Magyargyerőmonostori református templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyargyerőmonostori templom szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyargyerőmnostor templom erőd

Kalotaszeg egyik legrégebbi temploma a Magyargyerőmonostori református templom.

A települést már 1332-ben Monostor néven említették a korabeli krónikák, majd 1423-ban Gyerewmonostora, 1496-ban Gerger Monosthora, 1572-ben Gerömonostora, 1666-ban pedig Magiar-Monostor néven találjuk.
A honfoglalók Kalatha nemzetségéből öt nemzetség, köztük a Gyerő telepedtek le ezen a tájon, akik pár száz év múltán, 1196-ban családi monostort építettek, mely előbb a ciszterciek, majd a bencések birtokában volt.

Története és leírása[szerkesztés]

A templom legrégebbi része 1196-ban épület. Először ciszterci, majd bencés kolostorkánt működött. 1330-tól önálló plébánia lett, és így is működött egészen a reformáció 16. századi térhódításáig.

A templom szentélye leégett a 15. században, ezért 1442-ben a leégett részt újjáépítették gótikus stílusban. Az első tatárjárás alkalmával, 1241-ben a templomot feldúlták. A főhajó helyreállítása után két tornyot építettek ekkor a templomhoz. A második torony feltehetően egy földrengés következtében 1647-ben leomlott. Ezt a dátumot a csonka torony alatti részben is bevésték az egyik terméskőbe.A várfallal kerített épületet a Kalota nemzetségből származó Kabos Ferenc építette újjá 1734-ben, „ISTENÉHEZ VALO SZERETETIBÖL”, mint erről a várfalban látható régi tábla tanúskodik. A ma már négy fiatornyos, hegyes, mintegy 40 méter magas torony 1241-után épült, ikerablakainak oszlopfőjén faragott sárkányokat találunk.

A templomot gótikus pillérei támasztják, melyek nagyobb terméskövei vakolatlanok, hangsúlyozva az épület régiségét. A hajó déli oldalán öt - a gótikus építészeti stílust idéző - köríves ablak van, melyek közül az egyik fél ablakhosszal magasabban áll a többinél, mert az egykor az itt állott karzat megvilágítására szolgált. Az épület túloldalán látható egy díszes kerek román kori ablak, melyet Szent-Katalin kerekének is neveztek.

A templomhajó déli oldalán található bejárat lényegesen egyszerűbb a nyugati oldal kapujához képest. Ez utóbbi román stílusú orommezejében levéldísz övez egy keresztet, melynek haloványsága talán a reformáció emlékét idézi.

A sekrestye

A templombelsőt kék írásos és fehér vagdalásos varrottasok uralják. A templom mennyezetét, karzatát, padjait Umling Lőrinc díszítette. Az úrasztalt is Umling Lőrinc készítette 1758-ban, míg a szószéket, melynek mellvédjén a sok családra szerteágazó nemzetség közös címere látható, a kidei kőfaragó mester, Sipos Dávid faragta 1742-ben. Említésre méltóak a reneszánsz ízlésű sekrestyeajtó továbbá a karzatmellvédek festett tulipán és rózsamotívumai, valamint a fehérre festett tartógerendákon található fekete szőlő és madár ábrák, melyeket a rajtuk lévő szív alakú felirat szerint Asztalos Varga László készített.

Kívül a befalazott déli torony falában 1936 óta érdekes szoborcsoport és e környéken egyedülálló módon egy napóra látható. A meglehetősen furcsa hármas szoborcsoport valószínű a tatárjárás előtti templomból maradt meg. Közvetlenül az óra alatt, talán egy római korból fennmaradt halotti emlékmű két fekvő oroszlánja látható. Bal oldalán román kori stílusban Szent György küzd a sárkánnyal. Jobbról pedig két kígyót szoptató, vastag hajfonatú, madártestű női alak domborműve látható, a „magyargyerőmonostori madárlányé”. A mű a korai kereszténység idejéből maradhatott fenn, mégis a kereszténység felvétele előtti, honfoglalás kori időket idézi elénk.

Egy helyi legenda szerint Gyerővásárhelyen élt egy leány, aki egy szép legényt szeretett, ám az apja – Gyöngyös Gyerőfi - egy másik, egy módos ifjút szánt a leányának. A fiatalok csak titokban találkozhattak és hamarosan megszületett szerelmük gyümölcse is, egy kisfiú. Amikor Gyerőfi úr hírül vette a történteket, egy kolostort építtetett távol Gyerővásárhelytől, a havas alján és ott kellett élnie a leányának, elszakítva szeretteitől. Nagy szomorúságában el is pusztult volna, ha néhány jobbágyasszony – akik le is telepedtek a mai Magyargyerőmonostor területén - nem látja el élelemmel. Mivel a kitaszított anya nem táplálhatta elszakított gyermekét, hát két kígyót szoptatott a havas vadállatainak társaságában.

A templom várfallal körülvett cintermében megpillanthatjuk a falu egykori református lelkészének, Hory Farkasnak (1813-1872) a sírját, akinek Etelka leánya, Gyarmathy Zsigáné, ”Kalotaszeg nagyasszonya”-ként felkutatta és gyűjtötte a régi kalotaszegi varrottasokat, amelyekkel budapesti és külföldi kiállításokra járt.

Kossuth Lajos pénzügyminisztériumának tanácsosáról, a későbbi erdélyi pénzügyminiszteri biztosról, Debreczeni Márton bányamérnökről elnevezett – a templom közvetlen szomszédsásában álló - tájházban pedig bepillantást nyerhetünk a színpompás kalotaszegi felszeg díszes néprajzi világába. A templom melletti parókiát a Kós Károly örökségét folytató Anthony Gall ausztráliai építész tervezte.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lángi József - Mihályi Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1., Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 2002
  • Várady Péter Pál – Borbély Anikó: Erdély Magyar Templomai – Unikornis kiadó, 1991
  • Magyarvalkói templom honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]