Magyarország gazdasága 1989-től

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően változott meg, amikor is a korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok vették át. A politikai folyamatok már jóval korábban elkezdődtek, melyek fokozatosan a korábbi rendszer gyengüléséhez és végső soron annak bukásához vezettek. A magyarországi rendszerváltás szorosan kapcsolódik a Kelet-Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások sorozatához. A korábbi szovjet befolyás meggyengülése lehetővé tette, hogy az úgynevezett keleti blokk országai megnyissák piacaikat a nyugat-európai országok gazdaságai előtt, amely napjainkra azok euroatlanti csatlakozásai révén vált teljessé. Ezen országok gazdaságai egyre szorosabbá fűzték gazdasági kapcsolataikat különböző infrastrukturális beruházások által, mint, amilyenek például az út és vasúthálózatok, a földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-hálózatok összekötése, valamint az Unió szabályrendszereinek saját törvényhozásukba való átültetése által, továbbá az EU négy alappillérének gyakorlati alkalmazása révén.

Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán.

A Horn-kormány idején a közfelháborodást kiváltó elemeket is tartalmazó Bokros-csomag gazdasági eredményeképpen lassanként stabilizálódott az ország gazdasága: a növekedés állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. A korábbi évtizedek államosított vagyonát részben a privatizáció, részben a kárpótlás révén adta magánkézbe az állam. 1996-ban Magyarország tagja lett az OECD-nek. Az 1987. január 1-jén bevezetett kétszintű bankrendszert a kezdeti nehézségek után előbb a Postabank-ügy, majd később további pénzügyi botrányok rázták meg.

A 2000-es évek elejétől kezdve az ország nagy szerepet fordított a közlekedési hálózat fejlesztésére, amely a városok körül kialakított ipari parkok vállalkozásbarát környezetével és a javuló gazdasági mutatók által erősítette a külföldi tőke beáramlását. Az évtized közepén 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami az évek során egyre növekvő mértékben beáramló euró-milliárdok révén döntő mértékben segítette az ország infrastrukturális fejlődését. A csatlakozás nyomán viszont le kellett állítani egyes nemzetközileg versenyképtelen hazai ágazatokat, aminek egyik legfontosabb eleme az Európai Unió cukorpiaci rendtartása miatt bekövetkezett hazai cukoripar leépítése volt. Az országot is elérte a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Magyarország az államcsődöt csak az IMF és az Európai Unió gyors és hathatós segítségével tudta elkerülni.

A 2010-ben a második Orbán-kormány az IMF segítsége helyett áttért az ország adósságának belső finanszírozására. Ennek érdekében radikálisan megváltoztatta a nyugdíjrendszert, többek között az abban résztvevők tiltakozása ellenére államosította a magánnyugdíjpénztárakat.

Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Az ország gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak számít, az Európai Unión belül azonban számos vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatói miatt a kevésbé fejlett tagállamok közé tartozik.

A magyar piacgazdaság jellemzői[szerkesztés]

A piacgazdaság a magántulajdonra és az egyéni érdekeken alapuló versenyre épül. A verseny magában hordozhatja a sikeres, nyereményes gazdálkodást, azaz a profitszerzést, de veszteséges gazdálkodás kockázatát is. Az eladandó áruk árát legfőképpen két tényező, a kereslet és a kínálat szabályozza.

Magyarország piacgazdasága szabad áras, azaz nincsenek központilag meghatározott árai és termékei (egy-két kivétellel). Az árakat mérsékli az árubőség növekedése, a kereslet növekedése viszont emeli az árakat.

Főbb gazdasági mutatók[szerkesztés]

Bruttó hazai terméke (GDP) 2015-ben folyó áron 33 999 [1] milliárd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb Közép-Magyarország volt 2011-ben 4 millió 509 ezer [2] forint/fő), a legszegényebb pedig a Észak-Magyarország 1 millió 696 ezer forint/fő).

A legnagyobb címletű magyar bankjegy, a 20 000 forintos Deák Ferenc arcképével

Magyarországon az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2015-ben bruttó 247 ezer forint (nettó 162 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os szintje viszonylag alacsony, de ebben nagy szerepet játszik a közfoglalkoztatás rendszere, valamint az, hogy az aktív fiatal korosztályok egyre nagyobb része külföldön vállal munkát. Egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 67%-os szintje alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 73,9%-ára tehető.[3]

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

A Magyar Suzuki 2008-ban 45. legnagyobb árbevételű cég volt Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adta
Szegedi paprika

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

Év Munkanélküliség Foglalkoztatottság Infláció GDP Új lakások Hiány Államadósság Alapkamat
1998 7,8% 53,6% 14,3% 4,2% 20 323 -8,0% 60,00% 17,00%
1999 7,0% 55,4% 10,0% 3,2% [4] 19 287 -5,5% 59,90% [5] 14,50%
2000 6,4% 56,0% 9,8% 4,2% 21 583 -3,0% 55,095% 11,00%
2001 5,7% 56,2% 9,2% 3,8% 28 054 -4,1% 51,704% 9,75%
2002 5,8% 56,2% 5,3% 4,5% 31 511 -9,0% 54,958% 8,50%
2003 5,9% 57,0% 4,7% 3,8% 35 543 -7,3% [6] 57,567% 12,50%
2004 6,1% 56,8% 6,8% 4,9% 43 913 -6,4% 58,489% 9,50%
2005 7,2% 56,9% 3,6% 4,4% 41 084 -7,8% 60,455% 6,00%
2006 7,5% 57,4% 3,9% 3,8% 33 864 -9,3% 64,636% 8,00%
2007 7,7% 57,0% 7,94% 0,4% 36 159 -5,1% 65,56% 7,50%
2008 8,0% 56,4% 6,07% 0,8% 36 075 -3,6% 71,558% 10,00%
2009 10,5% 55,0% 4,21% -6,6% 31 994 -4,6% 77,844% 6,25%
2010 10,9% 54,9% 4,85% 0,7% 20 823 -4,5% 80,48% 5,75%
2011 10,94% 55,4% 3,9% 1,8% 12 655 -5,5% 80,667% 7,00%
2012 10,94% 56,7% 5,7% [7] -1,7% [8] 10 560 -2,3% 78,205% 5,75%
2013 10,25% [9] 58,1% 1,7% [10] 1,9% 7 293 -2,6% 76,596% 3,00%
2014 7,7% 61,8% -0,2% 3,7% [11] 8 358 -2,3% 75,661% 2,10%
2015 6,8% [12] 63,9% -0,1% [13] 2,9% [14] 7 612 [15] -2,0% [16] 74,715% 1,35% [17]
2016 5,1% [18] 66,5%[19] 0,4% [20] 2,0% [21] 9 994 [22] -1,7% [23] 73,938% [3] 0,90% [24]
2017 4,2%[25] 68,3%[26] 2,1% [27] 3,6% [28] 5 004 [29] +2,0% [30] 73,999% [3] 0,90% [31]


Államadósság 2001-2016

Forrás : Portfolio [32]

Államadósság 1995-2010 között

Forrás : KSH, BME [33]

Bruttó hazai termék alakulása 1998-2015 között
Munkanélküliség alakulása 2007 és 2016 között

Hiányok.png

Megjegyzés: A táblázat hibás, nem szerepelteti a 2009-2010-es Bajnai-kormányt.

Magyarország adósbesorolása 1989 és 2016 között[szerkesztés]

Magyaroszág adosbesorolása

Forrás : Origo [34]

Az ország külkereskedelme[szerkesztés]

A rendszerváltás után 20 év óta először 2009-ben a külkereskedelmi mérlegben 1056 milliárd Ft aktívum keletkezett. 2009 óta minden évben pozitív volt a mérleg, 2016-ban pedig 3029 milliárd forintra növekedett. Az import 78, az export 79%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország. A legfontosabb exportcikk a személygépkocsi, amit a gépjármű alkatrészek, majd a benzinmotorok, gyógyszerek és dizelmotorok követnek. 2010-ben a külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya 159%-ot tett ki, ami 2016-ra 175%-ra emelkedett[35]


milliárd Ft 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
behozatal 855,6 878,5 1 162,5 1 537,0 1 936,4 2 468,1 3 961,2 5 511,5 6 645,6 9 064,0
kivitel 764,3 843,6 819,9 1 128,7 1 622,0 2 001,7 3 566,8 4 934,5 5 938,5 7 942,8
egyenleg -91,4 -34,9 -342,6 -408,3 -314,4 -466,4 -394,3 -577,0 -707,0 -1 121,2
milliárd Ft 2001 2002 2003[36] 2004 2005 2006[37] 2007 2008 2009 2010
behozatal 9 665,1 9 704,1 10 695,4 12 218,9 13 145,5 16 224,7 17 374,5 18 503,5 15 517,5 18 174,3
kivitel 8 748,2 8 874,0 9 643,7 11 232,4 12 425,5 15 591,1 17 344,5 18 440,4 16 574,0 19 690,0
egyenleg -916,9 -830,1 -1 051,7 -986,6 -720,1 -633,6 -29,9 -63,1 1 056,4 1 515,7
milliárd Ft 2011 2012[38] 2013 2014 2015 2016[39]
behozatal 20 363,9 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2
kivitel 22 342,5 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5
egyenleg 1 978,6 1 922,0 1 955,0 1 937,5 2 664,9 3 029,2

Nyugdíjpénztárak[szerkesztés]

Az alábbi táblázat az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon értékét (az adatok milliárd forintban értendők) és taglétszámuk változását mutatja be a kétezres évek elejétől napjainkig:

Év Taglétszám Kezelt vagyon (mrd Ft)
2002 1 150 000 380
2003 1 200 000 405
2004 1 250 000 560
2005 1 300 000 620
2006 1 370 000 720
2007 1 375 000 790
2008 1 370 000 720
2009 1 300 000 800
2010 1 275 000 850
2011 1 225 000 825
2012 1 210 000 910
2013 1 190 000[40] 995

2014 első három negyedévében mintegy 1,6 milliárd euró értékű tőke áramlott ki az országból.[41]


Önkéntes nyugdíjpénztár taglétszám

Forrás : Index [42]

Mezőgazdasága[szerkesztés]

A mezőgazdasági termelést már évszázadok óta az jellemzi, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut ad exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott. Eleinte a állami támogatások csökkenése, majd a külföldi olcsó importáru árleszorító hatása, manapság az EU-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a hazai mezőgazdaságot.[forrás?]

A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 1992-97 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagyfokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.

Zöldségtermesztése[szerkesztés]

Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.[forrás?] Magyarországon a mezőgazdaság a GDP-hez körülbelül 4%-kal járul hozzá. Viszont a foglalkoztatottak arányának csökkenése már a rendszerváltás előtt megkezdődött. Ezért nagy munkaerő vált feleslegessé az elmúlt években. Az éveken át tartó aszály és a tulajdonosváltást követő bizonytalanság miatt a mezőgazdaság teljesítménye is visszaesett. A KGST összeomlásával Magyarország exportja is visszaesett. A rendszerváltozással a termőföld közel 90%-a magántulajdonba került.[forrás?] Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az 1990-es években még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodást beleértve - és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt. A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 1992-1997 között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.

Magyarország mezőgazdasági földterülete[szerkesztés]

Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 1986-90-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből. A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.

A 2010-es években az ország mezőgazdasági területe 5,5 millió hektár. Az állami földterület nagysága mintegy 600 000 hektár volt a 2010-es években végrehajtott földárverezések előtt, amikor is mintegy 380 000 hektár föld került kalapács alá.[43]

A birtokviszonyok Magyarországon[szerkesztés]

A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték. A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.

Bányászata[szerkesztés]

Magyarország bányászata jelenleg kevés helyen zajlik. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a Mecsekben, barnaszén). Az 1990-es évektől Észak-Magyarországon a lignitet termelik ki. A kőolaj és földgáz az ország szükségletét részben nem fedezi. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szegény. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.[44]

Magyarország éves szénkitermelése 400 000-600 000 tonna körül alakul 2016-ban. A tervek szerint az Ózd közelében, Farkaslyuknál újranyitó szénbánya éves termelése 100 000-150 000 tonna lehet majd a kitermelés maximalizálása esetén. Felmérések adatai alapján a farkaslyuki bánya mintegy 7,34 millió tonna barnaszenet rejt és a közeli csernelyi szénmező is nagyjából ugyanennyi szenet rejthet.[45]

Ipara[szerkesztés]

Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).[46]

A szolgáltatások Magyarországon[szerkesztés]

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. A szolgáltatóipar hazai részesedése a magyar GDP-ből 65%-ot tesz ki. Ez 1970-ben még csak 38 százalék volt.[47]

Magyarország bruttó nemzeti össztermékének 6,5 százalékát a logisztika teszi ki.[48]

Vállalkozások[szerkesztés]

2014 szeptemberében a Magyarországon működő társas vállalkozások száma 644 812 darab volt. 2008 szeptembere óta (2008-as gazdasági világválság) kezdete óta 182 942 darab cég hagyott fel tevékenységével, miközben 286 249 új cég jött létre ezen időszak alatt.[49]

Energiagazdasága[szerkesztés]

A gazdaság minden ága energiát fogyaszt, így működésének alapvető feltétele a biztonságos energiaellátás. Ezt szolgálja az energiagazdaság, amely az energiahordozók országos elosztását, kitermelését és energiaforrásokká alakítását foglalja magában. A magyar energiahordozók kitermelésében a szénhidrogének vezetnek fűtőérték alapján.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete fekvése miatt kedvező. Ez azt eredményezi, hogy közlekedési hálózatának tranzitforgalmat is biztosítania kell, ami óriási terhelést jelent.

A második Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2010-2014[szerkesztés]

A 2008 őszén kirobbant gazdasági világválság súlyosan érintette Magyarországot is. A Gyurcsány-kormánynak csak az IMF és az Európai Unió azonnali támogatásával és más sürgős intézkedésekkel sikerült elkerülnie az államcsődöt. A gazdasági stabilizáció fontos részét alkották a lakossági megszorítások, például lakossági gázár emelése, az áfaemelés (20%-ról 25%-ra), a nagy, kedvezményes kölcsönöket nyújtó IMF ajánlásainak megfelelően. 2010-ben megalakult második Orbán-kormány célja viszont az lett, hogy megszabaduljon az IMF „gyámkodásától”, ezért elsősorban a bankok és nemzetközi nagyvállalatok számára rótt ki különadókat. Bevezették a családi adózást, ami elsősorban a nagy jövedelmű családoknak jelentett komoly támogatást, hogy ezt enyhítsék, 2014-től bevezették a családi járulékkedvezményt, ezzel megfelezték az igénybevételhez szükséges bruttó jövedelmet. Ugyanakkor a 2011-ben végrehajtott változtatás a személyi jövedelemadó rendszerében (egykulcsos adórendszer) szintén a magasabb jövedelmi hányadba tartozó munkavállalók számára volt a leginkább kedvező hatással.[50]

A kormány fontosabb intézkedései:

1.) A kormány jelentősen átalakította közfoglalkoztatás rendszerét. 2011 előtt a közfoglalkoztatás alapvetően három formában (közhasznú munka, központi közmunkaprogramban való részvétel és közcélú munka) működött Magyarországon. 2011. szeptember elsejétől a korábbi három közfoglalkoztatási formát az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltotta fel. A cél a munkanélküliség drasztikus csökkentése, segély helyett munkalehetőséget biztosítani, a megélhetési bűnözés megszüntetése, a fekete munka visszaszorítása. [51] 2013-tól a programban résztvevők számát 100 ezerről 140 ezerre, 2014-ben pedig 200 ezerre emelték. 2014-ben a munkanélküliség 2,5%-al 7,7%-ra csökkent. A közmunkaprogramban fizetett bér 47 ezer forint, amely elmarad a minimálbértől, viszont 80%-al több mint a rendszeres szociális segély, ami 26 ezer forint volt.


Közfoglalkoztatottak száma 2010 2016 között

[52]


2.) 2011-ben a magánnyugdípénztárak államosítása havi 30 milliárd forinttal javította költségvetést.[53] A teljes nyugdíjvagyon 2945,3 milliárd Ft [54] volt, amely a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba került. A nyugdíjvagyonban 1366 milliárd Ft értékű állampapír 2011. júniusában azonnal jóváírásra került csökkentve ezzel az államadósságot. Az alap megszűnéséig 2015.01.31-ig. 2017 milliárd forintot fordítottak közvetlen államadósságcsökkentésre, 459 milliárd forint a költségvetési befizetésekre, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. A kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt.[55] A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett panaszt.[56] Ugyanakkor ezen intézkedés kiiktatta az emberek számára nyugdíjrendszer által korábban biztosított úgy nevezett harmadik pillért, és nyugdíjcélú megtakarításaik jelentős csökkenéséhez vezetett.[57]

A nyugdíjpénztárak vagyonának felhasználása

[58]

3.) Az önkormányzatok adósságkonszolidációja 2010 és 2014 között. A teljes átvállalás költsége 1344,4 milliárd forint lett.[59] A hiteleket később a kormány előtörlesztette [60] az önkormányzatok pedig megszabadultak a devizahitelektől.

Adossagperfo.png

[61]

4.) A családi adókedvezmény már az 1990-es évek elején létezett az Antall-kormány idején. 1995-ben a Horn-kormány a Bokros-csomagban eltörölte. 1999-ben az első Orbán-kormány újra bevezette, 2001-től az egy gyermekesek már havi 3000, a két gyermekesek havi 4000 és a 3 gyermekesek havi 10 ezer adókedvezményt kaptak gyermekenként. 2006. január 1-től az első Gyurcsány-kormány az egy és kétgyermekesek kedvezményét újból eltörölte, a háromgyerekesek adókedvezményét havi 4000 forintra csökkentette és 500 ezer forint havi bruttó fizetés felett ez is fokozatosan megszűnt. 2011-től a második Orbán-kormány harmadszor is bevezette, de ezúttal az egygyermekesek 10 ezer, a kétgyermekesek 20 ezer és a háromgyermekes családok 99 ezer forint adókedvezményt kaptak havonta. Emiatt 2014-től a családi adókedvezmény családi járulékkedvezménnyé alakult, ami azt jelentette, hogy nemcsak az SZJA terhére, de az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék terhére is igénybe lehetett venni, ezáltal már havi 300 ezer forint bruttó jövedelem esetén a háromgyermekes családok jövedelme a teljes 99 ezer forint nettoval növekedett.[62] 2017 áprilisában a brutto átlagjövedelem 303 ezer Ft. [63]

5.) 2014. január 1-től bevezetésre kerültek az online pénztárgépek. Az állam 50 ezer Ft-al támogatta a pénztárgépek beszerzését a kereskedők számára. Az ÁFA bevételek 106 milliárd Ft-al növekedtek 2014 első félévében, az előző évek stagnálása után. Az élelmiszer- és ruhaboltosok és a használt cikkek kereskedői például 33 milliárd forinttal, 26 százalékkal több áfát fizettek.[64] A kiskereskedelmi forgalom 2014 óta minden évben 5%-al növekedett és a gazdaságban jelentős fehéredés ment végbe. Összesen 217 ezer pénztárgépet kötöttek be a NAV-hoz.[65]


előző év=100% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009[66]
kiskereskdelmi forgalom növekedése 108,5% 107,7% 106,2% 104,2% 104,9% 98,0% 98,3% 94,6%
előző év=100% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016[67]
kiskereskdelmi forgalom növekedése 97,8% 100,3% 98,0% 101,8% 105,1% 105,7% 104,8%

A harmadik Orbán-kormány gazdaságpolitikája, 2014-2018[szerkesztés]

A kormány fontosabb intézkedései :

1.) Devizahitelek forintosítása 2014. november 9-i árfolyamon (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 ) történt meg. A svájci jegybank 2015. január 15-én megszüntette az önkéntesen vállalt 1,2 EUR/CHF árfolyamküszöböt, amely a törlesztőrészletek ugrásszerű növekedését hozta magával azon országokban, ahol nem váltották át a nemzeti valutára a devizahiteleket. A bejelentést követően a frank árfolyama 310 forintra emelkedett. Később a frank árfolyama gyengült, de azóta sem csökkent 256 Ft alá.[68]

2.) Az országgyűlés törvényt alkotott bankok által tisztességtelenül felszámolt árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések visszafizetéséről. A devizahiteles elszámolást követően hitelfelvevők részére átlagosan 393 ezer forint a tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza az intézmények: a jelzáloghitelek esetében átlagosan 718 ezer forint, a nem jelzáloghitelek esetében 201 ezer forint volt a tisztességtelenül felszámított összeg, amely összesen 734 milliárd forintot tett ki. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent, míg az átlagos tőketartozás 8 millió forintról 6,5 millió forintra esett vissza. A gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92%-kal, nagyjából 13 ezer darabra csökkent, míg a gyűjtőszámlahiteleken a nyilvántartott tartozás körülbelül 29 milliárd forinttal (90%-kal) csökkent.[69]

3.) 2015. július 1-től bevezetésre került a Családok Otthonteremtési Kedvezménye a CSOK [70]. Korábban a Bajnai-kormány által megszüntetett, majd az Orbán-kormány által 2012-ben újraélesztett szocpolt három év alatt mindössze 1638 család igényelte igényelte. [71] A szocpol nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, emiatt dolgozta ki a kormány az új családtámogatási rendszert, amely a tervek szerint ösztönzi a születendő gyermekek számát, az új lakások építését és ezzel együtt növeli a GDP-t is. 2015-ben a CSOK 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedő támogatást jelentett a gyermekek számától, a lakás nagyságától és az ingatlan energiahatékonyságától függően. 2016. január 1-től a támogatás összege 10 millió forint vissza nem térítendő és 10 millió forint kedvezményes kamatozású hitelre növekedett. [72] 2017. májusáig az otthonteremtési program elindulása óta már 42 ezer család nyújtott be támogatási kérelmet, az igénylések összértéke pedig meghaladta a 108 milliárd forintot. [73]

4.) 2017-től Magyarországon drasztikusan, 9%-ra csökken a társasági adó kulcsa. Előzőleg 500 millió forintig 10%, efeletti részre pedig 19% volt a kulcs. Az új adókulccsal az adóparadicsomnak számító Írországot és Ciprust is lekörözzük, mindkét államban ugyanis jelenleg 12,5 százalékos a felső adókulcs. [74] A Societé Generale szerint Magyarország az utóbbi években egy biztonságos menedék lett, a növekedés, a fizetési mérleg jelentős többlete, az alacsony költségvetési hiány és a csökkenő külső sérülékenység megerősítést nyert a felminősítésekkel. [75] Társasági adókulcs 9% 2017-től Forrás : Portfolio [76]

5.) A családi adókedvezmény mértéke 2011-től az egy és két gyerekesek számára is 10 ezer Ft gyermekenként. 2016-től kezdve, hogy javítsák a két gyermekesek helyzetét a korábbi lineáris adókedvezmény helyett progresszív adókedvezmény lép életbe. Vagyis a két gyermek után már a gyermekenkénti összeg is emelkedik, ahogy a 3 gyerekeseknek már korábban is. A két gyerekesek adókedvezményének mértéke 2016. január 1-től 25 ezer 2017 január 1-től 30 ezer Ft, 2018 január 1-től 35 ezer Ft, 2019 január 1-től 40 ezer Ft-ra növekszik. [77]

6.) 2016 novemberében a kormány két év alatt megvalósítandó 40%-os garantált bérminimumemelést jelentett be.[78] Ez messze a szakszervezetek által követelt 10% felett volt. [79] A megállapodás szerint a munkaadók kárpótlásképpen 4% + 2% + 2% munkaadói járulékcsökkentést kapnak a következő három évben, amennyiben a béremelkedés a 6%-ot meghaladja. 2017 első negyedévben az átlagbér emelkedése több volt mint 10%. [80] A költségvetés egyenlege 2017 első negyedévben a rendszerváltás óta először 2% többletet ért el a növekvő SZJA-bevételeknek köszönhetően. [81]

A magyar gazdaság nemzetközi megítélése[szerkesztés]

Az ország fokozatosan egyre rosszabb eredményeket ér el a versenyképességi mutatók terén, gyengül a gazdaság várható növekedési pályája és bizalmatlanok a befektetők a folyamatosan változó szabályozási környezet kiszámíthatatlansága miatt.[82]

Magyarország a Transparency International versenyképességi mutatója szerint 2001-ben a 28., míg 2016-ban már csak a 69. helyen állt.

A Transparency International 176 országra kiterjedő felmérése szerint egyre nagyobb a korrupció mértéke az országban. A korrupcióval foglalkozó felmérés eredménye alapján 2001-ben Magyarország még a 31. helyen állt.[83] A 176 országot vizsgáló felmérés eredményei alapján 2015-ben az 50. helyen állt az ország, míg 2016-ban az 57. helyre csúszott vissza Magyarország a Korrupció Érzékelési Index alapján. Az index 2016-os eredménye szerint 48 pontot ért el az ország a maximálisan lehetséges 100-ból és 2002 után ismét 50 pont alatti eredmény született. Ezen mutató alapján az Európai Unióban hazánknál csak Olaszország, Bulgária és Görögország számít korruptabbnak.[84]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, PPS-ben – ESA2010 (1995–)
  2. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2009–2011
  3. ^ a b c Az államháztartás (maastrichti) adóssága. www.akk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
  4. A bruttó hozzáadott érték volumenindexei nemzetgazdasági áganként – ESA2010 (1996–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  5. Az államháztartás adóssága (1995–2015). www.akk.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  6. Az államháztartás egyenlege (1995–2011). www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  7. Magyarország-Izland: 0-1. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  8. Ronthat a Nokia a magyar GDP-n. hvg.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  9. Munkanélküliségi ráta. ksh.hu. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  10. Csoda Magyarországon, szinte nincs infláció. Index. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  11. A bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  12. Munkanéküliség 1998-. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  13. Fogyasztói árak 1985-. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  14. 2015-ben a gazdasági teljesítmény 2,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  15. Lakás és üdülőépítés. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  16. Államháztartás hiánya a GDP százalékában 2004-2015. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  17. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  18. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  19. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1992-től.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  20. Decemberben 1,8%-kal, a 2016. évben átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  21. 2016-ban a GDP 2,0%-kal emelkedett. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  22. Tovább élénkül a lakásszektor. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  23. 2016-ban 1,7% volt a GDP-arányos hiány. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  24. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  25. 4,2%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  26. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,3%-ra emelkedett.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  27. Júliusban 2,1%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  28. 3,6%-kal emelkedett a GDP 2016 második negyedévhez képest. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  29. Közel másfélszer annyi új lakás. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  30. A kormányzati szektor a 2017. I. negyedévet az előzetes adatok szerint 178,3 milliárd forint többlettel zárta, ez a GDP 2,0%-a volt. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  31. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
  32. Újabb győzelmet aratott Magyarország az adósság felett. Portfolio. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
  33. [https://wiki.estiem.bme.hu/_media/targyak/gazdpol/allamhaztartas.pdf Államháztartás (alapfogalmak – tendenciák)]. BME. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
  34. Magyarország kikerült a bóvliból. Origo. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  35. Jelentés a külkereskedelem 2016. évi teljesítményéről. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  36. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (1991–2003). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  37. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2003–2006). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  38. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2006–2012). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  39. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2012–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  40. Lehangoló számok érkeztek - Így ne is reméljünk magas nyugdíjat. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  41. Ezt jósolja a GKI 2015-re. vg.hu. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  42. 6 lépés, amit muszáj megtennie a nyugdíjért. index.hu. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  43. Tessék, vegyék csak, mielőtt szétlopjuk!. index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  44. Magyarország a XX. században. II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.
  45. Újranyílik az egyik legnagyobb magyar szénbánya. index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  46. A kondenzációs fali gázkazánok piaci helyzete
  47. Újraiparosítás: út a semmibe!. Index. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  48. logisztikai óriás épül Nyíregyházán. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  49. A válság óta nem történt ilyen a magyar cégvilágban. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  50. Ezt tette velünk az egykulcsos szja. index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  51. Pintér: A közmunkaprogram nem cél, hanem eszköz. nepfoiskola.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  52. Munkaerőpiaci folyamatok, 2016. I. félév. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  53. Így államosították a magánnyugdíjpénztárakat - kronológia. Origo.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  54. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának összetétele és értéke. ÁKK. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
  55. Erre ment el a 3000 milliárdnyi nyugdíjpénz. Origo.hu. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  56. Nem sértett magántulajdont a nyugdíjállamosítás. index.hu. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  57. Így tűnt el a nyugdíjvagyon. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  58. 158 milliárd: már csak ennyi van a nyugdíjvagyonból. mfor.hu. (Hozzáférés: 2013. december 3.)
  59. A magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi szemle. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
  60. Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése. kormany.hu. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  61. Minden önkormányzati adósságot átvállal a kormány. mno.hu. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  62. NAV Családi kedvezmény-kalkulátor
  63. | 2017. áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, 14,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
  64. Megugrottak az áfabefizetések, Varga Mihály tudja, miért. ksh.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 23.)
  65. Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. március 22.)
  66. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumenindexe üzlettípusonként (2002–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  67. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumenindexe üzlettípusonként (2002–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  68. Bréking: elengedte a frankot Svájc!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  69. Itt a végső szám: 570 milliárdot buktak a bankok a devizahiteles elszámoláson. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  70. Családok Otthonteremtési Kedvezménye. kormany.hu. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  71. Íme az új szocpol - Milliós összegek ütik az élelmesek markát. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  72. Nagyot szól a CSOK: 13+1 kérdés és válasz az ingyenmilliókról. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
  73. Már 42 ezer család kapott CSOK-ot. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
  74. Adóparadicsom lehet Magyarország. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  75. Mostanra befektetői paradicsom lett Magyarország. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  76. Rendkívüli helyzetbe kerül Magyarország Orbán Viktor váratlan bejelentésével. Origo. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  77. Családi adókedvezméy kalkulátor. officina.hu. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
  78. Varga: 40 százalékos béremelés jön. Index. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  79. Minimálbér 2017: íme, a kereskedelmi dolgozók követelései. Napi. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  80. Az év első négy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,9%-kal nőttek. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  81. A kormányzati szektor a 2017. I. negyedévet az előzetes adatok szerint 178,3 milliárd forint többlettel zárta, ez a GDP 2,0%-a volt. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  82. Súlyos ítéletet mondanak az elemzők a gazdaságpolitikánkról. hvg.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  83. Heves Megyei Hírlap 2001. június 28. címlap. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  84. A korrupció miatt zuhanórepülésben az ország, mi pedig csak nézünk, és nem teszünk semmit. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. január 25.)

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]