Magyarország gazdasága 1989-től

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően változott meg, amikor is a korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok vették át. A politikai folyamatok már jóval korábban elkezdődtek, melyek fokozatosan a korábbi rendszer gyengüléséhez és végső soron annak bukásához vezettek. A magyarországi rendszerváltás szorosan kapcsolódik a Kelet-Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások sorozatához. A korábbi szovjet befolyás meggyengülése lehetővé tette, hogy az úgynevezett keleti blokk országai megnyissák piacaikat a nyugat-európai országok gazdaságai előtt, amely napjainkra azok euroatlanti csatlakozásai révén vált teljessé. Ezen országok gazdaságai egyre szorosabbá fűzték gazdasági kapcsolataikat különböző infrastrukturális beruházások által, mint, amilyenek például az út és vasúthálózatok, a földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-hálózatok összekötése, valamint az Unió szabályrendszereinek saját törvényhozásukba való átültetése által, továbbá az EU négy alappillérének gyakorlati alkalmazása révén.

Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán.

A Horn-kormány idején a közfelháborodást kiváltó elemeket is tartalmazó Bokros-csomag gazdasági eredményeképpen lassanként stabilizálódott az ország gazdasága: a növekedés állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. A korábbi évtizedek államosított vagyonát részben a privatizáció, részben a kárpótlás révén adta magánkézbe az állam. 1996-ban Magyarország tagja lett az OECD-nek. Az 1987. január 1-jén bevezetett kétszintű bankrendszert a kezdeti nehézségek után előbb a Postabank-ügy, majd később további pénzügyi botrányok rázták meg.

A 2000-es évek elejétől kezdve az ország nagy szerepet fordított a közlekedési hálózat fejlesztésére, amely a városok körül kialakított ipari parkok vállalkozásbarát környezetével és a javuló gazdasági mutatók által erősítette a külföldi tőke beáramlását. Az évtized közepén 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami az évek során egyre növekvő mértékben beáramló euró-milliárdok révén döntő mértékben segítette az ország infrastrukturális fejlődését. A csatlakozás nyomán viszont le kellett állítani egyes nemzetközileg versenyképtelen hazai ágazatokat, aminek egyik legfontosabb eleme az Európai Unió cukorpiaci rendtartása miatt bekövetkezett hazai cukoripar leépítése volt. Az országot is elérte a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Magyarország az államcsődöt csak az IMF és az Európai Unió gyors és hathatós segítségével tudta elkerülni.

A 2010-ben a második Orbán-kormány az IMF segítsége helyett áttért az ország adósságának belső finanszírozására. Ennek érdekében radikálisan megváltoztatta a nyugdíjrendszert, többek között az abban résztvevők tiltakozása ellenére államosította a magánnyugdíjpénztárakat.

Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Az ország gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak számít, az Európai Unión belül azonban számos vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatói miatt a kevésbé fejlett tagállamok közé tartozik.

A magyar piacgazdaság jellemzői[szerkesztés]

A piacgazdaság a magántulajdonra és az egyéni érdekeken alapuló versenyre épül. A verseny magában hordozhatja a sikeres, nyereményes gazdálkodást, azaz a profitszerzést, de veszteséges gazdálkodás kockázatát is. Az eladandó áruk árát legfőképpen két tényező, a kereslet és a kínálat szabályozza.

Magyarország piacgazdasága szabad áras, azaz nincsenek központilag meghatározott árai és termékei (egy-két kivétellel). Az árakat mérsékli az árubőség növekedése, a kereslet növekedése viszont emeli az árakat.

Főbb gazdasági mutatók[szerkesztés]

Bruttó hazai terméke (GDP) 2017-ben folyó áron 38 355[1] milliárd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb Közép-Magyarország volt 2011-ben 4 millió 509 ezer[2] forint/fő), a legszegényebb pedig a Észak-Magyarország 1 millió 696 ezer forint/fő). 2009-ben a gazdasági világválság 6,6%-al vetette vissza a gazdaságot. 2012-ben az aszály[3] miatt 1,7%-os volt a visszaesés, a gabonatermelés volumene 24%-al csökkent.[4][5]

A legnagyobb címletű magyar bankjegy Deák Ferenc arcképével
A Magyar Suzuki 2008-ban 45. legnagyobb árbevételű cég volt Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adta
Szegedi paprika

Magyarországon az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2015-ben bruttó 247 ezer forint (nettó 162 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 3,7%-os szintje alacsony (harmadik legjob az EU-ban), de ebben nagy szerepet játszik a közfoglalkoztatás rendszere, valamint az, hogy az aktív fiatal korosztályok egyre nagyobb része külföldön vállal munkát. Egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 69,2%-os szintje közepes (tizedik az EU-ban) és a nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 70,9%-ára tehető.[6]

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, viszont a fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege 2009 óta pozitív. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

Év Munka-
nélküliség
Foglalkoz-
tatottság
Minimál-
bér
Átlag-
kereset
Infláció GDP Új lakások Hiány Állam-
adósság
Alapkamat
1998 7,8% 53,6% 19 500 67 764 14,3% 4,2% 20 323 -8,0% 60,00% 17,00%
1999 7,0% 55,4% 22 500 77 187 10,0% 3,2%[7] 19 287 -5,5% 59,90%[8] 14,50%
2000 6,4% 56,0% 25 500 87 645 9,8% 4,2% 21 583 -3,0% 55,095% 11,00%
2001 5,7% 56,2% 40 000 103 553 9,2% 3,8% 28 054 -4,1% 51,704% 9,75%
2002 5,8% 56,2% 50 000 122 482 5,3% 4,5% 31 511 -9,0% 54,958% 8,50%
2003 5,9% 57,0% 50 000 137 193 4,7% 3,8% 35 543 -7,3%[9] 57,567% 12,50%
2004 6,1% 56,8% 53 000 145 520 6,8% 4,9% 43 913 -6,4% 58,489% 9,50%
2005 7,2% 56,9% 57 000 158 343 3,6% 4,4% 41 084 -7,8% 60,455% 6,00%
2006 7,5% 57,4% 62 500 171 351 3,9% 3,8% 33 864 -9,3% 64,636% 8,00%
2007 7,7% 57,0% 65 500 185 017 7,94% 0,4% 36 159 -5,1% 65,56% 7,50%
2008 8,0% 56,4% 69 000 198 964 6,07% 0,8% 36 075 -3,6% 71,558% 10,00%
2009 10,5% 55,0% 71 500 199 837 4,21% -6,6% 31 994 -4,6% 77,844% 6,25%
2010 10,9% 54,9% 73 500 202 525 4,85% 0,7% 20 823 -4,5% 80,48% 5,75%
2011 10,94% 55,4% 78 000 213 094 3,9% 1,8% 12 655 -5,5% 80,667% 7,00%
2012 10,94% 56,7% 93 000 223 060 5,7%[10] -1,7%[11] 10 560 -2,3% 78,205% 5,75%
2013 10,25%[12] 58,1% 98 000 230 664 1,7%[13] 1,9% 7 293 -2,6% 76,596% 3,00%
2014 7,7% 61,8% 101 500 237 695 -0,2% 3,7%[14] 8 358 -2,3% 75,661% 2,10%
2015 6,8%[15] 63,9% 105 000 247 924 -0,1%[16] 2,9%[17] 7 612[18] -2,0%[19] 74,715% 1,35%[20]
2016 5,1%[21] 66,5%[22] 110 000 263 171[23] 0,4%[24] 2,0%[25] 9 994[26] -1,7%[27] 73,868%[6] 0,90%[28]
2017 4,2%[29] 68,2%[30] 127 500 297 000[31] 2,4%[32] 4,0%[33] 14 389[34] -2,0%[35] 72,702%[6] 0,90%[36]
2018 3,7%[37] 69,2%[38] 138 000 329 900[39] 2,8%[40] 4,9%[41] 17 681[42] -0,4%[43] 70,9%[6] 0,90%[44]
2019 3,7%[45] 69,5%[46] 149 000 2,7%[47]
Az állam bruttó adóssága a GDP %-ában

Forrás: Index.hu[48]

Államadósság 1995-2010 között

Forrás: KSH, BME[49]

Bruttó hazai termék alakulása 1998-2015 között
Munkanélküliség alakulása 2007 és 2016 között

Hiányok.png

Megjegyzés: A táblázat hibás, nem szerepelteti a 2009-2010-es Bajnai-kormányt.

Magyarország adósbesorolása 1989 és 2016 között[szerkesztés]

Magyarország adósbesorolása

Forrás: Origo[50]

Mezőgazdasága[szerkesztés]

A mezőgazdasági termelést már évszázadok óta az jellemzi, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut ad exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott. Eleinte a állami támogatások csökkenése, majd a külföldi olcsó importáru árleszorító hatása, manapság az EU-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a hazai mezőgazdaságot.[forrás?]

A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 1992-97 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagyfokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.

Zöldségtermesztése[szerkesztés]

Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.[forrás?] Magyarországon a mezőgazdaság a GDP-hez körülbelül 4%-kal járul hozzá. Viszont a foglalkoztatottak arányának csökkenése már a rendszerváltás előtt megkezdődött. Ezért nagy munkaerő vált feleslegessé az elmúlt években. Az éveken át tartó aszály és a tulajdonosváltást követő bizonytalanság miatt a mezőgazdaság teljesítménye is visszaesett. A KGST összeomlásával Magyarország exportja is visszaesett. A rendszerváltozással a termőföld közel 90%-a magántulajdonba került.[forrás?] Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az 1990-es években még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodást beleértve - és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt. A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 1992-1997 között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.

Magyarország mezőgazdasági földterülete[szerkesztés]

Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 1986-90-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből. A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.

A 2010-es években az ország mezőgazdasági területe 5,5 millió hektár. Az állami földterület nagysága mintegy 600 000 hektár volt a 2010-es években végrehajtott földárverezések előtt, amikor is mintegy 380 000 hektár föld került kalapács alá.[51]

A birtokviszonyok Magyarországon[szerkesztés]

A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték. A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.

Bányászata[szerkesztés]

Magyarország bányászata jelenleg kevés helyen zajlik. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a Mecsekben, barnaszén). Az 1990-es évektől Észak-Magyarországon a lignitet termelik ki. A kőolaj és földgáz az ország szükségletét részben nem fedezi. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szegény. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.[52]

Magyarország éves szénkitermelése 400 000-600 000 tonna körül alakul 2016-ban. A tervek szerint az Ózd közelében, Farkaslyuknál újranyitó szénbánya éves termelése 100 000-150 000 tonna lehet majd a kitermelés maximalizálása esetén. Felmérések adatai alapján a farkaslyuki bánya mintegy 7,34 millió tonna barnaszenet rejt és a közeli csernelyi szénmező is nagyjából ugyanennyi szenet rejthet.[53]

Ipara[szerkesztés]

Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).[54]

A szolgáltatások Magyarországon[szerkesztés]

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. A szolgáltatóipar hazai részesedése a magyar GDP-ből 65%-ot tesz ki. Ez 1970-ben még csak 38 százalék volt.[55]

Magyarország bruttó nemzeti össztermékének 6,5 százalékát a logisztika teszi ki.[56]

Az ország külkereskedelme[szerkesztés]

A rendszerváltás után 20 év óta először 2009-ben a külkereskedelmi mérlegben 1056 milliárd Ft aktívum keletkezett. 2009 óta minden évben pozitív volt a mérleg, 2016-ban pedig 3029 milliárd forintra növekedett. Az import 78, az export 79%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország. A legfontosabb exportcikk a személygépkocsi, amit a gépjármű alkatrészek, majd a benzinmotorok, gyógyszerek és dizelmotorok követnek. 2010-ben a külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya 159%-ot tett ki, ami 2016-ra 175%-ra emelkedett[57]

Magyarország nagyon kis mértékben kereskedik az alábbi országokkal is. Észak-Korea felé 4,4 millió forint értékben adnak el élő emlősállatokat, 2,6 millió forintért pedig terápiás gyógyszereket. Magyarország 24 millió forint értékben vásárol az ázsiai országtól szulfonamidokat. A polgárháború sújtotta Szomáliával 33 millió forintos forgalmat bonyolított hazánk. A Kajmán-szigetek felé 100 millió forintért adtunk el árukat.[58]

milliárd Ft 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
behozatal 855,6 878,5 1 162,5 1 537,0 1 936,4 2 468,1 3 961,2 5 511,5 6 645,6 9 064,0
kivitel 764,3 843,6 819,9 1 128,7 1 622,0 2 001,7 3 566,8 4 934,5 5 938,5 7 942,8
egyenleg -91,4 -34,9 -342,6 -408,3 -314,4 -466,4 -394,3 -577,0 -707,0 -1 121,2
milliárd Ft 2001 2002 2003[59] 2004 2005 2006[60] 2007 2008 2009 2010
behozatal 9 665,1 9 704,1 10 695,4 12 218,9 13 145,5 16 224,7 17 374,5 18 503,5 15 517,5 18 174,3
kivitel 8 748,2 8 874,0 9 643,7 11 232,4 12 425,5 15 591,1 17 344,5 18 440,4 16 574,0 19 690,0
egyenleg -916,9 -830,1 -1 051,7 -986,6 -720,1 -633,6 -29,9 -63,1 1 056,4 1 515,7
milliárd Ft 2011 2012[61] 2013 2014 2015 2016 2017[62] 2018[63]
behozatal 20 363,9 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2 28 601,7 31 555
kivitel 22 342,5 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0 33 475
egyenleg 1 978,6 1 922,0 1 955,0 1 937,5 2 664,9 3 029,2 2 501,3 1 920

Turizmus Magyarországon[szerkesztés]

A turizmus jelentős mértékben járul hozzá Magyarországon a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A KSH szatellit számla adatai szerint a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása a GDP 6,4%-a, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulás pedig a GDP 10,3%-a volt. A turisztikai ágazatokban betöltött állások száma 412 ezer fő, a munkahelyek 10,0%-át a turizmus generálta közvetlenül, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,0%-át adja a turizmus.[64]

kereskedelmi szálláshelyeken
eltöltött vendégéjszakák száma
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
magyar vendégek éjszakái 7 855 494 7 753 878 8 088 966 8 570 776 8 391 374 8 958 459 9 606 135 9 957 726 9 964 883 9 489 598
külföldi vendégek éjszakái 10 513 825 10 894 493 10 360 959 10 040 338 10 508 109 10 778 899 10 045 891 10 170 808 10 009 531 9 220 148
összes vendégéjszakák száma 18 369 319 18 648 371 18 449 925 18 611 114 18 899 483 19 737 358 19 652 026 20 128 534 19 974 414 18 709 746
kereskedelmi szálláshelyeken
eltöltött vendégéjszakák száma
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017[65] 2018[66]
magyar vendégek éjszakái 9 940 710 10 204 743 10 413 017 10 985 589 12 082 346 12 925 498 13 827 408 14 826 989 15 607 000
külföldi vendégek éjszakái 9 613 728 10 410 774 11 392 183 11 982 883 12 351 330 12 962 395 13 802 045 14 941 781 15 306 000
összes vendégéjszakák száma 19 554 438 20 615 517 21 805 200 22 968 472 24 433 676 25 887 893 27 629 453 29 768 770 30 914 000

A turizmushoz köthető ágazatok GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a 2010. évi 4,6-ről 2017-re elérte az 6,4%-ot.

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016[67] 2017
Turizmus részesdése a GDP-ből 4,6% 4,9% 5,0% 5,5% 5,4% 5,7% 5,4% 5,5% 5,5% 5,6% 5,8% 6,1% 6,3% 6,4%

Nyugdíjpénztárak[szerkesztés]

Az alábbi táblázat az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon értékét (az adatok milliárd forintban értendők) és taglétszámuk változását mutatja be a kétezres évek elejétől napjainkig:

Év Taglétszám Kezelt vagyon (mrd Ft)
2002 1 150 000 380
2003 1 200 000 405
2004 1 250 000 560
2005 1 300 000 620
2006 1 370 000 720
2007 1 375 000 790
2008 1 370 000 720
2009 1 300 000 800
2010 1 275 000 850
2011 1 225 000 825
2012 1 210 000 910
2013 1 190 000[68] 995

2014 első három negyedévében mintegy 1,6 milliárd euró értékű tőke áramlott ki az országból.[69]

Önkéntes nyugdíjpénztár-taglétszám, forrás: Index[70]


Vállalkozások[szerkesztés]

2014 szeptemberében a Magyarországon működő társas vállalkozások száma 644 812 darab volt. 2008 szeptembere óta (2008-as gazdasági világválság) kezdete óta 182 942 darab cég hagyott fel tevékenységével, miközben 286 249 új cég jött létre ezen időszak alatt.[71]

Energiagazdasága[szerkesztés]

A gazdaság minden ága energiát fogyaszt, így működésének alapvető feltétele a biztonságos energiaellátás. Ezt szolgálja az energiagazdaság, amely az energiahordozók országos elosztását, kitermelését és energiaforrásokká alakítását foglalja magában. A magyar energiahordozók kitermelésében a szénhidrogének vezetnek fűtőérték alapján.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete fekvése miatt kedvező. Ez azt eredményezi, hogy közlekedési hálózatának tranzitforgalmat is biztosítania kell, ami óriási terhelést jelent.

A külföldre vándorlás aránya Magyarországon[szerkesztés]

A magyar munkaképes lakosság (a 20–64 éves korcsoport) 5,2 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban 2017-ben az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Az is látszik az adatokból, hogy az elmúlt tíz évben indult meg igazán a magyarok kivándorlása, 2007-ben még csak a magyarok 1,5, 2012-ben pedig 2,4 százaléka dolgozott külföldön.

A magyar arány egy kicsivel az EU-s átlag felett van, ugyanis az egész uniós lakosság közel 4 százaléka dolgozik a szülőhazájától távol. Az abszolút csúcstartó Románia, ahol a lakosság majdnem 20 százaléka valahol máshol dolgozik, majd Litvánia és Horvátország következik 15 és 14 százalékkal. A legkevésbé a németek vándorolnak ki, a német lakosságnak már 10 éve is alig 1 százaléka ment külföldre dolgozni, ez pedig nem változott.[72]

A 2003-as csatlakozási szerződés értelmében a régi és az új tagállamok egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy egyes, számukra érzékeny területeken, néhány évig felmentést kapjanak az uniós jogszabályok alkalmazása alól. A régi tagállamok által kért legfontosabb mentesség a munkaerőpiac megnyitására vonatkozott: legfeljebb hét évig a Tizenötök korlátozhatták az új tagországok állampolgárainak munkavállalását. Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország nem élt a lehetőséggel, és már a csatlakozás pillanatától kezdve alkalmazta a szabad munkavállalást biztosító uniós jogot. A korlátozások országonként fokozatosan szűntek meg: 2006-ban Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország és Olaszország, 2007-ben Hollandia és Luxemburg, 2008-ban Franciaország, 2009-ben pedig Belgium és Dánia búcsúzott el a munkavállalási engedélyek megkövetelésétől. Ausztria és Németország azonban 2011. április 30-ig fenntartotta a korlátozásokat. A 339.000 külföldön dolgozó magyar közül 100.000 dolgoznak Németországban.[73]

Ország [74] 2007 2012 2017
Ausztria Ausztria 3.5 3.0 3.1
Belgium Belgium 2.5 2.4 2.7
Bulgária Bulgária 4.5 7.1 12.5
Ciprus Ciprus 7.1 6.7 3.9
Csehország Csehország 1.5 1.4 1.8
Dánia Dánia 2.1 2.0 1.8
Egyesült Királyság Egyesült Királyság 1.2 1.3 1.1
Észtország Észtország 2.9 4.1 6.8
Finnország Finnország 2.8 2.1 1.8
Franciaország Franciaország 1.1 1.2 1.3
Görögország Görögország 4.7 4.7 6.0
Hollandia Hollandia 2.7 2.8 3.2
Horvátország Horvátország 12.2 10.2 14.0
Írország Írország 9.5 9.3 8.8
Izland Izland 8.8 7.7 8.0
Lengyelország Lengyelország 3.9 5.4 7.8
Lettország Lettország 2.9 7.8 12.9
Litvánia Litvánia 5.4 10.4 15.0
Luxemburg Luxemburg 4.8 7.4 8.1
Magyarország Magyarország 1.5 2.4 5.2
Málta Málta - 3.6 3.6
Németország Németország 0.9 1.0 1.0
Norvégia Norvégia 2.0 1.8 1.8
Olaszország Olaszország 2.4 2.4 3.1
Portugália Portugália 11.0 11.4 13.9
Románia Románia 7.4 13.6 19.7
Szlovákia Szlovákia 3.6 4.3 6.0
Szlovénia Szlovénia 2.4 2.1 3.0
Spanyolország Spanyolország 0.9 1.0 1.6
Svájc Svájc 1.5 1.8 2.0
Svédország Svédország 1.3 1.3 1.3

A Medgyessy-kormány gazdaságpolitikája 2002-2004[szerkesztés]

1.) Az MSZP-SZDSZ koalíció a "jóléti rendszerváltás" programjával nyerte meg a választást 2002-ben. Az előző kormány a 2002-es költségvetési évet 3-3,2%-os hiánnyal tervezte. A Medgyessy-kormány 2002. szeptember 1-től 50%-os béremelést hajtott végre 600 ezer közalkalmazott esetén, a minimálbért adómentessé tette, egyszeri 19.000 Ft-ot kaptak a nyugdíjasok, 20%-kal megemelték a családi pótlékot, 13. havi családi pótlékot vezettek be, megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése 3 millió nyugdíjas számára, első évben még csak mint 53. heti nyugdíj.[75] Az intézkedések 150 milliárd Ft-al növelték a hiányt.[76] Ezen felül 2002 év végén karácsony előtt elfogadott költségvetési törvény módosításával december 29-i hatállyal kerültek be nagy, egyszeri tételek, mint autópálya-építkezések, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségei, a közlekedési vállalatok adósságai, a sportberuházások, a háború idején deportáltak kárpótlása, vagy önkormányzati gázközmű kompenzációs csomag. A hiány az addig elfogadott 565,5-ről 1249,3 milliárd forintra ugrott és 9,4% lett a tervezett 3-3,2% helyett.[77]

2.) A 2002-es választási kampányban Medgyessy Péter megígérte, hogy az előző kormány által kidolgozott otthonteremtési rendszer nem szigorodik, hanem bővül.[75] Az otthonteremtési lakástámogatás az új lakást vásárlók számára fix 6%-os kamattámogatott hitelt jelentett, miközben a piaci hitelek 15-20% között mozogtak. Az állam a bankok számára 10%-ot megtérített a piaci kamatok és a támogatott hitelek közötti különbségből.[78] A kormány azonban 2003. május 21-én a maximális 30 millió forintot 15 millió forintra korlátozta.[79] A szigorítás bevezetése előtt több kormánypárti politikus még felvette a maximális 30 millió forintot.[80] A jegybank a kormány nyomására 2003. június 4-én 2,26%-os sáveltolást jelentett be, amelynek hatására a forint gyengülésére játszó spekuláció indult.[81] A jegybank, hogy megakadályozza a forint gyengülését 2003. november 28-án 3%-kal 12,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. A kormány 2 héttel később megemelte a támogatott hitelek kamatait, mivel a piaci kamatok jelentősen megemelkedtek az alapkamat emelés hatására.[82] Kormánypárti politikusok ezután arról beszéltek, hogy a lakáshitel-felvevők most fizetik meg a "Járai-járulékot" megfeledkezve arról, hogy a jegybank kötelessége a forint +-15% sávon belül tartása és, hogy a sáveltolást a kormány erőltette.[83] 2004-re a devizahitelek 400 milliárd forintra, az előző évi összeg négyszeresére ugrottak. 2010-re elérték a 6000 milliárd forintot, miközben a forint hitelek a 2004 körüli értéken stagnáltak.[84] Később több internetes oldalon is kezdtek terjedni a "Cserélje le hitelét" című írások, amelyben a támogatott lakáshitelek devizahitelre cserélése mellett érveltek.[85][86]

Devizahitel 2003 2011

Forrás :[84]

3.) 2004. május 1-én Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A határok megnyíltak a vámokat eltörölték. Az első Orbán-kormány még 2001-ben 2007. január 1-es euró bevezetést tűzött ki célnak.[87][88] A Medgyessy-kormány alatt azonban a magas éves költségvetési hiányok miatt az adósság újra növekedésnek indult, az infláció emelkedett, ezért a céldátum 2008-ra tolódott, a konvergenciakritériumok pedig egyre távolodtak. A csatlakozás után két hónappal 2004. július 5-én túlzottdeficit eljárás indult az ország ellen, amelyet csak 9 évvel később függesztettek fel.[89][90] 2003. július 15-én 7 év sorozatos pozitív felminősítés után a Fitch stabilról negatívra minősítette az államadósság kilátást.[91]

4.) Az előző ciklusban mindössze 20 km újonnan épült autópálya került átadásra. A választási kampányban óriási hangsúly helyeződött a megépítendő autópályák hosszára. A Fidesz a 2002-es választási programjában 600 km autópálya megépítése szerepelt.[92] Az MSZP választási ígérete 800 km volt.[93] A 2003 márciusában megalkotott sztrádatörvényben már csak 420 km megépítését igérték 2006-ig és 803 km előkészítését.[94] Az autópályaépítés azonban nagy lemaradásban volt[95] és több botrány kisérte. Az M6-os autópályát elöször meghívásos pályázat útján jelölték ki, majd később a tiltakozások hatására közbeszerzési eljárást írtak ki, így viszont az ár 18 milliárd forinttal drágább lett. Később a Gazdasági Versenyhival 7 milliárd forintra büntette a cégeket kartellezésért. Medgyessy Péter 2004. augusztus 18-án bejelentette, hogy leváltja az SZDSZ által delegált Csillag István gazdasági minisztert.[96] Az SZDSZ viszont ragaszkodott Csillag Istvánhoz és tárgyalások kezdődtek az MSZP-vel Medgyessy lehetséges utódjáról. Másnap a miniszterelnök lemondott.[97]

A második Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2010-2014[szerkesztés]

A 2008 őszén kirobbant gazdasági világválság súlyosan érintette Magyarországot is. A Gyurcsány-kormánynak csak az IMF és az Európai Unió azonnali támogatásával és más sürgős intézkedésekkel sikerült elkerülnie az államcsődöt. A gazdasági stabilizáció fontos részét alkották a lakossági megszorítások, például lakossági gázár emelése, az áfaemelés (20%-ról 25%-ra), a nagy, kedvezményes kölcsönöket nyújtó IMF ajánlásainak megfelelően. 2010-ben megalakult második Orbán-kormány célja viszont az lett, hogy megszabaduljon az IMF „gyámkodásától”, ezért elsősorban a bankok és nemzetközi nagyvállalatok számára rótt ki különadókat. Bevezették a családi adózást, ami elsősorban a nagy jövedelmű családoknak jelentett komoly támogatást, hogy ezt enyhítsék, 2014-től bevezették a családi járulékkedvezményt, ezzel megfelezték az igénybevételhez szükséges bruttó jövedelmet. Ugyanakkor a 2011-ben végrehajtott változtatás a személyi jövedelemadó rendszerében (egykulcsos adórendszer) szintén a magasabb jövedelmi hányadba tartozó munkavállalók számára volt a leginkább kedvező hatással.[98]

A kormány fontosabb intézkedései:

1.) A kormány jelentősen átalakította közfoglalkoztatás rendszerét. 2011 előtt a közfoglalkoztatás alapvetően három formában (közhasznú munka, központi közmunkaprogramban való részvétel és közcélú munka) működött Magyarországon. 2011. szeptember elsejétől a korábbi három közfoglalkoztatási formát az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltotta fel. A cél a munkanélküliség drasztikus csökkentése, segély helyett munkalehetőséget biztosítani, a megélhetési bűnözés megszüntetése, a fekete munka visszaszorítása.[99] 2013-tól a programban résztvevők számát 100 ezerről 140 ezerre, 2014-ben pedig 200 ezerre emelték. 2014-ben a munkanélküliség 2,5%-kal 7,7%-ra csökkent. A közmunkaprogramban fizetett bér 47 ezer forint, amely elmarad a minimálbértől, viszont 80%-kal több mint a rendszeres szociális segély, ami 26 ezer forint volt.

Közfoglalkoztatottak száma 2010 2016 között

[100]

2.) 2011-ben a magánnyugdípénztárak államosítása havi 30 milliárd forinttal javította költségvetést.[101] A teljes nyugdíjvagyon 2945,3 milliárd Ft[102] volt, amely a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba került. A nyugdíjvagyonban 1366 milliárd Ft értékű állampapír 2011. júniusában azonnal jóváírásra került csökkentve ezzel az államadósságot. Az alap megszűnéséig 2015.01.31-ig. 2017 milliárd forintot fordítottak közvetlen államadósságcsökkentésre, 459 milliárd forint a költségvetési befizetésekre, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. A kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt.[103] A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett panaszt.[104] Ugyanakkor ezen intézkedés kiiktatta az emberek számára nyugdíjrendszer által korábban biztosított úgy nevezett harmadik pillért, és nyugdíjcélú megtakarításaik jelentős csökkenéséhez vezetett.[105]

Eredetileg Magyarország kilenc másik EU-országgal együtt kezdeményezte a magánnyugdíjpénztári befizetéseket vegye figyelembe az EU a 3%-os államháztartási hiánycél számításánál.[106] Amennyiben Magyarország elszámolhatta volna a magánnyugdíjpánztárakba átutalt 370 milliárd forintot 2010-ben, az 1,4 százalékkal 2,4%-ra csökkentette volna a 3,8%-os hiánycélt, bőven az előírt 3%-os határ alá. Magyarország ellen 2004 óta folyt túlzottdeficit-eljárás. A kezdeményezést az EU elutasította,[107] a kormány két hónappal később pedig eldöntötte a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetését.[108] A túlzottdeficit-eljárást csak 2013-ban vonták vissza.[109]

A nyugdíjpénztárak vagyonának felhasználása

[110]

3.) Az önkormányzatok adósságkonszolidációja 2010 és 2014 között. A teljes átvállalás költsége 1344,4 milliárd forint lett.[111] A hiteleket később a kormány előtörlesztette[112] az önkormányzatok pedig megszabadultak a devizahitelektől.

Adossagperfo.png

[113]

4.) A családi adókedvezmény már az 1990-es évek elején létezett az Antall-kormány idején. 1995-ben a Horn-kormány a Bokros-csomagban eltörölte. 1999-ben az első Orbán-kormány újra bevezette, 2001-től az egy gyermekesek már havi 3000, a két gyermekesek havi 4000 és a 3 gyermekesek havi 10 ezer adókedvezményt kaptak gyermekenként. 2006. január 1-től az első Gyurcsány-kormány az egy és kétgyermekesek kedvezményét újból eltörölte, a háromgyerekesek adókedvezményét havi 4000 forintra csökkentette és 500 ezer forint havi bruttó fizetés felett ez is fokozatosan megszűnt. 2011-től a második Orbán-kormány harmadszor is bevezette, de ezúttal az egygyermekesek 10 ezer, a kétgyermekesek 20 ezer és a háromgyermekes családok 99 ezer forint adókedvezményt kaptak havonta. 2014-től a családi adókedvezmény családi járulékkedvezménnyé alakult, ami azt jelentette, hogy nemcsak az SZJA terhére, de az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék terhére is igénybe lehetett venni, ezáltal már havi 300 ezer forint bruttó jövedelem esetén a háromgyermekes családok jövedelme a teljes 99 ezer forint nettóval növekedett.[114] 2017 áprilisában a brutto átlagjövedelem 303 ezer Ft.[115]

5.) A devizahiteles végtörlesztés lehetősége 2011. szeptember 8-9-én a Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésén vetődött fel. A cél az volt, hogy akik rendelkeznek nagy összegű megtakarítással, vagy forintban hitelképesek, egy összegben tudják végtörleszteni devizahitelüket rögzített 180 Ft-os svájci frank és 250 Ft-os euró árfolyamon, így megszabaduljanak az egyre halmozódó veszteségektől, másrészt az, hogy veszteségeket megosszák és ne csak a hitelfelvevők, hanem részben a bankok is viseljék, harmadrészt a devizakitettség csökkentése volt a cél. Eredetileg úgy számoltak, hogy az egy millió devitahiteles közül 200-300 ezer emberen tudnak segíteni a javaslattal.[116]Az erről szóló törvény 2011. szeptember 29-én lépett életbe.

A kormány számított támadásokra, pl. a "boritékolhatóan jogellenes" lépés szerint az Európai Bíróság biztosan kártérítésre fogja itélni a magyar államot[117], azonban ez nem következett be. A Bankszövetség is támadta az intézkedést, hogy az alkotmányellenes, és ellentétes az Európai Unió jogrendszerével.[118] Simor András jegybankelnök szerint a devizahiteleseket "nem kellene megmenteni, mert nincs ingyen ebéd"[119] Az MNB elnöke "jelentős bizonytalansági forrásnak" nevezte a kormány múlt havi döntését a devizahitelek előrehozott végtörlesztéséről.[120] Simor András szerint a végtörlesztés gyakorlatilag részleges adósságelengedés.[121] Az osztrák külügyminiszter szerint "magánjogi szerződésekbe való beavatkozás összeegyeztethetetlen az európai jogrenddel".[122] Nyolc európai nagybank levelet írt az Európai Bizottságnak, azt kérve, hogy a testület támogassa őket a magyar kormánnyal szemben, a végtörlesztésről folytatott vitájukban amiben az állt, hogy a piacinál sokkal alacsonyabb áron lehetővé tett végtörlesztés a bankok jogainak "otromba megsértése".[123]

A végtörlesztés lehetősége 2012. február végén zárult le. Ezek alapján 169 256 darab devizahitel szerződést végtörlesztettek 1354,4 milliárd forint értékben, az árfolyamváltozás hatását kiszűrve a végtörlesztés így 23,3%-kal csökkentette a hazai deviza jelzáloghitel állományt. A bankok közvetlen végtörlesztési vesztesége 370,2 milliárd forint volt, ami a bankadóból való leírhatóság miatt 260 milliárd forintra csökkent. A megvalósult végtörlesztések mintegy harmadát forint hitelekből finanszírozták.[124] A végtörlesztett hitelek 96,5%-a frank-, 2,3%-a pedig jenalapú volt, az euróhitelek azonban csak 1,2%-os arányt képviseltek.[125] Az euró 2011. szeptember 7. és 2012. január 5 között 275-ről 324-ig gyengült, később visszaerősödött 280-ig. 2013-ban a Gazdasági Versenyhivatal 9,5 milliárdos bírságot szabot 11 bankra kartellezésért, amellyel a bankok a végtörlesztést akadályozták.[126]

6.) 2014. január 1-től bevezetésre kerültek az online pénztárgépek. Az állam 50 ezer Ft-al támogatta a pénztárgépek beszerzését a kereskedők számára. Az ÁFA bevételek 106 milliárd Ft-al növekedtek 2014 első félévében, az előző évek stagnálása után. Az élelmiszer- és ruhaboltosok és a használt cikkek kereskedői például 33 milliárd forinttal, 26 százalékkal több áfát fizettek.[127] A kiskereskedelmi forgalom 2014 óta minden évben 5%-kal növekedett és a gazdaságban jelentős fehéredés ment végbe. Összesen 217 ezer pénztárgépet kötöttek be a NAV-hoz.[128]

előző év=100% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009[129] 2010
kiskereskdelmi forgalom növekedése 108,5% 107,7% 106,2% 104,2% 104,9% 98,0% 98,3% 94,6% 97,8%
előző év=100% 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017[130] 2018[131]
kiskereskdelmi forgalom növekedése 100,1% 98,0% 102,0% 105,1% 105,6% 104,5% 105,3% 106,0%

A harmadik Orbán-kormány gazdaságpolitikája, 2014-2018[szerkesztés]

A kormány fontosabb intézkedései :

1.) Devizahitelek forintosítása 2014. november 9-i árfolyamon (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 ) történt meg. A svájci jegybank 2015. január 15-én megszüntette az önkéntesen vállalt 1,2 EUR/CHF árfolyamküszöböt, amely a törlesztőrészletek ugrásszerű növekedését hozta magával azon országokban, ahol nem váltották át a nemzeti valutára a devizahiteleket. A bejelentést követően a frank árfolyama 310 forintra emelkedett. Később a frank árfolyama gyengült, de azóta sem csökkent 256 Ft alá.[132]

2.) Az országgyűlés törvényt alkotott bankok által tisztességtelenül felszámolt árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések visszafizetéséről. A devizahiteles elszámolást követően hitelfelvevők részére átlagosan 393 ezer forint a tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza az intézmények: a jelzáloghitelek esetében átlagosan 718 ezer forint, a nem jelzáloghitelek esetében 201 ezer forint volt a tisztességtelenül felszámított összeg, amely összesen 734 milliárd forintot tett ki. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25%-kal csökkent, míg az átlagos tőketartozás 8 millió forintról 6,5 millió forintra esett vissza. A gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92%-kal, nagyjából 13 ezer darabra csökkent, míg a gyűjtőszámlahiteleken a nyilvántartott tartozás körülbelül 29 milliárd forinttal (90%-kal) csökkent.[133]

A forintosítás megóvta a devizahiteleseket az árfolyamelkedéstől, a tisztességtelenül felszámított összegek visszatérítése csökkentette a tőketartozást, és volt egy harmadik pozitív hatás is, hogy a forintosítást követően az új hitelszerződéseknek kötelezően követniük kellett a BUBOR-t, ami a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésével 3 hónapos gyakorisággal folyamatosan csökkentette a havi törlesztőrészletet is.[134]

Svájci frank 2007 óta Devizaelszámolás hatása Lakáshitelek kamatszintje

Forrás :Portfolió[134]

3.) 2015. január 1-től indult az EKÁER az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer. 2017-re a zöldség-gyümölcs ágazatban a 40%-os feketekereskedelem a felére csökkent. Korábban az UHT tejek 85%-ra külföldről származott, ez az EKÁER hatására az ellenkezőjére fordult.[135]

4.) 2015. július 1-től bevezetésre került a Családok Otthonteremtési Kedvezménye a CSOK[136]. Korábban a Bajnai-kormány által megszüntetett, majd az Orbán-kormány által 2012-ben újraélesztett szocpolt három év alatt mindössze 1638 család igényelte igényelte.[137] A szocpol nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, emiatt dolgozta ki a kormány az új családtámogatási rendszert, amely a tervek szerint ösztönzi a születendő gyermekek számát, az új lakások építését és ezzel együtt növeli a GDP-t is. 2015-ben a CSOK 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedő támogatást jelentett a gyermekek számától, a lakás nagyságától és az ingatlan energiahatékonyságától függően. 2016. január 1-től a támogatás összege 10 millió forint vissza nem térítendő és 10 millió forint kedvezményes kamatozású hitelre növekedett.[138] 2017. májusáig az otthonteremtési program elindulása óta már 42 ezer család nyújtott be támogatási kérelmet, az igénylések összértéke pedig meghaladta a 108 milliárd forintot.[139]

5.) 2017-től Magyarországon drasztikusan, 9%-ra csökken a társasági adó kulcsa. Előzőleg 500 millió forintig 10%, efeletti részre pedig 19% volt a kulcs. Az új adókulccsal az adóparadicsomnak számító Írországot és Ciprust is lekörözzük, mindkét államban ugyanis jelenleg 12,5 százalékos a felső adókulcs.[140] A Societé Generale szerint Magyarország az utóbbi években egy biztonságos menedék lett, a növekedés, a fizetési mérleg jelentős többlete, az alacsony költségvetési hiány és a csökkenő külső sérülékenység megerősítést nyert a felminősítésekkel.[141] Társasági adókulcs 9% 2017-től Forrás: Portfolio[142]

6.) A családi adókedvezmény mértéke 2011-től az egy és két gyerekesek számára is 10 ezer Ft gyermekenként. 2016-tól kezdve, hogy javítsák a két gyermekesek helyzetét a korábbi lineáris adókedvezmény helyett progresszív adókedvezmény lép életbe. Vagyis a két gyermek után már a gyermekenkénti összeg is emelkedik, ahogy a 3 gyerekeseknek már korábban is. A kétgyerekesek adókedvezményének mértéke 2016. január 1-től 25 ezer, 2017. január 1-től 30 ezer Ft, 2018. január 1-től 35 ezer Ft, 2019. január 1-től 40 ezer Ft-ra növekszik.[143]

7.) 2016 novemberében a kormány két év alatt megvalósítandó 40%-os garantált bérminimumemelést jelentett be.[144] Ez messze a szakszervezetek által követelt 10% felett volt.[145] A megállapodás szerint a munkaadók kárpótlásképpen 4% + 2% + 2% munkaadói járulékcsökkentést kapnak a következő három évben, amennyiben a béremelkedés a 6%-ot meghaladja. 2017 első negyedévben az átlagbér emelkedése több volt mint 10%.[146] A költségvetés egyenlege 2017 első negyedévben a rendszerváltás óta először 2% többletet ért el a növekvő SZJA-bevételeknek köszönhetően.[147]

8.) 2017. január elsejétől tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni. A pénztérgép megvásárlásához 50 ezer forintos állami támogatás jár a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszőröknek, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.[148] Az online kasszák 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az adóelkerülés, a 2013. évi 20,9%-ról, 2015-re 13,7%-ra. A közép-kelet-európai régiós átlag viszont 25,5%, vagyis Magyarországon az adóelkerülés mértéke nagyjából feleakkora, mint ami a környező országokban.[149]

A magyar gazdaság nemzetközi megítélése[szerkesztés]

Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi mutatója szerint 2000-ben a 26. volt a felmérésben részt vevő 59 országból, míg 2017-ben 137 országból a 60. helyen állt. Az ország helyezése nagyrészt azon múlt, hogy a felmérésben hány ország vett részt. 2010 óta ez a szám 140 körül mozog, Magyarország pedig többnyire a 60. hely környékén található. A magyar felmérés adatait a Kopint-Tárki Konjuktúrakutató Intézet szolgáltatja a Világgazdasági Fórum részére már 2000 óta. A World Economic Forum versenyképességi indexe a Global Competitiveness Index 120 összetevőből áll, amely 30%-ban statisztikai adat és 70%-ban vállalatvezetők által kitöltött kérdőív.[150]

Az MNB bírálja a jelentést, mivel mindössze 52 véletlenszerűen kiválasztott vállalatvezetőt kérdeznek meg a bankok fizetőképességének témájában, ami nem a szakterületük. "A felmérés szerint Namíbiában jobb az úthálózat, mint Magyarországon"[151]

WEF versenyképességi index 2000[152] 2001[153] 2002[154] 2003[155] 2004[156] 2005[157] 2006[158] 2007[159] 2008[160] 2009[161]
Magyarország helyezése 26 / 59 28 / 75 29 / 80 33 / 102 39 / 104 39 / 117 41 / 125 47 / 131 62 / 134 58 / 133
WEF versenyképességi index 2010[162] 2011[163] 2012[164] 2013[165] 2014[166] 2015[167] 2016[168] 2017[169] 2018[170]
Magyarország helyezése 52 / 139 48 / 142 60 / 144 63 / 148 60 / 144 63 / 140 69 / 138 60 / 137 48 / 140

A Világbank másfajta szempontok alapján készít versenyképességi listát. 2003 óta jelenik meg a Doing Business, amely olyan gyakorlatias számokkal dolgozik, mint például mennyi idő alatt lehet egy vállalkozásnak elektromos áramhoz jutni, mennyi időt kell az adózással tölteni, mennyi idő egy bankszámlát megnyitni, hitelt megkapni vagy építési engedélyt szerezni. Magyarország a 41. helyen áll a 190 országot tartalmazó jelentésben. A legrosszabb mutató az elektromos áramhoz való jutás 257 nap (ELMŰ), amely miatt hátrébb sorolódik az ország. Romániában ez a szám 174 nap, Szlovákiában 121 nap, Csehországban 68 nap és Ausztriában pedig 23 nap. A 2018-as jelentés szerint az elektromos áramhoz jutás még mindig 257 nap. A 2019-es jelentés szerint harmadik éve változatlanul 257 nap alatt lehet áramhoz jutni.

Doing Business 2008[171] 2009[172] 2010[173] 2011[174] 2012[175] 2013[176] 2014[177] 2015[178] 2016[179] 2017[180] 2018[181] 2019[182]
Magyarország helyezése 45 / 178 41 / 181 47 / 183 46 / 183 51 / 183 54 / 185 54 / 189 54 / 189 42 / 189 41 / 190 48 / 190 53 / 190

A svájci székhelyű IMD nemzetközi üzleti iskola 1989 óta készít versenyképességi jelentéseket Global Competitveness Index néven. Hazai partnere a budapesti székhelyű ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet. A rangsorolás 340 szempont alapján készül amelynek kétharmada statisztikai adat egyharmada vállalatvezető vagy szakértői vélemény. Magyarország 2018-ban 63 ország közül 47. lett

IMD 1997[183] 1998 1999 2000[184] 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Magyarország helyezése 37 28 26 27 27 / 49 28 / 49 34 / 59 42 / 60 37 / 60 41 / 61 35 / 55
IMD 2008 2009 2010 2011 2012[185] 2013[186] 2014[187] 2015[188] 2016[189] 2017[190] 2018[191]
Magyarország helyezése 38 / 55 45 / 57 42 / 58 47 / 49 45 / 59 50 / 60 48 / 60 48 / 61 46 / 61 52 / 63 47 / 63

A Transparency International felmérése szerint egyre nagyobb a korrupció mértéke az országban. 1995-ben Magyarország a 28. helyen állt a felmérésben szereplő 41 ország közül.[192] 2015-ben a 176 országot vizsgáló felmérés eredményei alapján az 50. helyen állt az ország, míg 2016-ban az 57. helyre csúszott vissza a Korrupció Érzékelési Index alapján. Az index 2016-os eredménye szerint 48 pontot ért el az ország a maximálisan lehetséges 100-ból és 2002 után ismét 50 pont alatti eredmény született. Ezen mutató alapján az Európai Unióban hazánknál csak Románia (57.), Olaszország (60.), Görögország (69.) és Bulgária (75.) számít korruptabbnak.[193]

Az életszínvonal alakulása nemzetközi összehasonlításban[szerkesztés]

A magyar lakosság tényleges egy főre jutó fogyasztása (Actual Individual Consumption, AIC) 2017-ben az EU országai között Horvátországgal holtversenyben, csak Bulgáriát megelőzve az utolsó előtt helyen állt az Eurostat adatai szerint. A magyar egyéni fogyasztás az uniós átlag 62%-át érte el. Románia eredménye ugyanezen a skálán 63%, Szlovákiáé ás Lengyelországé 76% volt. 2015 és 2017 között Magyarország két hellyel csúszott vissza ebben a rangsorban és teljesítménye 1%-kal romlott az európai átlaghoz képest.[194]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, PPS-ben – ESA2010 (1995–)
  2. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2009–2011
  3. Vízszint Balatoni – Megdöbbentő fotók a balatoni vízszint változásairól az elmúlt 10 évből – 13.04.07.. balatontipp.hu. (Hozzáférés: 2013. április 7.)
  4. Mezőgazdaság, 2012. ksh.hu. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
  5. Egyévnyi zsugorodás van mögöttünk. origo.hu. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
  6. a b c d Az államháztartás (maastrichti) adóssága. www.akk.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  7. A bruttó hozzáadott érték volumenindexei nemzetgazdasági áganként – ESA2010 (1996–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  8. Az államháztartás adóssága (1995–2015). www.akk.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  9. Az államháztartás egyenlege (1995–2011). www.ksh.hu. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  10. Magyarország-Izland: 0-1. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  11. Ronthat a Nokia a magyar GDP-n. hvg.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  12. Munkanélküliségi ráta. ksh.hu. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  13. Csoda Magyarországon, szinte nincs infláció. Index. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
  14. A bruttó hazai termék (GDP) értéke és volumenindexei. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  15. Munkanéküliség 1998-. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  16. Fogyasztói árak 1985-. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  17. 2015-ben a gazdasági teljesítmény 2,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  18. Lakás és üdülőépítés. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  19. Államháztartás hiánya a GDP százalékában 2004-2015. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  20. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  21. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  22. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1992-től.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  23. Reálkeresetek alakulása (1992–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. február 7.)
  24. Decemberben 1,8%-kal, a 2016. évben átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  25. 2016-ban a GDP 2,0%-kal emelkedett. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  26. Tovább élénkül a lakásszektor. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  27. 2016-ban 1,7% volt a GDP-arányos hiány. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  28. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  29. 4,2%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta 2017-ben. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
  30. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,2%-ra emelkedett 2017-ben.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
  31. 2017-ben 297 000 forint volt a bruttó átlagkereset. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  32. 2017-ben átlagosan 2,4%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. január 12.)
  33. 2017-ben a GDP 4,0%-kal emelkedett. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. február 14.)
  34. 2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
  35. 2017-ben 2,0%-os volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  36. Jegybanki alapkamat minden év december 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  37. 3,7%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta 2018-ban. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  38. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2%-ra emelkedett 2018-ban. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  39. 2018-ban a bruttó átlagkereset 329 900 forint. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  40. Decemberben 2,7%-kal, 2018-ban átlagosan 2,8%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  41. 2018-ban a GDP volumene 4,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  42. 2018-ban 17 681 új lakás épült, 23%-kal több, mint egy évvel korábban.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
  43. 2018 első három negyedévét a kormányzati szektor 0,4%-os GDP-arányos hiánnyal zárta. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  44. Jegybanki alapkamat minden január 31-én. mnb.hu. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  45. A 2018. november–2019. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  46. A 2018. november–2019. januári időszakban a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,5%-ra emelkedett.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 27.)
  47. Januárban 2,7%-kal nőttek az árak. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  48. 2007 óta nem volt ilyen alacsony az államadósság. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  49. [https://wiki.estiem.bme.hu/_media/targyak/gazdpol/allamhaztartas.pdf Államháztartás (alapfogalmak – tendenciák)]. BME. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
  50. Magyarország kikerült a bóvliból. Origo. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  51. Tessék, vegyék csak, mielőtt szétlopjuk!. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  52. Magyarország a XX. században. II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.
  53. Újranyílik az egyik legnagyobb magyar szénbánya. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  54. A kondenzációs fali gázkazánok piaci helyzete
  55. Újraiparosítás: út a semmibe!. Index. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  56. logisztikai óriás épül Nyíregyházán. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  57. Jelentés a külkereskedelem 2016. évi teljesítményéről. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  58. egzotikus miniállamokkal és véres diktatúrákkal is szívesen üzletelünk
  59. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (1991–2003). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  60. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2003–2006). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  61. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2006–2012). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
  62. A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2012–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  63. 2018-ban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 6,0 milliárd euró volt.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 8.)
  64. A turizmus eredményei Magyarországon. mtu.gov.hu. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
  65. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (2000–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
  66. 2018-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 3,8, bruttó bevétele 9,3%-kal volt több, mint 2017-ben. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  67. Turizmus Szatellit Számlák (TSzSz) (2004–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
  68. Lehangoló számok érkeztek - Így ne is reméljünk magas nyugdíjat. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  69. Ezt jósolja a GKI 2015-re. vg.hu. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  70. 6 lépés, amit muszáj megtennie a nyugdíjért. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  71. A válság óta nem történt ilyen a magyar cégvilágban. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  72. Több mint 300 ezer magyar dolgozik külföldön. index.hu. (Hozzáférés: 2018. május 28.)
  73. Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok. g7.hu. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  74. 4% of EU citizens of working age live in another EU Member State. ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2018. május 28.)
  75. a b A Medgyessy-kormány egy éve. mno.hu. (Hozzáférés: 2003. június 2.)
  76. 150 milliárdba kerül a száznapos program. origo.hu. (Hozzáférés: 2003. február 16.)
  77. Trükkös hiány – államháztartás 2002. 24.hu. (Hozzáférés: 2003. február 2.)
  78. Használtlakás-hitel 6 százalékos kamat alatt, Origo, 2002. február 27., (Hozzáférés: 2009. június 19.)
  79. Június 16-tól változik a lakáshitel-rendelet. www.index.hu. (Hozzáférés: 2003. június 10.)
  80. Lakáshitel: kormány több tagjának 30 millió, nekünk már semmi. ma.hu. (Hozzáférés: 2003. december 13.)
  81. Járai: a miniszterelnök behúzott a csőbe. inforadio.hu. (Hozzáférés: 2007. február 28.)
  82. Drasztikus lakáshitel-szigorítás. index.hu. (Hozzáférés: 2003. december 10.)
  83. MSZP: "Járai-járulékot" fizetnek a lakáshitel igénylők. ma.hu. (Hozzáférés: 2003. december 11.)
  84. a b Ki a felelős a devizahitelezésért?. index.hu. (Hozzáférés: 2011. október 18.)
  85. Cserélje le lakáshitelét!. index.hu. (Hozzáférés: 2007. február 20.)
  86. Cserélje le lakáshitelét!. oc.hu. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  87. [polgarokhaza.hu/item/get_item.php?id_embed=67 Járai Zsigmond előadása]. polgarokhaza.hu. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
  88. Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság. parlament.hu. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
  89. A túlzott hiány eljárás kronológiája és a lehetséges szankciók. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2005. november 7.)
  90. Megszűnik a brüsszeli hiányeljárás. index.hu. (Hozzáférés: 2013. május 9.)
  91. Leminősíthetik hazánk adósság-kilátásait. index.hu. (Hozzáférés: 2003. július 15.)
  92. Fidesz - gazdaság. origo.hu. (Hozzáférés: 2002. március 30.)
  93. Autópálya-kilométerek: se 800, se 600, se 400. index.hu. (Hozzáférés: 2005. július 14.)
  94. 2044/2003 III.14. Kormányhatározat. gondola.hu. (Hozzáférés: 2003. szeptember 17.)
  95. Pazarlóbban nemigen épülhetne autópálya. index.hu. (Hozzáférés: 2005. augusztus 10.)
  96. Az autópálya okozhatta Csillag vesztét. origo.hu. (Hozzáférés: 2004. augusztus 18.)
  97. Medgyessy lemond, zuhan a forint. napi.hu. (Hozzáférés: 2004. augusztus 19.)
  98. Ezt tette velünk az egykulcsos szja. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  99. Pintér: A közmunkaprogram nem cél, hanem eszköz. nepfoiskola.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  100. Munkaerőpiaci folyamatok, 2016. I. félév. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  101. Így államosították a magánnyugdíjpénztárakat - kronológia. Origo.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  102. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának összetétele és értéke. ÁKK. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
  103. Erre ment el a 3000 milliárdnyi nyugdíjpénz. Origo.hu. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  104. Nem sértett magántulajdont a nyugdíjállamosítás. Index.hu. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  105. Így tűnt el a nyugdíjvagyon. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  106. Nyugdíjreform, államháztartás, kozmetika. hvg.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)
  107. Nem kap nagyobb mozgásteret a kormány? - Itt a jelzés Brüsszelből. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  108. Matolcsy: megszűnik a második pillér. hvg.hu. (Hozzáférés: 2010. november 23.)
  109. Ilyen még nem volt: Brüsszel kienged a karanténból. hvg.hu. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  110. 158 milliárd: már csak ennyi van a nyugdíjvagyonból. mfor.hu. (Hozzáférés: 2013. december 3.)
  111. A magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi szemle. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
  112. Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése. kormany.hu. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  113. Minden önkormányzati adósságot átvállal a kormány. mno.hu. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  114. NAV Családi kedvezmény-kalkulátor
  115. 2017. áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, 14,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
  116. A Fidesz a bankokra terhelné az árfolyamveszteséget végtörlesztésnél. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  117. Biztos bukást vállalt fel a kormány. index.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
  118. A Bankszövetség megtámadja a végtörlesztést. index.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  119. FOREIGN CURRENCY LOANS: HOW HARD WILL BORROWERS BE HIT?. wikileaks.org. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
  120. Simor: Kárt okozhatna a laza jegybanki politika. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  121. A devizatartalék bevetésével segíti a bankokat az MNB a végtörlesztés miatt. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  122. Jogi vizsgálatot indít Ausztria a végtörlesztés ügyében. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
  123. Otromba jogsértés a végtörlesztés európai nagybankok szerint. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
  124. Vége a végtörlesztésnek: több mint 260 milliárdot buktak a bankok. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
  125. Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  126. Így szőtték a kartellt a bankok. index.hu. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  127. Megugrottak az áfabefizetések, Varga Mihály tudja, miért. ksh.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 23.)
  128. Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. március 22.)
  129. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumenindexe üzlettípusonként (2002–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  130. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumenindexe üzlettípusonként (2002–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  131. 2018-ban a forgalom volumene 6,0%-kal nagyobb volt az előző évinél.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. február 5.)
  132. Bréking: elengedte a frankot Svájc!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  133. Itt a végső szám: 570 milliárdot buktak a bankok a devizahiteles elszámoláson. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  134. a b Minket irigyelnek: hajmeresztő 3 évtől védték meg Matolcsyék a magyar devizahiteleseket. Portfolio. (Hozzáférés: 2018. április 28.)
  135. LEVEGŐHÖZ JUTOTTAK A TERMELŐK. magyaridok.hu. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  136. Családok Otthonteremtési Kedvezménye. kormany.hu. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  137. Íme az új szocpol - Milliós összegek ütik az élelmesek markát. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  138. Nagyot szól a CSOK: 13+1 kérdés és válasz az ingyenmilliókról. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
  139. Már 42 ezer család kapott CSOK-ot. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
  140. Adóparadicsom lehet Magyarország. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  141. Mostanra befektetői paradicsom lett Magyarország. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  142. Rendkívüli helyzetbe kerül Magyarország Orbán Viktor váratlan bejelentésével. Origo. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  143. Családi adókedvezméy kalkulátor. officina.hu. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
  144. Varga: 40 százalékos béremelés jön. Index. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  145. Minimálbér 2017: íme, a kereskedelmi dolgozók követelései. Napi. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  146. Az év első négy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,9%-kal nőttek. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  147. A kormányzati szektor a 2017. I. negyedévet az előzetes adatok szerint 178,3 milliárd forint többlettel zárta, ez a GDP 2,0%-a volt. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  148. Még kérhetik az állami pénzt az online kasszások. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  149. Feleannyi áfát csalunk, mint a környező országok. index.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  150. The global competitiveness report: A brief comparison of the World Competitiveness Yearbook and the Global Competitiveness Report. www.imd.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  151. Ezer sebből vérzik a nagy versenyképességi rangsor. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  152. The Global Competitiveness Report 2000. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  153. The Global Competitiveness Report 2001. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  154. The Global Competitiveness Report 2002–2003. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  155. The Global Competitiveness Report 2003–2004. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  156. The Global Competitiveness Report 2004–2005. World Economic Forum. [2018. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  157. The Global Competitiveness Report 2005–2006. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  158. The Global Competitiveness Report 2006–2007. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  159. The Global Competitiveness Report 2007-2008. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  160. The Global Competitiveness Report 2008–2009. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  161. The Global Competitiveness Report 2009–2010. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  162. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2010-2011 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  163. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2011-2012 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  164. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2012-2013 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  165. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2013-2014 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  166. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2014-2015 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  167. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2015-2016 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  168. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2016-2017 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  169. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2017-2018 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  170. World Economic Forum The Global Competitiveness Index 2018-2019 edition. World Economic Forum. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  171. Doing Business 2008. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  172. Doing Business 2009. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  173. Doing Business 2010. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  174. Doing Business 2011. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  175. Doing Business 2012. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  176. Doing Business 2013. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  177. Doing Business 2014. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  178. Doing Business 2015. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  179. Doing Business 2016. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  180. Doing Business 2017. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  181. Doing Business 2018. Doing Business. (Hozzáférés: 2017. október 31.)
  182. Doing Business 2019. Doing Business. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  183. A magyar versenyképesség alakulása. vg.hu. (Hozzáférés: 2003. július 7.)
  184. VERSENYKÉPESSÉG – Még vezetünk a régióban. 24.hu. (Hozzáférés: 2000. április 26.)
  185. VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETJELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL. oszk. (Hozzáférés: 2011. május 31.)
  186. A 25. évfordulóját ünneplő IMD Versenyképességi Évkönyv 2013-as kiadásának legfőbb eredményi. Doing Business. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  187. Az IMD Versenyképességi Évkönyv 2014-es kiadásának legfőbb eredményi. ICEG. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
  188. Az IMD Versenyképességi Évkönyv 2015-ös kiadásának legfőbb eredményei. ICEG. (Hozzáférés: 2015. május 31.)
  189. IMD VERSENYKÉPESSÉGI ÉVKÖNYV 2016 - GLOBÁLIS ÉS MAGYAR PERSPEKTÍVA. ICEG. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  190. IMD VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK 2017-BEN. ICEG. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  191. World Competitiveness Ranking 2018 versus 2017. IMD. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
  192. NEW ZEALAND BEST, INDONESIA WORST IN WORLD POLL OF INTERNATIONAL CORRUPTION. www.transparency.org. (Hozzáférés: 1995. július 15.)
  193. CORRUPTION PERCEPTIONS INDEX 2016. www.transparency.org. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  194. https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/9447627/2-13122018-AP-EN.pdf/5975f52d-b92b-448d-8c5c-0532a4d50430

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]