Magyar mese- és mondavilág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar mese- és mondavilág (Ezer év mesegyűjtése)
Az első kiadás első kötete
Az első kiadás első kötete
SzerzőBenedek Elek
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Témamagyar mondák, legendák, állatmesék
Műfajnépmesegyűjtemény
Kiadás
KiadóAthenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Kiadás dátuma1894 - 1895
IllusztrátorSzéchy Gyula
BorítógrafikaSzéchy Gyula
Média típusakönyv
Oldalak száma2401
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

A Magyar mese- és mondavilág, alcímén Ezer év meseköltése Benedek Elek egyik jelentős alkotása, mesegyűjteménye.

Története[szerkesztés]

Az 1894 és 1896 között az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában Budapesten megjelent 5 kötetes sorozat 391 tündérmesét, történeti személyekhez, földrajzi helyszínekhez kapcsolódó mondát, néhány legendát és állatmesét foglal magában. A mesék egy részét Benedek Elek gyűjtötte, másik részét népköltési gyűjteményekből (Merényi, Kriza, Erdélyi, Mailáth stb.) vette át. Mivel egységes, irodalmi stílusban fel is dolgozta őket, közvetlen néprajzi kutatásokra nem annyira alkalmasak. Ugyanakkor Gulyás Pál bibliográfus Népkönyvtári címjegyzéke (1910) kicsik és nagyok számára megfelelő szórakoztató olvasmánynak minősítette. Kiemelte azt is, hogy a sorozat a népkönyvtárak legkeresettebb műve, amelyet nagyobb könyvtárak részére több példányban is ajánlott beszerezni.

A kötetek értékét növelik Szécshy Gyula szövegrajzai.

Újabb kiadások[szerkesztés]

  • 2. kiadás: 1901 és 1904 között az Athenaeum másodszorra,[1] majd
  • 3. kiadás: 1911 és 1913 között harmadszorra[2] is megjelentette a sorozatot.
  • 4. kiadás: 1914 és 1927 között egy negyedik kiadás is készült, itt azonban kettébontották a köteteket.[3]
  • 5. kiadás: Athenaeum, 1924[4]
  • 6. kiadás: Athenaeum, 1929[5]
  • 7. kiadás: Athenaeum, 1943[6]

Eredeti szövegképes, fakszimile kiadást a teljes sorozatról 2000-ben készített a Puedlo Könyvkiadó, azonban az eredeti kötetek kettébontották (azaz 10 kötetből áll az ő sorozatuk).[12]

2018-ban elektronikus kiadás jelent meg az Adamo Books jóvoltából.[13] Ingyenesen olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján is (ld. az alábbi táblázat megfelelő helyén).

Az első kiadás kötetbeosztása[szerkesztés]

Kötetszám
Oldalszáma[14]
Kiadási év
Elektronikus elérés
I. kötet 486 1894 [21]
II. kötet 489 ? [22]
III. kötet 480 ? [23]
IV. kötet 480 ?
V. kötet 504 1896

A Pudelo Kiadó-féle teljes fakszimile kiadás kötetbeosztása[szerkesztés]

Az első kiadás kötetszáma
Kötetszám
Oldalszáma
Kiadási év
ISBN-szám
I. kötet I/1. kötet 255 2000 ISBN 963-860-525-1
I. kötet I/2. kötet 231 2001 ISBN 963-932-034-x
II. kötet II/1. kötet 240 2000 ISBN 963-932-027-7
II. kötet II/2. kötet 248 2000 ISBN 963-9320-28-5
III. kötet III/1. kötet 238 ? ISBN 963-9320-70-6
III. kötet III/2. kötet 244 ? ISBN 963-9320-71-4
IV. kötet IV/1. kötet 240 ? ISBN 963-9320-72-2
IV. kötet IV/2. kötet 240 ? ISBN 963-9320-73-0
V. kötet V/1. kötet 272 ? ISBN 963-9320-74-9
V. kötet V/2. kötet 256 ? ISBN 963-9320-75-7

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 89. o.
  • Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [24]
  • Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [25]
  • Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [26]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]