Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarok, magyar karakterek viszonylag ritkán jelennek meg a külföldi irodalomban, filmekben. Ezeket az esetek egy részében az alkotók magyar származása indokolhatja, de talán legérdekesebbek azok a művek, amelyekben ilyen magyar szál az alkotók között nem fedezhető fel.

Magyarok a korábbi időszakokban a kalandozások óta ritkán ütötték meg a nyugati közvélemény ingerküszöbét. A középkorban több magyar szent tisztelete jelent meg Európaszerte. Majd ismét negatív események, az oszmán hódítás veszélyei. Ennek kapcsán nem is annyira Hunyadi, mint inkább Baksa Márkus hátborzongató sebesülése és csodaszámba menő felépülése előlegezte meg a magyar vonatkozású horrort. Báthori Erzsébet esete, az utolsó európai boszorkányperek, különösen ezek közül az 1728-as Szegedi boszorkányper, a tiszaeszlári per. A Rákóczi-szabadságharc vagy Kossuth és az 1848-as szabadságharc. Liszt Ferenc világsikere és hírneve.

A magyar nevek kérdése[szerkesztés]

A külföldi szerzők szemlátomást nehezen boldogulnak a magyar nevekkel. A zavar oka nyilván a szokatlan ékezetek, a kiejtési nehézségek, illetve hogy sok magyar névre nem alkalmazhatók a viszonylag könnyebben hozzáférhető általános kiejtési szabályok, (Eötvös, Weöres, Batthyány), és hogy főleg az első világháború előtt nagyon sokan viseltek német családnevet. Továbbá külföldi számára nehéz azonosítani, hogy egy név nem valamely másik magyarországi nemzetiség jellegzetes neve-e. (Gromek, Gogolák, Novák, ...)

Ezért a külföldi filmekben a magyar nevek egy része alig (Arkosh Kovash) vagy egyáltalán nem (Mathias Targo) azonosítható valódi magyar nevekkel. Így az is lehetséges, hogy valójában több karakterről ezért nem derül ki, hogy eredetileg magyar származású szereplőnek szánták a figurát.

Hasonló okból a holokauszt témájú filmekben a magyarok számára is többnyire felismerhetetlenek a magyar zsidók, holott az áldozatok jelentős része volt magyar. Egyrészt mivel többségük nem magyarosította eredeti német családnevét. Másrészt nyilván a Bibliával kapcsolatos beidegződések miatt a magyar fordítók keze rájár arra, hogy a zsidó keresztneveket, személyneveket akkor is magyar helyesírással írják, ha nyilvánvalóan semmi közük Magyarországhoz (Rosenbluméknak az Ászok ászában, Mózeséknek a Fogadó a Halott Alpinistához című regényben illetve a belőle készült Hotel a Halott Alpinistához című észt filmben.) Holott a magyar helyesírási szabályok szerint ez régóta helytelen latin betűkkel író külföldiek esetén.

Így csak a tüntetően asszimilálódott zsidók lennének felismerhetők egyedien magyar keresztnevükről (Árpád, Réka, ...), de ez nagyon ritka, mert ők nyilván a családnevüket is magyarosították volna. Ez azonban dramaturgiai zavart okozna ilyen filmekben. (Például elvonná a nézők figyelmét, hogy mit keres egy koncentrációs táborban a zsidók között mondjuk egy Imre Kertész nevű fiú.)

A magyar nevek beszerzése így némi gondod okoz. Például a Tarr és Esterhase a Suszter, szabó, baka, kémben emlékeztet két híres magyar filmes, Tarr Béla és Joe Eszterhas nevére, de a regény írásakor (1974 előtt) John le Carré valószínűtlen hogy találkozott a neveikkel. (Kérdés, hogy az író egyáltalán magyar származású szereplőknek szánta-e őket, ugyanis a brit hírszerzés belső köreiben némileg valószínűtlennek tűnik két magyar származású munkatárs, főleg ha még emigráns is. Pedig a budapesti helyszínek mégis mintha ezt valószínűsítenék.) Hasonlóan feltehetően nem magyar, vagy volt magyarországi német nemzetiségiből lett háborús bűnös SS orvos Szell[1] a Maraton életre-halálra (Marathon Man, 1976, rendezteː John Schlesinge) című filmben.

Érdekes, hogy bár Molnár Ferenc sok nyelvre lefordított A Pál utcai fiúk című regényében hemzsegnek az autentikus magyar nevek, mégsem használták ezt forrásként más művekhez.

Keresztneveknél viszont rejtély a viszonylag szűk választék a filmekben. Nyilván a gondos alkotók gondolhatnak arra, hogy valószínűtlen eloszlású keresztnevek akaratlanul is komikus hatást keltenek. De külföldön a nézőknek ezt elenyésző része érzékelné. Mégis ritka a magyarok között népszerű János keresztnév. Ezzel szemben feltűnően gyakori a László. A Zoltán[2] talán a külföldiek számára egzotikus hangzása miatt tetszhetett meg. Női neveknél ismeretlen okból a külföldiek is érzékelik, hogy a -ka kedveskedő, kicsinyítő képző és hogy ez tetszik is nekik (Piroska, Mariska, ...)

Magyar vonatkozású regényadaptációk[szerkesztés]

Jules Verne viszonylag korán, az 1800-as évek végén négy magyar vonatkozású regényt is írt, amelyekből játékfilmek is születtek:

Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1885) című regényébőlː

  • Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1921, rendezteː Henri Fescourt) Mathias Sandorf - Romuald Joubé
  • Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1963, rendezteː Georges Lampin) Le comte Mathias Sandorf - Louis Jourdan
  • Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1981, magyar-francia tévéfilm sorozat, rendezteː Jean-Pierre Decourt) Sándor Mátyás - Bujtor István

(A Sandorf érdekes köztes változat a Sándor és Sándorfi, Sándorfy, Sándorffy családnevek között.)

Várkastély a Kárpátokban (Le Château des Carpathes, 1892)

  • Várkastély a Kárpátokban (Le château des Carpathes, 1976, rendezteː Jean-Christophe Averty) Le comte Franz de Télek - Benoît Allemane,
  • Castelul din Carpati (1981, román film, rendezteː Stere Gulea)
  • Várkastély a Kárpátokban (Tajemství hradu v Karpatech, 1981, csehszlovák film, rendezteː Oldrich Lipský ) Tölököi Teleke gróf - Michal Docolomanský, Ignác, a gróf komornyikja - Vlastimil Brodský
  • Carpathian Castle (JV: The Extraordinary Adventures of Jules Verne), 2013

Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz, 1911, 1898-ban fejezte be)

  • Le théâtre de la jeunesse: Le secret de Wilhelm Storitz (1967, rendezteː Eric Le Hung) Wilhelm Storitz - Jean-Claude Drouot
  • Tajomstvo alchymistu Storitza (~Az alkimista Storitz titka, 1991, rendezteː Pawel Trzaska) csehszlovák film, Wilhelm Storitz - Henryk Talar

A dunai hajós (Le Pilote de Danube, első kiadásaː 1908, de feltehetően ezt is az 1800-as évek végén írta) című regényét mindeddig a magyarok kívül (Markos Miklós, 1974) csak németek filmesítették megː

  • Dunai hajósok (Donauschiffer, 1940, német film, rendezteː Robert A. Stemmle) Nikolaus von Körmendy - Jávor Pál, Sátori, matróz - Halmay Tibor, Lajos - Hans Unterkircher

Ezekben megjelenik a magyar tudós, fizikus, mérnök, de aki többnyire arisztokrata, és inkább műkedvelő tudós illetve a politikai okokból hazáját elhagyó emigráns.

A kortársai közül a minta erre talán báró Eötvös Loránd, esetleg az egyébként polgári származású Semmelweis Ignác lehetett, bár irodalomtörténészek szerint Sándor Mátyás mintája Kossuth volt, aki sem főnemes, sem természettudós nem volt, bár politikai okokból hagyta el hazáját.

A nyugat ezek szerint elsősorban arisztokrata magyarokkal találkozott, illetve külföldön tanuló, elsősorban, nagyobb számban protestáns magyar egyetemistákkal. Ők azonban főleg a Magyarországhoz közelebb fekvő protestáns országokat, egyetemeket látogatták. Főleg Németországban és Hollandiában.

Hálás és sokszor feldolgozott téma az anyák megmentője, Semmelweis Ignác tragikus élete. Ezekben barátján, Markusovszky Lajoson kívül néha Balassa János is megjelenik.

  • Semmelweis - Retter der Mütter (1950, rendezteː Georg C. Klaren) NDK film
  • Semmelweis (1950, rendezteː Gordon Duff ) a The Philco Television Playhouse c. FF amerikai tévésorozat 2. évad 39. epizód
  • The Tragic Hour of Dr. Semmelweis (1852) (1955, rendezteː ???) a You Are There c. FF amerikai tévésorozat 3. évad 35. epizód
  • Semmelweiss (1980, rendezteː Gianfranco Bettetini) olasz filmdráma
  • Semmelweiss (1983, rendezteː Terje Mærli) norvég filmdráma
  • Semmelweis Ignácz - Az anyák megmentője (Ignaz Semmelweis - Arzt der Frauen, 1989, rendezteː Michael Verhoeven) NSZK-osztrák-magyar tévéfilm
  • Semmelweis (Semmelweis, 1993) francia film
  • Semmelweis (1994, rendezteː Floor Maas) holland tévéfilm
  • Semmelweis doktor (Docteur Semmelweis, 1995, rendezteː Roger Andrieux) francia-lengyel tévéfilm
  • Semmelweis (2001, rendezteː Jim Berry ) FF amerikai rövidfilm
  • Semmelweis (2018) amerikai film

A későbbiek során a közismerten magyar Lugosi Béla alakított főleg az őrült tudós archetípusához sorolható karaktereket. Ez időben körülbelül megegyezik a magyar származású fizikusok megjelenésével az amerikai közéletben. A legismertebbek közülük Szilárd Leó, Neumann János, Wigner Jenő majd Teller Ede. Ők inkább csak dokumentumjátékfilmekben jelennek meg. Leginkább Teller és Szilárd Leó.

Lugosi Béla sok évtizedes amerikai karrierje ellenére is közismerten erős akcentussal beszélte az angolt, a frissen érkezett tudósok pedig értelemszerűen. Ez máig alapot ad az élcelődésekre (Gogolák Jani, vagy Kiri Vinokurtː „Alig értettem a saját akcentusomatǃ” (Már ha Kiri Vinokurt a magyar karakter és nem az asszisztense.))

Érdekes, hogy bár az őrült tudós motívum kezdetben orvosra vonatkozott (Viktor Frankenstein), s ekkorra részben áttolódott a világot elpusztítani kész, képes fizikusra, és a híressé vált magyar fizikusok atomfizikusak voltak, ennek ellenére ezek a karakterek ritkán magyarok.

  • A láthatatlan sugár (The Invisible Ray, 1936, rendezteː Lambert Hillyer) Dr. Janos Rukh – Boris Karloff, Diane Rukh – Frances Drake, Rukh mama – Violet Kemble Cooper

Érdekes módon annak ellenére, hogy a Drakula történetek Erdélyben játszódnak, és a vonatút akkoriban kizárólag Magyarországon keresztül vezet, teljesen hiányoznak a magyar karakterek. Bár az közismert volt, hogy a leghíresebb alakítója, Lugosi Béla magyar. Esetleg az erdélyi cigányok lehetnének magyar cigányok, bár a külföldi alkotók valószínűtlen, hogy tisztában lennének ilyen, Magyarországon sem közismert különbségekkel.

James Joyce Ulysses (1922) című regényének főhőse, Blum úr szombathelyi születésű. A történet 1904 nyarán játszódik. A műből több filmes feldolgozás született.

  • A Festival című angol tévéfilmsorozat Bloomsday című epizódja (1964, rendezteː Henric Hirsch) Leopold Bloom - Milo O'Shea
  • Ulysses (angol-amerikai filn, 1967, rendezteː Joseph Strick) Leopold Bloom - Milo O'Shea
  • Erin éreintée (FF fracia rövidfiln, 1967, rendezteː Jean-Paul Aubert) Leopold Bloom - Jean-Paul Aubert?
  • Uliisses (nyugatnémet film, 1982, rendezteː Werner Nekes) Bloom úr - Armin Wölfl
  • Bloom (ír filn, 2003, rendezteː Sean Walsh) Leopold Bloom - Stephen Rea

Egyes források szerint az írek (Bram Stoker, James Joyce, és mások) magyarokkal kapcsolatos érdeklődésének oka a hasonló történelmen kívül, hogy az ír hazafiak egy része az 1867-es magyar-osztrák kiegyezéshez hasonló megoldást az írek számára is elfogadható megoldásnak tartotta.

Nagy nemzetközi nézettséget és sikert értek el a Sissi filmek (Sissi – A magyarok királynéja) (Sissi, írta és rendezteː Ernst Marischka) amelyekben több magyar szereplő jelenik meg a háttérbenː

  • Sissi – Az ifjú császárné (Sissi – Die junge Kaiserin, 1956) Graf Andrassy - Walther Reyer, Gräfin Esterhazy - Helene Lauterböck
  • Sissi – Sorsdöntő évek (Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin, 1957) Graf Andrassy - Walther Reyer, Graf Batthyani - Peter Neusser

Érdekes Agatha Christie 1935 decemberében játszódó Poirot története, a Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1934), amelyben egy magyar diplomata, Andrényi gróf szerepel a feleségével. Ebből a regényből is több film születettː

  • Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1974, angol film, rendezteː Sidney Lumet) Rudolph Andrenyi gróf - Michael York, Elena Andrenyi grófnő - Jacqueline Bisset
  • Agatha Christie: Poirot - Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, amerikai film, rendezteː Philip Martin) Andrenyi gróf - Stanley Weber, Andrenyi grófnő - Elena Satine
  • Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 2017, amerikai film, rendezteː Kenneth Branagh) Rudolph Andrenyi gróf - Sergei Polunin, Elena Andrenyi grófnő - Lucy Boynton

Viszont a 2001-es Carl Schenkel rendezésében azonos címmel bemutatott filmben Andrényiék helyett Philip és Helena von Strauss szerepel.

Megfigyelhető, hogy ezekben a filmekben a magyar karakterek ritkán negatívak. Még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója körül a jugoszláv filmekben, tévéfilmekben megjelenő magyarica karakter (Мађарица, mađarica - Magyar lány, Magyarka), a jugoszláviai magyar nemzetiségi, kikapós fiatal nő típusa is inkább csak bántóan általánosító és nem kifejezetten ellenséges.

Amerikában sem emlegetik a korabeli, századforduló körüli csúfnevet (hunkie), ami azért érdekes, mert a hasonlóan nagyszámú olasz és lengyel bevándorlóval kapcsolatosan a mai napig megmaradt kapcsolódó lekicsinylő viccek, kiszólások formájában és a csúfnév is.

A magyar emigráció[szerkesztés]

A kérdés fontos összetevője, hogy a magyar filmgyártás a kezdetektől a világ élvonalába tartozott, és az első világháború után rengeteg szakember távozott Magyarországról és vállalt szerepet a különféle országok filmgyártásában, és nem csak Németországban, Angliában és Hollywoodban.

Így jelenik meg gyakrabban a magyar emigráns alakja is. (Amerikában még a tudósok előtt két közismerten híres magyar emigráns alapozta mindezt meg Lugosi Bélán és a többi filmesen kívülː Molnár Ferenc és Bartók Béla.)

Mint például Graham Greene Az isztambuli vonat (The Stamboul Train (1932) című regényében Dr. Czinner. A regényből két film is készültː

  • Orient Express, 1934, amerikai film, rendezteː Paul Martin) Dr. Richard Czinner - Ralph Morgan
  • Az isztambuli vonat ( Il treno per Istambul, négy részes olasz-magyar tévéfilmsorozat, 1977, rendezteː Gianfranco Mingozzi) Dr. Zinner István - William Berger

Molnár Ferenc 1907-ben megjelent A Pál utcai fiúk című regényéből is több film születettː

  • Pál uccai fiúk (No Greater Glory, 1934, amerikai film, rendezteː Frank Borzage)
  • I ragazzi della via Paal (A Pál utcai fiúk, 1935, olasz film, rendezteː Alberto Mondadori, Mario Monicelli)
  • A Pál utcai fiúk (1969, amerikai-magyar koprodukció, rendezteː Fábri Zoltán)
  • A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003, olasz film, rendezteː Maurizio Zaccaro)

Érdekes, hogy bár a helyszín könnyen áthelyezhető lett volna, és ehhez Molnár is megadhatta volna az engedélyt ahol ez szükséges, ennek ellenére mindeddig maradt a budapesti helyszín magyar gyerekekkel eredeti, regényben szereplő neveikkel.

John Berger, aki az ismert modern írók közül két könyvében is szerepeltet magyarokat, és több film forgatókönyvírója is volt Alain Tanner svájci filmrendező számára, filmen nem szerepeltetett magyarokat. (A Korunk festőjének főszereplője emigráns magyar festő, de díjnyertes regényében, a G.-ben is szerepelnek magyarok.) A külföldön élő magyar festő egyébként szintén közismert típus Munkácsy óta. (Victor Vasarely, Szász Endre, ...)

Érdekes módon viszont a történelmi személyiségek - akikről a nyugati néző nyilván rendszeresen vagy legalábbis gyakrabban hallott - szerepeltetése is nagyon ritka. Sem Horthy, sem Kádár, sem Nagy Imre nem jelenik meg játékfilmekben. Kivétel Mindszenty József peréről készült film (Guilty of Treason, ~Az árulás bűne, 1949), amelyben a bíboroson kívül megjelenik Rákosi Mátyás, Péter Gábor és Tímár István ÁVH ezredes is.

Magyar karakterek a szomszédos országok filmművészetében[szerkesztés]

Érdekes a többi környező ország filmművészete, ahol jelentős magyar kisebbségek élnek magyar karakterek mégis ritkán szerepelnek. Illetve gyakran olyan névvel, ami nem egyértelműen magyar (Mária, ...). Még a magyar származású vagy magyar vendégszínészek is többnyire helyi karaktereket alakítanak (Sörgyári capriccio, Az én kis falum, ...). Akcentus esetén szinkronizálva.

Szinte csak a magyar koprodukcióban készült filmekben jelennek meg egyértelműen magyar szereplők.

Magyar koprodukciók[szerkesztés]

Például

  • Nyaralás Piroskával (Ferien mit Piroschka, NSZK-osztrák-magyar koprodukció 1965, Franz Josef Gottlieb) Ilona - Liselotte Bav, Verwalter Ferenc - Bujtor István, Katalin - Gobbi Hilda, Pali bácsi - Görbe János, Karin - Tordai Teri
  • Az aranyfej (The Golden Head, magyar-amerikai koprodukció, 1964, rendezte: Richard Thorpe)
  • Bolondos vakáció (Frumoasele vacante, magyar-román koprodukció, 1968, rendezte: Makk Károly)
  • Vámmentes házasság (Tullivapaa avioliitto, magyar-finn filmdráma, 1980, rendezte: Zsombolyai János)
  • A svéd, akinek nyoma veszett (Der Mann, der sich in Luft auflöste, Mannen som gick upp i rök, NSZK-magyar-svéd krimi, 1980, rendezte: Bacsó Péter) Szluka őrnagy - Bács Ferenc és több más magyar karakter. A regénynek megfelelően nagyrészt Budapesten játszódik.
  • Amerikai rapszódia (An American Rhapsody, amerikai-magyar filmdráma, 2001, rendezteː Gárdos Éva) Zsuzsa - Scarlett Johansson, Margit - Nastassja Kinski, ...

a már említett

  • A Pál utcai fiúk (1969, amerikai-magyar koprodukció, rendezteː Fábri Zoltán)
  • Az isztambuli vonat ( Il treno per Istambul, négy részes olasz-magyar tévéfilmsorozat, 1977, rendezteː Gianfranco Mingozzi, Fsz.: Dr. Zinner István - William Berger
  • Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1981, rendezteː Jean-Pierre Decourt) magyar-francia tévéfilm sorozat) Sándor Mátyás - Bujtor István

mellett.

Magyar szinkron[szerkesztés]

Nem ismert olyan eset, hogy a magyar szinkron magyar karaktert csempészett volna külföldi filmekbe ha valójában nem volt. Az viszont előfordul, hogy a magyar vonatkozást kiegészíti, vagy erősíti (pl. Pakocsán), más esetekben viszont gyengíti, elmossa (például Maryska a Sörgyári capriccioban, holott a csehszlovák nézők számára is köztudott volt, hogy a Mariska magyar becenév, és Vásáry Magda magyar származású színésznő.). Sok esetben viszont - nem tudni a szinkronszínész vagy a szinkronrendező kezdeményezésére - változatlanul hagyja a hibás vagy pontatlan magyar neveket (Mister Lázló jól érthetően z-vel ejtve, Kyle Sandor Senderhez hasonlóan ejtve (kb.ː [zendör])). Ezek azonban esetlegesek és semmilyen tendencia sem figyelhető meg ezekkel kapcsolatban. Esetleg legfeljebb annyi, hogy a Kádár-rendszerben igyekeztek legalábbis némileg elterelni a figyelmet arról, hogy Nyugaton milyen jelentős számban élnek magyar emigránsok, a környező országokban kisebbségek.

Magyar szereplők egyéb filmekben[szerkesztés]

  • Forradalom az állatkertben (Budapesti állatkert, (Zoo in Budapest, amerikai romantikus film, 1933, rendezteː Roland V. Lee) A szereplők többsége nyílvánvalóan magyar felismerhetetlen magyar nevekkel.
  • Casablanca (1942, amerikai romantikus háborús filmdráma, rendezteː Kertész Mihály) Victor Laszlo azaz László Viktor – Paul Henreid
  • Guilty of Treason (~Az árulás bűne, 1949, Felix E. Feist) Mindszenty bíboros (Joszef Cardinal Mindszenty) - Charles Bickford,
  • Kopogd le a fán! (Knock on Wood, amerikai vígjáték, 1954, rendezteː Melvin Frank, Norman Panama) Laszlo Gromeck - Leon Askin, esetleg még Papinek (Abner Biberman) (A Pakocsán név a magyar szinkron leleménye.)
  • Gyakran gondolok Piroskára (Ich denke oft an Piroschka, 1955, rendezteː Kurt Hoffmann Hugo Hartung regényéből) Piroschka Rácz - Liselotte Pulver és a többi szereplő is magyar karakter. A színészek közül csak Eva Karsay magyar származású Judith szerepében.
  • Az utazás (The Journey, 1959)
  • Minden lében két kanál (The Persuaders!, (1971–1972) Az Angie, Angie (Angie...Angie, 1971) című epizódbanː Kyle Sandor - John Alderson. Nincs rá utalás sem, hogy magyar származású lenne, és a nevet a magyar szinkronos változatban is a Senderhez hasonlóan ejtik (kb. [zendör]).
  • Erkölcstelen mesék (Contes immoraux, 1973, rendezteː Walerian Borowczyk) Elisabeth Bathory - Paloma Picasso, Istvan - Pascale Christophe
  • Érett nők dicsérete (In Praise of Older Women, kanadai filmdráma, 1978, írta: Stephen Vizinczey, rendezteː George Kaczender) Fsz.: Andras Vayda - Tom Berenger és több más szereplő.
  • Snack bar Budapest (1988) - olasz film
  • Florida, a paradicsom (Stranger Than Paradise, 1984, rendezteː Stranger Than Paradise) Willie - John Lurie, Eva - Bálint Eszter, Lotte néni - Cecillia Stark
  • Wie gut, dass es Maria gibt (német tévéfilm sorozat, 1991, Eine Kirche auf Rädern című epizód) Fekete Iván - Mezey Lajos, Magyar fogadósnő - Bakó Márta, Magyar sofőr - Benkóczy Zoltán és mások.
  • Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard with a Vengeance, 1995) Mathias Targo, a magyar hadsereg egykori tisztje, aki később az irániak által támogatott terroristák robbantási szakértője lett. (Nick Wyman)
  • Közönséges bűnözők (The Usual Suspects, 1995, rendezte: Bryan Singer) Magyar gengszterek, Arkosh Kovash - Morgan Hunter. Esetleg még a magyar tolmács (Ken Daly) vagy Strausz (Louis Lombardi), nevének a magyar helyesírás szerint torzított írásmódja alapján.
  • Bérgyilkos a szomszédom (The Whole Nine Yards, 2000, rendezteː Jonathan Lynn) A Gogolák banda, Gogolák Jani (Janni Gogolak) - Kevin Pollak, Hungarian Hood - Johnny Goar
  • Vírusbosszú (Contaminated Man, 2000, rendezteː Anthony Hickox) Magyarországon játszódik Budapest mellett egy víruslaborban 1986-ban. Alma - Nagy Mari, Alma barátja - Vincze Gábor
  • Kocka 3. (Cube Zero, 2004, rendezteː Ernie Barbarash) Bartok - Richard McMillan (az egyik alany. Minden más magyar vonatkozás említése nélkül.)
  • Gyilkos játékok (Assassination Games, amerikai film, 2011, rendezteː Ernie Barbarash) Kovacs - Alin Panc, Bartok - George Remes
  • Halálos meló (Pound of Flesh, 2015, kanadai film, rendezteː Ernie Barbarash) Zoltan - Philippe Joly

Magyar vonatkozású utalások[szerkesztés]

Néhány történetben magyarok csupán említés szintjén jelennek meg. Az életrajzi filmeken kívül gyakran kerül említésre főleg Amerikában a másik közismert magyar származású híresség, Harry Houdini (Weisz Erik), de róla csak a 70-es években lett közismert magyar származása. A szóbeszéd szerint Jézus és Sherlock Holmes után ő a harmadik leggyakrabban emlegetett személy.

Sherlock Holmes történetekben gyakran említik a Vámpírizmus Magyarországon című fiktív könyvet. És úgy tűnik, a dolog megmozgatta az olvasók fantáziáját, mert nem csak A sussexi vámpír című történet (1924-ben írta) megfilmesítéseiben kerül elő, ahol eredetileg emlegetik. (Ott egyébként nem is könyv, hanem a „Vámpírok Transsylvaniában” címszóval együtt Holmes esetnaplójában lejegyzett ügyek címei. Fiktívek abban az értelemben is, hogy nem léteznek olyan Sherlock Holmes történetek, amelyekre ezek a címek ráillenének.)

  • Szereti ön Brahmsot? (Goodbye Again, 1961, francia-amerikai filmdráma, rendezteː Anatole Litvak) Brahms Három magyar tánc említése és részletek elhangzása a műből. (Brahms életének egyébként sok magyar vonatkozása volt.)
  • Maigret és a gengszterek (Maigret voit rouge, francia krimi, 1963, rendezteː Gilles Grangier) Maigretnek (Jean Gabin) a bárban magyar sört ajánlanak.
  • Az út vége (End of the Road, amerikai filmdráma, 1970, írta: John Barth, rendezteː Aram Avakian). A pszichológus dolgozószobájában a váltakozva a falra vetített képek között felbukkannak a Köztársaság téri mészárlás fotói.
  • Vannak még csodák (Miracles Still Happen, amerikai-olasz film, 1976, rendezteː Giuseppe Scotese)
A filmben emlegetik, hogy a repülőgép szerencsétlenség egyetlen túlélője, Juliane Koepcke olvasta Molnár Gábor könyveit, és ezért tudta, hogyan lehet kijutni az Amazonasi őserdőből lakott területre.
A Kodály-módszer sajátos alkalmazása.
  • Félelem a város felett (Peur sur la ville, francia-olasz akcióthriller, 1975, rendezteː Henri Verneuil) Papp Laci említése a vendéglő bárrészének falára kitűzött fotó kapcsán.
  • Zoltán, Drakula kutyája (Zoltan, Hound of Dracula, amerikai-olasz horrorfilm, 1977, rendezteː Albert Band) Ezzel a névvel talán a magyar származású munkatársak, az utómunkában részt vevő magyarok vagy Michael Pataki színész kacsintott haza.
  • Csillagporos emlékeim (Stardust Memories, amerikai vígjáték, 1980, írta és rendezteː Woody Allen)
„Soha, soha életemben nem láttam ilyen szexis hegedűművészt. De komolyan. Többnyire emigráns magyarok.”

Érdekességek[szerkesztés]

  • Bár a Gogolák ritka név Magyarországon, a Bérgyilkos a szomszédom és a Már megint bérgyilkos a szomszédom elött feltűnik Bacsó Péter A tanú című filmjében is („Gogolák elvtársnő”). A stábban csak a casting, Nadia és Linda Rona tűnik magyar származásúaknak. Lehetséges, hogy az ő leleményük.

Források[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Széll?
  2. Legutóbb Zoltán, a nekromanta a Heroes of Might and Magic V számítógépes játékban, vagy korában a Zoltán, Drakula kutyája című film