nyomozás tart. Ellenzéki politikusok, akik már az eset után információkat vártak a kormánytól,[217] március 18-án a Honvédelmi Bizottságban vártak tájékoztatást a kormánytól az esetről, de azt kormányoldalról lemondták, amit a képviselők úgy értelmeztek, hogy a kormány nem képes a magyar légtér biztonságát garantálni. A kormány témával kapcsolatos kommunikációjában az szerepelt, hogy figyelték, lekövették az eszközt. Szijjártó Péter nagyon fontosnak nevezte, hogy meg kell védeniük Magyarországot és a magyar emberek biztonságát garantálniuk kell. Továbbá, hogy Magyarország semmilyen módon nem keveredik bele a szomszédban zajló háborúba. El kell kerülni az esetleges provokációt, az ilyen eseteket higgadtan kell kezelni.[218][219] Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense felhívta rá a figyelmet, hogy amennyiben egy gép békeidőben belép a magyar légtérbe, nem lehet azonnal megsemmisíteni. Először feltételezni kell, hogy jók a szándékai, ilyenkor nem az az elsődleges reakció, hogy le kell lőni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen eszközök ellen nehéz védekezni, nem csak Magyarországnak, hanem a legtöbb országnak nehézséget okoz, okozna. A megfelelő védelmi képesség kiépítése pedig igen költséges.[220] Emellett ő is kifejtette: információi szerint a repülő eszközről a magyarok értesítették a NATO-t, így azt hihették, hogy a NATO szól a horvátoknak. A NATO viszont azt, hogy a magyarok szólnak.[221] A Magyar Honvédség felkészültségét illetően korábban egyébként a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer elismerően szólt magyarországi látogatása során: „A Magyar Honvédség felkészült Magyarország határainak és szuverenitásának védelmére. Jól látható, hogy Magyarország felkészültsége és ébersége erősebb, mint valaha” – fogalmazott akkor.[222]

Gazdasági lépések[szerkesztés]

Magyarország megvétózta az Oroszország elleni gázszolgáltatás uniós embargóját, Orbán Viktor szerint Magyarország függ az orosz gáztól és ennek kiváltására nincsenek uniós tervek.

Később viszont megint magyar vétó merült fel az olajembargó kapcsán, ezúttal azért, mert a beutazási tilalommal sújtott személyek közé bekerült Kirill moszkvai pátriárka is, aki Putyin és a háború hangsúlyos támogatója volt, miközben Orbán korábban elfogadta a pátriárka ellen hozott szankciókat.[223][224] Orbán a pátriárka szankcionálását a „vallásszabadság korlátozásaként” értelmezte, ami szerinte „szent és sérthetetlen”.[225] Az emiatti újabb vétó miatt az Unió végül visszavonta a pátriárkát érintő szankciókat. A lépés bírálatokat is vont maga után, de Oroszország ENSZ-nagykövete méltatta a magyar fél lépését.[226][227] Más vélemények szerint viszont a putyini agressziót pártoló egyházfő ilyenfajta védelme rossz fényt vet Magyarországra és a magyar kormányra.[228][229] Kirill később ki is tüntette Orbánt 60. születésnapja alkalmából a „Dicsőség és becsület” rend I. fokozatával.[230]

Orbán újabb és újabb vétói az uniós politikában is felháborodást váltottak ki, amit egyszerű zsarolásnak tekintenek,[231][232] emiatt az ország vétójogának elvonása is felmerült,[233] később pedig petíció is indult a magyar vétójog elvonásáért, arra való hivatkozással, hogy Orbán csak pénzt akar az Uniótól.[234] 44 uniós képviselő is arra próbálta rábírni Orbánt egy levélben, hogy gazdasági előnyök és személyes politikai érdekek miatt ne akadályozza az Oroszországot érintő szankciók elfogadását.[235]

Konfliktus forrása lett, hogy az Orbán-kormány még korábban kihirdetett 480 forintos „benzinárstopjából” 2022. május 27-ével kizárta a külföldi rendszámú gépjárműveket, ami ezután csak a magyar rendszámú autókra érvényes.[236] A kormány utóbb ugyanis a háborús helyzetre hivatkozott az intézkedés kapcsán. Az Unió részéről ezt diszkriminatív és az uniós irányvonalakkal össze nem egyeztethető lépésként értékelték, ezért felszólították a kormányt a korlátozás eltörlésére.[237] A kormány válasza szerint „a benzinár emelkedését a háború okozza. Háborús helyzetben a kormánynak jogában áll megvédeni a magyar embereket. Ezért a kormány a benzinárstopot fenntartja”, noha ezzel újabb uniós bírósági eljárás indulhat.[238] A hatósági benzinár következtében megszűnő külföldi import miatt a MOL egyedül nem győzte az igényeket kielégíteni, ezért december elejére rengeteg benzinkúton üzemanyaghiány állt elő.[239][240] A kormány végül december 6-án 23:00 órai hatállyal megszüntette a benzinárstopot, visszatérve a piaci árakhoz.[241] A MOL és a kormány is az uniós szankciókat nevezte felelősnek az üzemanyaghiány miatt, az EU azonban emlékeztetett, hogy Magyarország felmentést kapott az olajszankciók alól, ezért szerintük a magyar kormány nem használhatja bűnbakként az Uniót az esetleges készlethiányok miatt.[242]

Részben a háborúval indokolta a kormány azt a 2022 május végén bejelentett úgynevezett „extraprofitadónak” nevezett intézkedéscsomagot, amivel a „nagy hasznot felhalmozó nagyvállalatok normál működésből adódó profit feletti profitját adóztatnák.”[243][244] Szintén a háborúra hivatkozva lett bejelentve 2022 júliusában a „kisadózó vállalkozások tételes adójának” (KATA) jelentős visszavágása, és a kormányzat „rezsicsökkentésének” részleges visszavonása, mely intézkedések jelentős, demonstrációkkal is kísért elégedetlenséget vontak maguk után. (Ugyanekkor viszont bejelentették a miniszterek 33%-os fizetésemelését.)[245][246][247][248]

Miután Orbán 2022. szeptember 26-án elmondott napirend előtti felszólalásában többek közt úgy fogalmazott: „Beszéljünk egyenesen: Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek.” […] „Ha megszüntetnék a szankciókat, az [energia]árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne.”, a Lakmusz nevű portál közérdekű adatigényléssel fordult az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet ezen állítások igazolásában. A megkeresett minisztériumok közül azonban egyik sem tudott a miniszterelnök állításait alátámasztó adatokat közölni.[249]

Orbán 2023. június 2-i rádióinterjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy „a háború energiája vitte fel az inflációt, de nem fog lejönni magától, azt le kell törni. Az infláció elleni harc nagy vállalása a kormánynak.” Hozzátette, ha megkezdődnének a béketárgyalások, akkor könnyebb lenne kezelni az inflációt, ami 1-3% is lehetne [az ekkori 24%-ról].[250] Róna Péter közgazdászprofesszor élesen kritizálta Orbán ezirányú állítását, szerinte „a háborúra húzni az inflációt vicc, önkényes, alaptalan hazugság.”[251]

2023. június 13-án Varga Mihály pénzügyminiszter az általa bemutatott 2024-es költsegvetés kapcsán is a háborúra hivatkozott, mint aminek várható elhúzódasa miatt indokolt már ekkor bemutatni a következő év „védelmi költségvetését”, amivel érzékeltetni kívánják, hogy „ahelyett, hogy a vihar elvonulására várnánk, a kormány előre felkészül”.[252]

2023. június 16-án Orbán rádióinterjújában a magyar állampapírok vásárlására buzdított, indoklása szerint „háborús időkben azok segítenek az országon, akik a megtakarításukat állampapírban vagy kincstárjegyben tartják, és háborús időkben ilyen, a kincstár irányába ösztönző ideiglenes intézkedésekre van szükség.”[253] Kritikus vélemények szerint az állampolgároknak nincs bizalma az állampapírok felé, mert a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések miatt nem látják ezen termékek biztonsági garanciáit.[254]

Tüntetések[szerkesztés]

A háború kitörése óta számos tüntetés zajlott le Magyarországon, a demonstrációk többségét Budapesten tartották. Az ukránpárti tüntetéseken számos ideérkező ukrán menekült is részt vett.[255][256]

Oldal Dátum Helyszín Résztvevők száma
ukrán 2022.02.24 Budapest „többezer” (Telex.hu)[257]
ukrán 2022.02.25 Debrecen 100 (dehir.hu)[258]
ukrán 2022.04.02. Budapest 150 (HVG)[256]
ukrán 2022.04.30. Budapest 1000 (Telex.hu)[255]
orosz 2022.04.30. Budapest 200 (Telex.hu)[255]
orosz 2022.06.11 Budapest ismeretlen[259]
ukrán 2023.02.24 Budapest 300-400 (Magyar Hang)[260]
„békepárti” 2023.02.24 Budapest[261] 2000 (PestiSrácok.hu)[262]

Egyéb események[szerkesztés]

2022 szeptemberében híre ment, hogy a magyar általános iskola nyolcadik osztályosainak szóló egyik akkori földrajzkönyvében a konfliktust úgy mutatják be egy karikatúra segítségével, mintha Ukrajna felett Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok „marakodna”, miközben Krím 2014-es annektálásáról nem esik benne szó.[263]

Egy dombormű is feltűnt 2023 tavaszán a Parlamenttel szemközti Batthyány téren, ami a csókolózó Putyint és Orbánt ábrázolja.[264]

2023 áprilisában a háborús vészhelyzetre való hivatkozással változtatták meg a közmeghallgatásokra vonatkozó jogszabályokat is, mely értelmében: „A közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható”. Nem sokkal korábban vehemens indulatokkal bírálták helyiek személyes közmeghallgatásokon a Debrecenben és Gödön felépíteni tervezett akkumulátorgyárakat. A jövőben erre elegendő telefonos vagy emailes elérhetőseget fenntartani.[265][266]

2023 májusában Kiadatlan diplomák címmel kiállítás érkezett Magyarországra, ami 36, a háborúban elhalálozott ukrán fiatal rövid életútját mutatja be, emlékeztetve az ukránok szellemi veszteségeikre. Az addig a világ 45 országának egyetemein bemutatott kiállítást kezdetben egyik magyar egyetem sem fogadta be, így azt először egy budaörsi kultúrális egyesület mutatta be a helyi önkormányzat közbenjárásával, később viszont a Közép-európai Egyetem jelentkezett a kiállítás befogadására, amit ezután ott is bemutattak.[267]

A kormányközeli Civil Összefogás Fórum 2023. június 16-án plakátkampányt indított, a plakátokon „háborúpártinak” mondott ellenzéki politikusokat szerepeltetve.[268]

Egy Ukrajnából származó, a háborúban súlyosan megsebesült, egyik fülét elvesztett németjuhász is Magyarországra került, aki a Rambo nevet kapta.[269] A kutya később a rendőrség kutyás részlegéhez került, ahol drogkeresésre képezik ki. A kutya és története nem sokkal ezután a világsajtó figyelmét is felkeltette.[270][271][272][273]

2023 szeptemberétől Oroszországban olyan történelemtankönyvet adtak ki az állami iskolák tizenegyedikes diákjai számára, amelyben egyrészt megmásítva szerepelnek az 1956-os forradalom körülményei, mint amiben „fasiszta” szereplők is közreműködtek, a forradalmat pedig csak „eseményként” aposztrofálták. Hozzáteszik, hogy hiba volt Magyarországról 1989 után kivonulnia a szovjet hadseregnek. Másrészt szóba kerül benne a szovjet idők rehabilitálása, Putyin regnálása és a háború is, amiket saját értelmezésben pozitív színben igyekeznek bemutatni. Számos kritika után az orosz nagykövetség részéről egy magyarázkodó hangvételű bejegyzés is született, mely a tankönyv ilyen értelmezését spekulatívnak titulálta, idővel azonban bebizonyosodott, hogy a tankönyv szövege megfelel a leírtaknak. Az 1956-os események mellett többször is hitet tevő Orbán-kormány és hozzá közeli intézmények, illetve képviselőik részéről kezdetben semmilyen reakció nem volt tapasztalható az esetre, később Menczer Tamás külügyi államtitkár, majd Szijjártó Péter külügyminiszter is azt nyilatkozták, hogy az 1956-os forradalom, ahol a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben nem vitakérdés; minden forradalmár hős, ezért minden ellenkező véleményt hamisnak tekintenek és visszautasítanak, ugyanakkor Szijjártó arra való hivatkozással, hogy „ez nem vitakérdés” még csak be sem akarta kéretni az orosz nagykövetet.[274][275][276] Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szintén sérelmesnek nevezte a tankönyv állításait.[277]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Origo: Orbán Viktor a határon: így irányítja a miniszterelnök a védekezést és a menekültek fogadását - videók (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  2. Nichols, Michelle. „U.N. Security Council calls rare General Assembly session on Ukraine”, Reuters, 2022. február 27. (Hozzáférés ideje: 2023. június 7.) (angol nyelvű) 
  3. (2022. március 2.) „Aggression against Ukraine :: resolution /: adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  4. (2022. március 24.) „Humanitarian consequences of the aggression against Ukraine :: resolution /: adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  5. (2022. április 7.) „Suspension of the rights of membership of the Russian Federation in the Human Rights Council :: resolution /: adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  6. (2022. október 12.) „Territorial integrity of Ukraine : defending the principles of the Charter of the United Nations :: resolution /: adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  7. (2022. november 14.) „Furtherance of remedy and reparation for aggression against Ukraine :: resolution /: adopted by the General Assembly” (angol nyelven).  
  8. General Assembly: Eleventh Emergency Special Session, 15th Plenary Meeting | UN Web TV (angol nyelven). media.un.org, 2022. november 14. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  9. a b Térképre tettük, melyik ország hogyan segít Ukrajnának. 24.hu, 2022. március 3. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  10. Szijjártó: a magyar kormány közel 30 ezer tonna élelmiszerrel és üzemanyaggal segíti Ukrajnát. Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  11. Megszólalt a kormányülés után Orbán Viktor, 600 millió forintos humanitárius segítséget jelentett be. Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  12. Nagy Flóra: Nemzeti segélyvonalat indít a kormány, bárki támogathatja a kárpátaljai magyarokat. index.hu, 2022. február 26. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  13. Megvétózta a magyar kormány az Ukrajnának adott segélyt, semmiről sem tudtak megegyezni az uniós pénzügyminiszterek (magyar nyelven). 24.hu, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
  14. Szakértő: A magyar vétó erkölcsileg vállalhatatlan, és külpolitikai mélypontot jelent 24.hu, 2022. december 6.
  15. Orbán, Varga és Szijjártó is próbálja tagadni a kedd délelőtti európai vétót 444.hu, 2022. december 6.
  16. A civilek gyorsabban reagálnak a hatóságoknál a menekültek segítésében (magyar nyelven). euronews, 2022. március 7. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  17. Orbán Viktor - Éjszaka is rengetegen menekültek át a... (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  18. Ukrán határ: egyre komolyabb logisztikára van szükség a menekültek kezeléséhez (magyar nyelven). telex, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  19. a b Az Ukrajnából érkezőknek nem kell a menedékes státusz, így nincs is szükség a leépített menekültellátó rendszerre (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  20. „Anya, több menekültet most már ne hozz haza!” (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  21. 168: Nehezítik a hivatalok a menekültek segítését (magyar nyelven). 168.hu, 2022. március 12. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  22. Örs, Lányi: Állami segítség nélkül, adományokból építettek menekültszállót a civilek (magyar nyelven). 168.hu, 2022. március 18. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  23. „Amikor befut egy vonat, olyankor nagy a fejetlenség” – magukra maradtak az önkéntesek a Keletinél | Alfahír (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  24. Zrt, HVG Kiadó: Orbán Viktor: „Mi különbséget tudunk tenni migránsok és menekültek között” (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. március 3. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  25. Szijjártó: Támogatást kapnak azok a cégek, amik ukrajnai menekülteket foglalkoztatnak. hvg.hu, 2022. március 13. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  26. Merklin Tímea: VAOL - A magyar-ukrán határon jártunk: fogadják a menekülőket, így zajlik a mindennapi élet - fotók. VAOL - A magyar-ukrán határon jártunk: fogadják a menekülőket, így zajlik a mindennapi élet - fotók, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  27. Egy nap a Keletiben – Heti Napló Sváby Andrással. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  28. Megnéztük, milyen az ukrajnai menekültek fogadására kialakított tranzitváró (magyar nyelven). telex, 2022. március 21. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  29. A kormány hálás a civileknek, akik részt vettek a menekültek ellátásában (magyar nyelven). rtl.hu, 2022. március 21. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  30. Újabb feszültségforrás lehet, hogy Ukrajna háta mögött adtak át hadifoglyokat Magyarországnak G7, 2023. június 9.
  31. Moszkva Magyarországra szállíthatta az ukrán hadifoglyok egy részét Index, 2023. június 8.
  32. Megszólalt Semjén: “Ez az orosz ortodox egyház gesztusa Magyarország felé” ATV, 2023. június 9.
  33. A genfi konvenció alapján jogszerűen kerültek ukrán hadifoglyok Magyarországra Index, 2023. június 9.
  34. Az ukránok közölték: semmit sem tudnak a Magyarországra szállított hadifoglyokról Index, 2023. június 9.
  35. Kijev bekérette a magyar nagykövetség ügyvivőjét a hadifoglyok miatt vg.hu, 2023. június 10.
  36. a b Miért borult ki Ukrajna a kárpátaljai hadifoglyok szabadon bocsátása után? Index, 2023. június 12.
  37. a b Oroszország nem ismeri el, hogy ukrán hadifoglyokat küldött Magyarországra 24.hu, 2023. június 13.
  38. a b Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, úgy tudjuk, még a kormányban sem tudtak róla Szabad Európa, 2023. június 15.
  39. Ukraine learns whereabouts and identifies 11 captured Ukrainians handed over by Russia to Hungary Ukrajinszka Pravda, 2023. június 16.
  40. a b Hazugozza a magyar államot Kijev: Ukrajna nem éri el a Moszkva által Magyarországnak átadott hadifoglyokat 24.hu, 2023. június 12.
  41. a b Gulyás szerint a kárpátaljai hadifoglyok már nem hadifoglyok, oda mennek, ahova szeretnének Telex, 2023. június 19.
  42. a b Az EU magyarázatot követel a kormánytól a Magyarországra szállított hadifoglyok ügyében Index, 2023. június 20.
  43. a b Ukrán hírszerzés a fogolyátadásról: A magyar fél kereste meg Putyinékat, az ukrán megkeresésekre viszont mindent letagadtak Szabad Európa, 2023. június 20.
  44. Szijjártó Péter beismerte, hogy a kormány tudtával érkezett Magyarországra 11 kárpátaljai hadifogoly 444.hu, 2023. június 21.
  45. Szijjártó: Az ukrán külügyminiszter hazug vádakkal támadja Magyarországot a kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban 444.hu, 2023. június 20.
  46. Miért nem értesítették az ukránokat előzetesen a kárpátaljai foglyok átadásáról? Index, 2023. június 22.
  47. Ferenc pápához hasonlította Orbán Viktort Turi-Kovács Béla | szmo.hu (magyar nyelven). www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2022. május 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  48. Turi-Kovács Béla szerint két békepárti vezető van Európában: Ferenc pápa és Orbán Viktor (magyar nyelven). telex, 2022. május 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  49. Orbán Viktor: Háború van, de Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  50. ORBÁNNÁL CSAK A PÁPA BÉKEPÁRTIBB – Nézőpont Intézet. nezopont.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  51. a b Balázs Péter: Ellentétes Magyarország érdekeivel, amit Orbán Viktor a háború és a NATO-bővítés ügyében tesz (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  52. Orbán Viktor: Kína béketervét is fontosnak tartjuk és támogatjuk (magyar nyelven). telex, 2023. február 27. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  53. Orbán: Veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán (magyar nyelven). Hír TV, 2022. március 21. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  54. Márk, Herczeg: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja” (magyar nyelven). 444, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  55. Zsolt, Bayer: Háború és béke (1. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (1. rész), 2022. február 28. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  56. ZSOLT (MWH), BAYER: Háború és béke (2. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (2. rész), 2022. március 1. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  57. Zsolt, Bayer: Háború és béke (3. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (3. rész), 2022. március 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  58. ZSOLT (MWH), BAYER: Háború és béke (4. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (4. rész), 2022. március 3. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  59. Zsolt, Bayer: Háború és béke (5. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (5. rész), 2022. március 4. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  60. Zsolt (MWH), Bayer: Háború és béke (6. rész) (magyar nyelven). Háború és béke (6. rész), 2022. március 5. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  61. „Ezennel én is...” Archiválva 2023. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Bádog, 2023. március 18.
  62. Sándor, Czinkóczi: Töretlenül népszerű a putyinista propaganda a kormánypárti influenszerek között (magyar nyelven). 444, 2022. április 19. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  63. Szilvia, Laborczy: Laborczy Szilvia: Két éve megtiltották az EP képviselőinek, hogy kirakják a nemzeti zászlóikat | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  64. Bayer Zsolt: Kevés undorítóbb van ezen a világon Brüsszelnél, az EP-nél, és úgy általában a Nyugatnál (magyar nyelven). rtl.hu, 2022. május 25. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  65. „Az oroszoknak drukkolok”– a fideszes megmondóember Bencsik András visszatért az állampárti önmagához (magyar nyelven). telex, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  66. Kövér László: Az Európai Unió egy lehetetlen küldetés (magyar nyelven). 24.hu, 2022. május 16. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  67. Imola, Kiss: Kövér László szerint Zelenszkij elnöknek pszichés problémája van (magyar nyelven). 444, 2022. június 4. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  68. a b Reagáltak Kijevből Kövér László szavaira: Szamarat füléről, bolondot beszédéről (magyar nyelven). telex, 2022. június 5. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  69. Telefonon egyeztetett Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  70. Fencsik, Tamas: Titokban tett hivatalos látogatást Ukrajnában Ruszin-Szendi Romulusz (magyar nyelven). euronews, 2022. július 8. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  71. Origo: Orbán Viktor: A szankciók nem működnek! - videó (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  72. a b Orbán Viktor: A világ nekünk tartozik és ezt be is akarjuk vasalni (magyar nyelven). 24.hu, 2022. július 23. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  73. VG/MTI: Orbán Viktor: tízmilliárd eurós lyukat ütnek a szankciók a magyar gazdaságon (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. november 18. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  74. Népszava: Novák Katalin: Feleségként és háromgyermekes anyaként elborzaszt, ami a szomszédságunkban történik (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  75. Népszava: Szétszedték a fideszes kommentelők Novák Katalint a kijevi útja miatt (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  76. Ukrajnába utazott Novák Katalin, Zelenszkijjel is találkozott / maiTÉMA, ATV, 2022.11.28. (mindjárt a műsor elején)” (hu-HU nyelven).  
  77. Orbán: Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát Telex, 2022. december 2.
  78. Nemzeti konzultáció: csak a technikai költsége volt közel 2,7 milliárd (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  79. Sándor, Zsíros: A Bizottságot nem hatja meg a nemzeti konzultáció eredménye, de az alacsony részvétel feltűnt nekik (magyar nyelven). euronews, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  80. Orbán Viktor: Az EU-tagságunk személyesen fájdalmas nekem, de ez nem választás kérdése (magyar nyelven). telex, 2023. január 27. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  81. Az ukrán külügyminisztérium bekéreti a magyar nagykövetet Orbán kijelentései miatt (magyar nyelven). telex, 2023. január 28. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  82. Hanna, Solti: Orbán végül kezet fogott Zelenszkijjel (magyar nyelven). 444, 2023. február 9. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  83. Orosz-ukrán háború – élő hírfolyam (magyar nyelven). 24.hu, 2023. február 9. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  84. Balázs, Wéber: Ellopta a show-t Zelenszkij az EU-csúcson (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2023. február 9. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  85. Hanna, Solti: Orbán Sztálin kedvenc propaganda-kifejezésével üzent Brüsszelből (magyar nyelven). 444, 2023. február 9. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  86. Válaszolt a kormány: Orbán Viktor majd ellátogat Kijevbe[halott link] Index, 2023. február 10.
  87. István, Bereznay: Egy ukrán portál szerint ezért nem utazott el még Kijevbe Orbán Viktor (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 10. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  88. A Fidesz nem szavazta meg az Alekszej Navalnij fogvatartásának körülményeit elítélő EP-állásfoglalást (magyar nyelven). rtl.hu, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
  89. Ötféle erős mondat Orbán Viktor évértékelőjéből (magyar nyelven). telex, 2023. február 18. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  90. Szijjártó Péter az Egyenes Beszédben: nem szankciókkal, hanem békével lehet emberéleteket menteni” (hu-HU nyelven).  
  91. VG: Szijjártó Péter: Európa és a transzatlanti térség háborús pszichózisban van (magyar nyelven). Világgazdaság, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  92. Gergely, Bereznay István, Borsi: Orbán Viktor: Százával veszítjük el a magyarokat a háborúban (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 24. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  93. a b Orbán: Putyint nem zavarja Magyarország NATO-tagsága (magyar nyelven). telex, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  94. Orbán Viktor szerint százával halnak meg a magyarok a háborúban, de az Oroszország-szakértő szerint erre nincs bizonyíték (magyar nyelven). rtl.hu, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  95. Benedek, Balizs: Orbán Viktor: Európa háborús pszichózisban szenved, Magyarország nehéz helyzet előtt áll (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 16. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  96. Orbán Viktor: Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háború világháború legyen (magyar nyelven). telex, 2023. március 10. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  97. a b „Médiaháború, háborús pszichózis van. Az embereket hülyítik: féljetek, mi majd megvédünk benneteket!” (magyar nyelven). Alfahir.hu, 2023. március 13. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  98. "Békepárti" határozatot szavazott meg a magyar parlament Euronews, 2023. március 31.
  99. Kristóf, Molnár: Magyarország blokkolta az EU közös nyilatkozatát a Putyin elleni elfogatóparancsról (magyar nyelven). 444, 2023. március 20. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  100. Külügy: hazugság a Putyin melletti magyar vétó (magyar nyelven). 24.hu, 2023. március 21. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  101. a b IGEN a békére, NEM a háborúra! https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20230331-igen-a-bekere-nem-a-haborura Hozzáférés: 2023.04.01
  102. Orbán Viktor: A világháború reális veszély Telex, 2023. március 31.
  103. a b Még a Kreml is beleremegett Orbán Viktor pénteki rádiós mondataiba Privátbankár, 2023. április 1.
  104. a b Szijjártó a BBC-n nem volt hajlandó kimondani, hogy Ukrajnát szeretné a háború győztesének Telex, 2023. április 18.
  105. Hogy jelenik meg Magyarország Putyin propagandájában, és fordítva? Szabad Európa, 2023. május 15.
  106. a b Ukrajna szerint az OTP a terrorizmus nemzetközi támogatója Telex, 2023. május 4.
  107. a b Orbán Viktor: Nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit Euronews, 2023. május 23.
  108. a b Ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet – üzente Orbán az ukránoknak Telex, 2023. május 23.
  109. a b c Levették az OTP-t a háborút támogató cégek listájáról az ukránok Telex, 2023. október 2.
  110. a b Orbán Viktor kijelentésével ismét kihúzta a gyufát Kijevnél Index, 2023. június 2.
  111. a b Visszavonulót fújt volna a magyar kormány? Felbukkant egy újabb verzió a diplomáciai vihart kiváltó videóból Portfolio, 2023. június 3.
  112. a b Orbán Viktor a Bildnek: Putyin gyenge, Putyin erős, Ukrajna nem szuverén ország Telex, 2023. június 27.
  113. Orbán: Bármikor felhívhatnám Putyint, van rá lehetőségem Telex, 2023. június 27.
  114. Szijjártónak már előre elmondta a belarusz külügyminiszter, hogy mi lesz Prigozsinnal Telex, 2023. június 26.
  115. Deutsch szerint Ukrajnába folyik a Magyarországnak járó pénz 168 óra, 2023. június 25.
  116. Az eltűnt pénzt keresi Orbán Viktor 168 óra, 2023. június 29.
  117. A vilniusi NATO-csúcstalálkozóval még egy lépéssel közelebb kerültünk egy globális konfliktushoz Mérce, 2023. július 14.
  118. Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja? Euronews, 2022. február 21.
  119. Orbán Viktor: Arról kellett tájékoztatnom a kormányt, hogy a nyugatiak háborút akarnak 24.hu, 2023. július 14.
  120. Szijjártó Péter megkérdezte, hány magyar fog meghalni a négy év alatt, amíg az EU fegyvert szállítana Ukrajnának Népszava, 2023. július 20.
  121. a b Szijjártó: Demarsolgatni tilos! Mandiner, 2023. július 29.
  122. a b Orbán Putyinnak: A katonai műveletek és a szankciók miatt a kapcsolataink sok kárt szenvedtek Telex, 2023. október 17.
  123. Putyin Orbán Viktorról: Tudja, hogyan kell kitartóan kiállni az érdekeiért Telex, 2023. október 18.
  124. Sándor, Czinkóczi: Leminősítették az orosz hátterű beruházási bankot (magyar nyelven). 444, 2022. március 10. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  125. Rendkívüli: döntött a kormány, Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból vg.hu, 2023. április 13.
  126. Kivonul Magyarországról a kémbanknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bank Telex, 2023. április 19.
  127. Eszter, Vaszilov: Ferenc pápa cenzúrázva (magyar nyelven). Magyar Hang, 2023. március 16. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  128. Zelenszkij kikelt az Orbán-kormány ellen (magyar nyelven). rtl.hu, 2022. május 25. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  129. Orbán zsarolása felvizezte az olajembargót, de így is fájni fog (magyar nyelven). telex, 2022. május 31. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  130. Sándor, Zsíros: A volt ukrán elnök, Porosenko elvinné Orbán Viktort Bucsába, hogy az orosz üzleteiről gondolkozzon (magyar nyelven). euronews, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  131. BÉKESI FOLYTATJA A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELEMZÉSÉT // Friderikusz Podcast 53. adás (51:52–1:06:08 között)” (hu-HU nyelven).  
  132. Zrt, HVG Kiadó: Eladtunk 500 millió köbméter gázt Szerbiának az energia-veszélyhelyzet kellős közepén (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. július 18. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  133. Orbán Viktor: A veszélyek korába léptünk! / maiTÉMA, ATV, 2022.07.28.” (hu-HU nyelven).  
  134. Zrt, HVG Kiadó: Magyarország is támogatja az új szankciókat – még ha Szijjártó Péter mást is mond erről (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  135. András, Szabó: Orbán a háborúban (magyar nyelven). Direkt36, 2022. október 21. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  136. A budapesti amerikai nagykövet szerint aggasztó, amikor Szijjártó az oroszokhoz repül, miközben Moszkva Ukrajnát rakétázza (magyar nyelven). telex, 2022. november 15. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  137. Az amerikai nagykövet visszaszólt Szijjártónak: Európa térképének újrarajzolását nem tartják Magyarország belpolitikájának (magyar nyelven). 24.hu, 2023. február 2. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
  138. Zrt, HVG Kiadó: Elmarad a pozsonyi V4-találkozó, mert a csehek és a lengyelek kiakadtak Orbánék oroszpolitikája miatt (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. november 17. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  139. Benedek, Balizs: Szlovák külügyminiszter: Orbánék érvei a szankciókról mintha a Kreml kézikönyvéből származnának (magyar nyelven). index.hu, 2022. november 9. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  140. Bence, Horváth: Kövér szerint a cseh házelnök szavai „igaztalanok és tiszteletlenek”, de azért sajnálja, hogy elmarad a V4-ek találkozója (magyar nyelven). 444, 2022. november 17. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  141. Zrt, HVG Kiadó: Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. november 23. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  142. Sándor, Zsíros: Az EP-jelentéstevője szerint Magyarország veszélyt jelent az EU-ra a nagy orosz befolyás miatt (magyar nyelven). euronews, 2023. február 7. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  143. Pontosítva is bírálja az Orbán-kormányt Moszkva miatt az EP-jelentéstevő (magyar nyelven). 24.hu, 2023. február 8. (Hozzáférés: 2023. február 9.)
  144. Mennyire és kire káros Brüsszel szankciós politikája? / maiTÉMA, ATV, 2023.02.07. (28:56-tól)” (hu-HU nyelven).  
  145. Szijjártó Minszkben: Ezért majd engem sokan fognak támadni (magyar nyelven). telex, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  146. Hungary FM's Belarus visit 1st from EU country since 2020”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2023. február 18.) (amerikai angol nyelvű) 
  147. Az orosz-ukrán háború fejleményei / maiTÉMA 2023.02.14.” (hu-HU nyelven).  
  148. Szijjártó Péter Minszkben is azzal haknizott, hogy Magyarország a béke pártján áll (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  149. EP: Az EU politikájával ellentétes Szijjártó februári minszki útja (magyar nyelven). telex, 2023. március 15. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  150. "A magyarokkal már senki sem akar találkozni" – az Orbán-kormány oroszbarátságáról írt a Guardian (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  151. Walker, Shaun. „Hungary’s staging of War and Peace puts spotlight on its Russia stance”, The Guardian, 2023. február 13. (Hozzáférés ideje: 2023. február 18.) (brit angol nyelvű) 
  152. Orbán egy hazug, hiteltelen, áruló putyinista hóhér – reagált az ellenzék a miniszterelnök évértékelőjére (magyar nyelven). telex, 2023. február 18. (Hozzáférés: 2023. február 18.)
  153. „Csak rossz és még rosszabb között lehet választani” – Így vitatták meg a képviselők a Fidesz békepárti javaslatát Népszava, 2023. március 7.
  154. Here’s what the leaked US war files tell us about Europe Politico, 2023. április 14.
  155. Reagált Ukrajna Orbán Viktor katari nyilatkozatára Portfolio, 2023. május 23.
  156. Eszükben sincs levenni az ukránoknak az OTP-t a háború támogatóinak listájáról hvg.hu, 2023. július 4.
  157. Páros lábbal szállt bele az amerikai nagykövet az Orbán-kormányba Index, 2023. június 7.
  158. Sokkolta a történelemismerőket Orbán Viktor Piac és profit, 2023. június 30.
  159. Gábor Zsazsa szellemében adott interjút a Bildnek Orbán Hírklikk, 2023. június 30.
  160. „Das ist alles bla, bla, bla“ Dmytro Kuleba im Exklusiv-Interview bild.de, 2023. június 30.
  161. Szlovák külügyminiszter Szijjártónak: Ne mondd meg, mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket Magyar Narancs, 2023. július 30.
  162. Menczer Tamás megmagyarázta, miért nincs igaza a Szijjártó Péternek üzenő szlovák külügyminiszternek 24.hu, 2023. július 31.
  163. Szlovák külügyminiszter Kovács Zoltánnak: Kezd fárasztó lenni államtitkár úr 24.hu, 2023. július 31.
  164. Ukrán képviselő: A magyar kormány közvetve azt segíti, hogy Oroszország gyilkolhassa az ukránokat Népszava, 2023. augusztus 11.
  165. Pressman: Miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletért könyörög Telex, 2023. október 17.
  166. Az Orbán-Putyin találkozót kritizálta az észt kormányfő, Szijjártó Péter szerint ez képmutatás a köbön 24.hu, 2023. október 19.
  167. Beszélgetések olvasgatását és képek nézegetését javasolta Gulyás Gergely az Orbán-Putyin találkozót kritizáló nagyköveteknek 24.hu, 2023. október 18.
  168. Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország budapesti nagykövete Szabad Európa, 2023. október 19.
  169. A német külügy is felszólította Magyarországot, hogy szavazza meg a svéd és a finn NATO-tagságot (magyar nyelven). 24.hu, 2022. november 10. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  170. Privátbankár.hu: Orbán Viktor elárulta: megvan, mikor döntenek a svéd és finn NATO-tagság támogatásáról (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2022. november 24. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  171. Zrt, HVG Kiadó: Donáth Anna a finn és svéd NATO-csatlakozás késleltetéséről: „Képmutatásból jeles, diplomáciából elégtelen” (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  172. Zrt, HVG Kiadó: Újabb két hetet csúsztat a NATO-bővítési szavazáson a Fidesz, hogy bevárják a saját “tisztázó” tárgyalódelegációjukat (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  173. Zrt, HVG Kiadó: Hende Csaba Stockholmban: Támogatjuk Svédország NATO-tagságát, de jó lenne, ha nem hazudnának Magyarországról (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 7. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  174. Zrt, HVG Kiadó: Hende Csaba képtelen volt Helsinkiben válaszolni arra, hogy látogatásuknak mi köze a NATO-szavazáshoz (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. március 8. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  175. Kocsis: Előrehozzuk a szavazást Finnország NATO-csatlakozásáról, Svédországéról később döntünk (magyar nyelven). telex, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  176. Az amerikaiak megsürgették Magyarországot, hogy „késlekedés nélkül” hagyja jóvá a finnek és a svédek NATO-csatlakozását (magyar nyelven). telex, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  177. Nyílt levélben kérik a kormányt egykori miniszterek, hogy ratifikálja a svéd és a finn NATO-csatlakozást (magyar nyelven). 24.hu, 2023. március 20. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  178. A svéd miniszterelnök magyarázatot vár Orbántól, miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat (magyar nyelven). telex, 2023. március 23. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
  179. a b A svéd miniszterelnök szerint Orbán nem fogja lassítani Svédország NATO-csatlakozását (magyar nyelven). telex, 2023. március 24. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
  180. Sanna Marin Magyarországnak: köszönjük! (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
  181. Üzenet Helsinkiből: a finnek nem felejtik, hogy krízishelyzetben packáztunk velük (magyar nyelven). 24.hu, 2023. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
  182. A svéd külügyminiszter már csak reménykedik a júliusi NATO-csatlakozásban Magyarország miatt (magyar nyelven). 24.hu, 2023. március 30. (Hozzáférés: 2023. március 31.)
  183. Finnország NATO-tag: kétszeresére nőtt a szövetség határa Oroszországgal Telex, 2023. április 4.
  184. Még nem látott a világ olyat, ahogy a magyar kormány próbálja megzsarolni Svédországot 24.hu, 2023. április 11.
  185. Orbán: Javulniuk kell a svéd-magyar kapcsolatoknak, mielőtt ratifikáljuk a NATO-csatlakozásukat 24.hu, 2023. május 23.
  186. GOP senator blocks arms sale to Hungary for stalling Sweden’s NATO bid The Washington Post, 2023. június 14.
  187. Mit blokkol az Egyesült Államok, ha a HM tagadja, hogy HIMARS-rakétarendszert vásárolna? Napi.hu, 2023. június 14.
  188. Elutasította a Fidesz, hogy jövő héten szavazzanak a svéd NATO-csatlakozásról, talán majd ősszel hvg.hu, 2023. június 29.
  189. A svéd miniszterelnök szerint Orbán megígérte neki, hogy Magyarország nem késlelteti tovább a svéd NATO-csatlakozást hvg.hu, 2023. június 30.
  190. Szijjártó mégiscsak elismerte, hogy egyeztetnek a törökökkel a svéd NATO-csatlakozásról hvg.hu, 2023. július 4.
  191. Svéd NATO-tagság - Egyre több jel utal arra, hogy rendkívüli parlamenti ülés jön Infostart, 2023. július 12.
  192. Stoltenberg: Erdogan török elnök támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását 24.hu, 2023. július 10.
  193. Erdogan beadta a derekát, Törökország már támogatja Svédország NATO-csatlakozását Index, 2023. július 10.
  194. A Bizottság máris visszautasította Erdogan kérését: nem adnak EU-tagságot a svéd NATO-csatlakozásért Euronews, 2023. július 10.
  195. Szijjártó Svédország NATO-csatlakozásáról: Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása 24.hu, 2023. július 11.
  196. Ellenzék az Erdogan-hatású magyar svédcsavarról 24.hu, 2023. július 11.
  197. Egy éve ülnek „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak Telex, 2023. július 12.
  198. Váratlant húzott Erdogan: támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását YouTube, ATV Start, 2023. július 12.
  199. Szakértő: Törökország megkérte az árát a svéd csatlakozásnak Infostart, 2023. július 12.
  200. Svéd NATO-csatlakozás: Mi volt az ára Erdogan engedményének? YouTube, ATV, Egyenes beszéd, 2023. július 12.
  201. Németh Zsolt: a NATO máshogy kezeli majd Kínát, mint Oroszországot Infostart, 2023. július 17.
  202. Németh Zsolt elismerte: csak azért fúrta Magyarország a NATO-bővítést, hogy a törököket ne hagyjuk egyedül hvg.hu, 2023. július 17.
  203. Miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a munkahelyükre? – a Fidesz ismét bojkottálta a rendkívüli parlamenti ülést Telex, 2023. július 31.
  204. Szijjártó dörgedelmes levelet írt a svéd külügyminiszternek: NATO-tagság? Ezután? hvg.hu, 2023. szeptember 14.
  205. It’s Hungary’s Turn to Undermine Sweden’s NATO Accession Foreign Policy, 2023. szeptember 15.
  206. Foreign Policy: Orbán Viktor nem fogja beengedni a NATO-ba Svédországot Index, 2023. szeptember 17.
  207. Kövér László a svédeknek, David Pressman a magyar kormánynak szólt be NATO-ügyben Index, 2023. szeptember 16.
  208. Kocsis Máté: nem tudtunk támogató döntést hozni a svédek NATO-csatlakozásáról Népszava, 2023. szeptember 21.
  209. A Foreign Policy szerint Magyarország októberben hagyhatja jóvá a svéd NATO-tagságot Népszava, 2023. szeptember 20.
  210. A Foreign Policy szerint Magyarország októberben hagyhatja jóvá a svéd NATO-tagságot Foreign Policy, 2023. szeptember 18.
  211. Kínos helyzetbe hozta Erdogan Orbánékat: elindította a svéd NATO-tagság ratifikációját a török parlamentben hvg.hu, 2023. október 23.
  212. Volt robbanószerkezet azon a drónon, ami átrepült Magyarország felett (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  213. Honvédelmi Minisztérium: Péntek délben is volt a drón átrepüléséhez hasonló esemény Magyarország felett (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  214. Nem ugyanazt mondja az ukrán drónról a külügy- és a honvédelmi minisztérium. azonnali.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  215. mfor.hu: Dühösek a horvátok: hogyan repülhetett át észrevétlenül Magyarország fölött egy katonai drón? (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum, 2022. március 12. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  216. Szijjártó is megszólalt a Zágrábban lezuhant drón ügyében. 24.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  217. Az ellenzék választ vár Orbántól, hogyan tölthetett 40 percet a magyar légtérben egy bombát szállító drón | Alfahír (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  218. Több repülő objektum is áthaladhatott a magyar légtéren, a Gripenek többször is felszálltak. Euronews, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  219. Szijjártó: Kétszer is felszálltak a légierő gépei gyanús radarjelek miatt, de semmit nem találtak | szmo.hu. www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  220. Szakértő a drónról: nem az az első reakció, hogy lelőjük. Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  221. Magyarországon átrepült katonai robotrepülő: kommunikációs malőr történhetett. Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  222. Molnár Szabina: NATO-tisztségviselő: Magyarország felkészültebb, mint valaha. index.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  223. Zrt, HVG Kiadó: Magyarország a célegyenesben blokkolja az uniós szankciókat – Kirill pátriárka miatt (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 1. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  224. Zrt, HVG Kiadó: Orbán rábólintott a Kirill pátriárka elleni szankcióra is, pedig azt mondta, nem fogja támogatni (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. május 31. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  225. Virág, Varga Csenge: Orbán Viktor: A vallásszabadság szent és sérthetetlen (magyar nyelven). index.hu, 2022. május 12. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  226. Zrt, HVG Kiadó: Orbán ellenkezése után Kirill pátriárka kikerült az EU-s szankciós listáról (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  227. Zrt, HVG Kiadó: Megdicsérte Magyarországot Oroszország Kirill pátriárka kimentéséért a szankciók alól (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  228. Zrt, HVG Kiadó: Orbán a háborút szító Kirillt védi, ez nem a vallásszabadságról szól (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 2. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  229. Orbán Viktor megint győzött: a KGB-s Kirill dollármilliárdjait is megvédte | Válasz Online (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  230. Kirill pátriárka boldog szülinapot kívánt Orbán Viktornak és kitüntette 444.hu, 2023. június 2.
  231. András, Siklós: Kivel és hogyan vesztünk össze az unióban Kirill pátriárka miatt? (magyar nyelven). index.hu, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  232. Szabina, Bereznay István, Molnár: Luxemburgi miniszterelnök: Elfogadhatatlan, amit Orbán Viktor tett (magyar nyelven). index.hu, 2022. június 5. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  233. Tibor, Horváth: Felfüggesztené Magyarország szavazati jogát az Unióban az EP alelnöke (magyar nyelven). index.hu, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  234. Magdolna, Csikós: Petíció indult Orbán Viktor miatt a vétójogok ellen (magyar nyelven). index.hu, 2022. június 18. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  235. Több tucat EP-képviselő kéri levélben Orbánt, hogy álljon a történelem jó oldalára (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  236. Megjött a kormány döntése: így tiltják le a 480 forintos benzinről a külföldi autósokat (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  237. Zrt, HVG Kiadó: Felszólította az EU a magyar kormányt, hogy törölje el az üzemanyagok kettős árazását (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  238. Zrt, HVG Kiadó: Válaszolt a kormány az EU-nak: fenntartják a benzinárstopot (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  239. Balázs, Rádi: Minden, amit az üzemanyaghiányról tudni kell (magyar nyelven). index.hu, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  240. Sándor, Nagy Flóra, Németh Márton: Üzemanyaghiány: megszólalt a Mol, kritikus a helyzet (magyar nyelven). index.hu, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  241. Gulyás Gergely: Megszűnik a benzinárstop (magyar nyelven). 24.hu, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  242. Gergely, Gáspár: Európai Bizottság: Magyarország nem használhatja bűnbakként az EU-t (magyar nyelven). index.hu, 2022. december 9. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  243. Bejelentette a kormány a kiigazítást: a különadók mellett adóemelés is jön, elbocsátásokra is sor kerülhet (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  244. Megjelent a rendelet az extraprofitadókról - Minden részlet egy helyen! (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  245. Orbán szerint háborús időben nem fér bele mindenkinek a rezsicsökkentés, nincs mit tenni (magyar nyelven). telex, 2022. július 15. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  246. Orbán Viktor megpróbál Kádár Jánosból Bokros Lajossá válni, egyből felhördülünk (magyar nyelven). telex, 2022. július 15. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  247. Havi 650 ezer forinttal emelkedett a miniszterek fizetése (magyar nyelven). 24.hu, 2022. július 15. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  248. Levente, Csikós Magdolna, Nagy Flóra, Balázsi: Kiszorította a rendőrség a tüntetőket a villamossínekről a Margit hídnál (magyar nyelven). index.hu, 2022. július 12. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  249. Senki nem tudja megmondani, mire alapozta Orbán, hogy szankciók nélkül a felére csökkenne az infláció Lakmusz, 2023. január 30.
  250. Orbán Viktor: Ha fene fenét eszik is, akkor is megcsináljuk Index, 2023. június 2.
  251. Milyen következményei lehetnek a megtakarítások megadóztatásának? (11:00-tól) YouTube, ATV, 2023. június 5.
  252. Varga Mihály nem hátrál, letette az asztalra a lapokat Index, 2023. június 13.
  253. Orbán bement reggel a rádióba, hogy kimondja, hogy állampapír Archiválva 2023. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Forbes, 2023. június 16.
  254. Állampapíros tragikomédia: ezért nem adják oda az emberek brutál magas hozam mellett se a pénzüket Archiválva 2023. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Forbes, 2023. június 15.
  255. a b c Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten (magyar nyelven). telex, 2022. április 30. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  256. a b Zrt, HVG Kiadó: "Ruszkik haza!" - Ukrajna mellett tüntettek a Szabad sajtó úton (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. április 2. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  257. Márki-Zay Péter békéért imádkozott többezer tüntetővel az orosz követség előtt (magyar nyelven). telex, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  258. Dehir.hu: Demonstráción álltak ki debreceniek Ukrajna mellett – fotókkal (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  259. Ráborult a Z-betűs orosz installáció a Munkáspárt elnökére az oroszpárti tüntetésen (magyar nyelven). telex, 2022. június 11. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  260. Hang, Magyar: Kordonokkal tartották jó távol a budapesti orosz nagykövetségtől a tüntetőket (magyar nyelven). Magyar Hang, 2023. február 24. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  261. Zelenszkijt a frontra, az Amerikát vezető sátánistákat meg a pokolba küldték a békepárti tüntetésen (magyar nyelven). telex, 2023. február 25. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  262. Zsolt, Jeszenszky: Megdicsérjük a Telexet? (magyar nyelven). PestiSrácok, 2023. február 28. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  263. Egy nyolcadikos tankönyv szerint igazából három nagyhatalom "harcol" az oroszok által lerohant Ukrajnáért Eduline, 2022. szeptember 6.
  264. Hanna, Solti: Orbán és Putyin csókját ábrázoló szobor bukkant fel Budapesten (magyar nyelven). 444, 2023. február 9. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
  265. Egy új kormányrendelet szerint már nem kell személyes részvétel a közmeghallgatáshoz hvg.hu, 2023. április 28.
  266. Hangpostán és emailen keresztül bonyolították le az első köz nélküli közmeghallgatást Gödön Népszava, 2023. június 20.
  267. Első magyar egyetemként, a CEU vállalja fel a Kiadatlan diplomák kiállítást Hírklikk, 2023. július 1.
  268. Plakátkampányt indított a CÖF arról, hogy háborúpárti az ellenzék 24.hu, 2023. június 16.
  269. A háborúból érkezett, mégis csupa szív: Rambó története ATV, 2023. március 12.
  270. A magyar rendőrségnél folytatja Rambo, az ukrán katonakutya Index, 2023. június 12.
  271. Világsztár lett Rambó, az orosz–ukrán háborúból mentett németjuhász (magyar nyelven) (YouTube). ATV, Heti Napló, 2023. június 18. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
  272. German Shepherd wounded on front lines in Ukraine gets new start with Hungarian police New York Post, 2023. június 12.
  273. German Shepherd Injured in Ukrainian Bomb Blast Set to Become Police Dog in Budapest The Messenger News, 2023. június 12.
  274. 56-ban fasiszták lázadtak, hiba volt kivonulni Magyarországról Putyin új történelemkönyve szerint G7, 2023. augusztus 27.
  275. Megszereztük az orosz iskolákban kiosztott tankönyvet, amely tényleg egykori fasiszta alakulatok harcosait látja 1956 mögött Telex, 2023. szeptember 1.
  276. Az ‘56-osokat fasisztázó orosz tankönyv ügye mutatja meg, milyen erősen láncolta magát Putyinhoz a kormány Telex, 2023. augusztus 29.
  277. Demeter Szilárd az '56-os forradalmárokat fasisztának nevező új orosz tankönyvről: Ez egy minket leigázó birodalom történelmi olvasata Telex, 2023. augusztus 28.