Magyar forint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar forint
A 2014 óta használatban lévő bankjegyek
A 2014 óta használatban lévő bankjegyek
ISO 4217 kódHUF
DevizajelFt
Ország Magyarország
Használat kezdete1946. augusztus 1.
Infláció
Mértéke7,9% (2023. november) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
fillér1/100
(nincs forgalomban)
Érmék
Használatban5, 10, 20, 50, 100, 200 Ft
Bankjegyek
Használatban500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 Ft
Kibocsátó
Központi bankMagyar Nemzeti Bank
Weboldala
BankjegynyomdaPénzjegynyomda Zrt.
Weboldala
PénzverdeMagyar Pénzverő Zrt.
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar forint témájú médiaállományokat.

A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos pénze, törvényes fizetési eszköze, valutája; váltópénze a fillér. 2008. február 26-a óta rugalmas árfolyamrendszerben szabadon lebeg.

Előzmények[szerkesztés]

Bővebben: Forint
Bővebben: Osztrák–magyar forint

Forint nevű pénznemek a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is léteztek, illetve a történelem során más országokban is használtak ezeket vagy hasonló nevű pénzeket.

A forint története[szerkesztés]

Stabilizáció a hiperinfláció után[szerkesztés]

A második világháború után az 1945–46-os években Magyarországon az addig érvényes fizetőeszköz, a pengő a világ eddig ismert legnagyobb inflációja során teljesen elvesztette értékét. A hiperinflációt követően került sor a stabilizációra és az új magyar forint bevezetésére.

1945 végétől nyilvánvalóvá vált, hogy az elszabadult infláció, a pénzforgalom dezorganizáltsága súlyosan akadályozza a háború utáni gazdasági élet beindítását. A Magyar Kommunista Párt 1946 májusában reális stabilizációs tervet publikált, kifejtve a megvalósítás módozatait és lehetőségeit is.[2]

A stabilizáció, azaz az új pénz bevezetésének előfeltételei 1946 nyarára kezdtek körvonalazódni. Reális célnak látszott a nemzeti jövedelem növelése a háború előttinek mintegy felére, és ez megfelelő elosztással fedezhette a minimális fogyasztási szükségleteket.[2]

A mezőgazdasági kilátások javultak, gabonából az 1938. évi termelés 70-80%-ára lehetett számítani, kedvezőek voltak a kapásnövények kilátásai is. A rövidebb életciklusú állatok – sertés, baromfi – tenyésztése gyorsan regenerálódott.[3]

Az ipari termelő berendezések jelentős részét sikerült helyreállítani; az ipari termelés értéke 1946 júliusában már a fele volt az 1938. évinek, egyes fontos üzemek termelése már elérte a békebeli 80%-át is.[3]

A kormány az új valuta bevezetésének időpontját augusztus l-ben jelölte meg a sikeres aratás és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének már megígért visszaadása reményében. A kormányzat minden gazdasági intézkedését a jó pénz megteremtésének rendeltek alá.[3]

A termelési eredmények lehetövé tették az államilag ellenőrzött kötött gazdálkodás bevezetését, jelentős árukészletek gyűjtését. Importból is jelentős árumennyiséget szereztek be. Felállították az Anyag- és Árhivatalt, majd a szénbányák 1945 végén történt állami kezelésbe vételével megindult a nagy államosítások előkészítése is. A Szovjetunió politikai befolyásának erősítése érdekében könnyítéseket vezetett be a háborús jóvátétel fizetését illetően.[3]

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg[4] (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Bővebben: Infláció#Az infláció felgyorsulása a rendszerváltás után
Bővebben: Infláció#A 2021-ben kezdődött magyarországi inflációs ciklus

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015 januárjában kijelentette, hogy az országnak nem szabad bevezetnie az európai valutát.[5]

Értékének becslése[szerkesztés]

A forint kibocsátásakor még arany alapú pénz volt. 1 kg arany = 13 210 Ft, azaz 1 Ft = 0,0757 gramm arany. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet[6] és a 9000/1946.[7] Értéke az 1927-es pengőhöz viszonyítva: 1 pengő = 3,476 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

1946-ban 13,21 Ft/g[8]
2010-ben 9360 Ft/g
2020-ban 15600 Ft/g
2023-ban 22006 Ft/g

(Lásd: vásárlóerő-paritás)

A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.

Csak becslés szintjén használható a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP):

1946-ban 200 USD/fő[9]
2010-ben 12 840 USD/fő
2022-ben 18 463 USD/fő

Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű:

1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt
2017-ben az aktuális dollár 271 forint
2023-ban az aktuális dollár 353 forint

Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. A forint 2001-ben vált teljesen konvertibilissé. Az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét.[10][11]

A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott.[12] Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazokért az árucikkekért, amelyek 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba kerültek (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban). 1946-ban

1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben.
1951 elejétől 1951 végéig a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura újra átmeneti jegyrendszert vezetett be a kormány az előző évi tartós szárazság és az állatállomány csökkenése miatt, amelyhez az erőltetett téeszesítés is hozzájárulhatott.[13][14]

Érmék[szerkesztés]

Bővebben: A magyar forint pénzérméi

Az első forintérméket már 1946-ban elkészítették 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (5 és 50 fillér, 10 és 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték, miután az 1992-ben forgalomba került százas könnyen összekeverhetőnek bizonyult a húszassal mérete és színe megegyezése miatt. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek.

2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott.[15] Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni, míg az 5,01 és 7,49 forint közöttieket is 5-re, a 7,5 felettieket pedig a következő 0-ra. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készítették fel erre, mert számítások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számításokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel.

A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában, miután az 1998-as kétszázas bankjegy a forgalomba kerülése óta megugrott infláció miatt elértéktelenedett.

2018. december 31-én a forgalomban lévő érmék az alábbi százalékban oszlottak meg darabszám szerint: 5 forintos 33,29%, 10 forintos 20,5%, 20 forintos 17,95%, 50 forintos 9,75%, 100 forintos 10,33%, 200 forintos 8,18%.[16]

Bankjegyek[szerkesztés]

Bővebben: A magyar forint pénzjegyei

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:

  • előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere, híres történelmi személy arcképe
  • hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel, az előoldalon látható történelmi személyhez kapcsolódó helyszín, festmény

A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.

2014-ben bejelentették a pénzjegykészlet cseréjét. 2019-ig meg is valósult mind a hat bankjegycímlet megújítása, mellyel egyetemben a régieket 2019 végéig bevonták.

2018. december 31-én a forgalomban lévő bankjegyek az alábbi százalékban oszlottak meg darabszám szerint: 500 forintos 8,29%, 1000 forintos 11,94%, 2000 forintos 4,67%, 5 000 forintos 5,49%, 10 000 forintos 31,31%, 20 000 forintos 38,3%.[16]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A horvát kétkunás érme és a magyar tízforintos érme súlyra, alakra hasonló volt, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztették őket. A horvát parkolási cég vezetőjének elmondása szerint többször találtak ilyen magyar érméket az automatákban.[17]
  • A fehérorosz rubel egy korábbi, mára kivont és értéktelennek számító sorozata azonos címletekkel bírt, mint a jelenleg forgalomban levő 500-as, 1000-es, 5000-es és 10000-es magyar forintbankjegyek. Ezt kihasználva a mai napig vernek át csalók külföldieket, akik kevésbé ismerik a magyar fizetőeszközt. A külföldi személyek csak a címleteket nézik, ez pedig lehetőséget kínál a bűnözőknek, hogy magyar forintnak hazudva adjanak el nekik fehérorosz rubelt euróért vagy más értékesebb külföldi valutáért.[18][19][20] Más esetekben magyar forint közé keverik a fehérorosz rubelt, így jóval kevesebb forintot adnak a felváltani szándékozott külföldi valutáért.[21]
  • 2014 decemberében a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a tervek szerint 3 éven belül kivonták volna az ötforintos érmét, az 500 forintos bankjegyet pedig érme váltotta volna fel.[22] A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta ezeket az információkat.[23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/far/far2308.html
  2. ↑ a b A pénz 241. o.
  3. ↑ a b c d A pénz 242. o.
  4. ↑ A forint születésnapja
  5. ↑ Rogán: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót. [2015. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  6. ↑ A Magyar Közlöny 1946/170. számában tévesen 1 kg arany = 13 200 Ft és 1 Ft = 0,0757575 gramm arany szerepel. Ezt a másnapi számban helyesbítették.
  7. ↑ 9000/1946 (VII.28) a forintérték megállapításáról. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  8. ↑ Az Egyesült államokban az uncia mértékegységet használják 1 troy ounce= 31,1034768 g
  9. ↑ Márki-Zay Péter: Magyarország 20. századi fejlődésének összehasonlító elemzése ábra a 21. oldalon
  10. ↑ Mától teljesen konvertibilis a forint. Napi.hu, 2001. június 16. (Hozzáférés: 2018. december 18.)
  11. ↑ A forint teljes konvertibilitása. MNB. (Hozzáférés: 2018. december 18.)
  12. ↑ Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után. Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 5. szám
  13. ↑ Archivált másolat. [2019. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  14. ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  15. ↑ kerekítés szabálya
  16. ↑ a b Ez a legritkább magyar bankó: nálad is lehet, vagyonokat ér. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
  17. ↑ átverik a magyar turisták a horvátokat[halott link]
  18. ↑ Forint helyett belarusz rubelt kapott egy svájci nő (index.hu)
  19. ↑ MAGYAR FORINT HELYETT FEHÉROROSZ RUBELT ADOTT A BOLGÁR FÉRFI (police.hu)
  20. ↑ Egy amerikai magyar nő Kecskeméten dollárt akart forintra váltani egy bolgár férfinél, aki fehér­orosz rubelt adott (444.hu)
  21. ↑ Lecsapott az átverős pénzváltó: ez volt a nagy trükk (penzcentrum.hu)
  22. ↑ kivonnák az ötforintost. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  23. ↑ marad az ötforintos. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_forint&oldid=26750633”