Magyar férfi kézilabda-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar férfi-kézilabdaválogatott szócikkből átirányítva)
magyar Magyarország
Magyar Kézilabda-szövetség
Adatok
Szövetség neve Magyar Kézilabda-szövetség
Konföderáció EHF (Európa)
Honlap Hivatalos honlap

Szövetségi kapitány magyar Mocsai Lajos
Csapatmezek
Kit left arm shoulder stripes white stripes half.png
Csapatszínek
Kit body thinwhitesides.png
Csapatszínek
Kit right arm shoulder stripes white stripes half.png
Csapatszínek
Csapatszínek
Hazai
Kit left arm shoulder stripes red stripes half.png
Csapatszínek
Kit body thingreensides.png
Csapatszínek
Kit right arm shoulder stripes red stripes half.png
Csapatszínek
Csapatszínek
Idegenbeli
Nemzetközi szereplések
Világbajnokság
Részvételek 17 (Először: 1958)
Legjobb eredmény 2. hely: 1986
Európa-bajnokság
Részvételek 7 (Először: 1994)
Legjobb eredmény 6. hely: 1998
Nyári olimpiai játékok
Részvételek 8 (Először: 1936)
Legjobb eredmény 4. hely: 1936, 1980, 1988, 2004, 2012

Az infobox utoljára frissítve: 2011. január 13.

A magyar férfi kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti férfi kézilabda-válogatottja, amelyet a Magyar Kézilabda-szövetség irányít. A csapat legjobb eredménye világbajnokságon a második hely, Európa-bajnokságon a középdöntő, olimpián pedig a negyedik hely. Jelenleg a csapat szövetségi kapitánya Mocsai Lajos. Ezidáig nyolc alkalommal jutott ki a válogatott olimpiai tornákra. Legutóbb 2012-ben, akkor a negyedik helyen végeztek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar csapat először az 1958-as férfi kézilabda-világbajnokságra jutott ki, amely a harmadik volt a vb-k történetében. Ezt 1958. február 27.–március 8. között tartották az NDK-ban. Nyolc csapat vett részt a tornán. A válogatott a C csoportba kapott besorolást. Az első mérkőzés Románia ellen volt, és döntetlen lett a vége (16–16). A második meccsen nagyot bukott a csapat Csehszlovákia ellen (11–26), de a harmadik meccset végre sikerült megnyerniük Izland ellen, így továbbjutottak a középdöntőbe. Itt először a házigazda németek ellen kellett játszani, de nem sikerült megverni őket (15–22). Utolsó középdöntős meccs Norvégia ellen volt, de itt is alulmaradt a válogatott (21–23), így a hetedik helyért játszhattak, Jugoszlávia ellen. Őket sikerült megverni (22–16), és a válogatott a hetedik helyen végzett.

1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy világbajnokság kihagyása után, újra ott volt a csapat az 1964-es Csehszlovákiában rendezett vb-n. Tizenhat csapat vett részt a küzdelmekben, a magyar válogatott a B csoportban szerepelt a csoportküzdelmek során. Az első meccsen nem sikerült legyőzniük a svédeket (8–15), de aztán győztek Egyiptom (16–9) és Izland ellen is (21–12), így továbbjutottak a csoportból. Következett a középdöntő, itt azonban két meccsből csak egyet sikerült megnyerni. Ezzel a két ponttal az utolsó helyen végeztek a középdöntőben, így maradt a hetedik helyért rendezett meccsen való szereplés. A dánok ellen nagyon kikapott a válogatott, így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát.

A következő vb-n is nyolcadik helyen végzett a válogatott. A tornát Svédországban tartották. A hetedik helyért játszott mérkőzésen ezúttal nem sikerült megverni Jugoszláviát, hiszen 24-20-as vereség lett a vége.

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetedik világbajnokságot a sportág történelmében Franciaországban tartották, 1970-ben. Ilyenkor volt először tizenkét csapat a vb-n. Ekkor már természetes volt, hogy a magyar csapat kijutott a megmérettetésre. Egymás után harmadszorra lett nyolcadik a válogatott. Ezúttal a címvédő Csehszlovákia rótta ki a magyar csapatra a vereséget. 21-14 lett a meccs végeredménye.

München 1972.gif

A következő torna az 1972-es olimpia volt, amit Münchenben rendeztek. A kézilabda harminchat év után került be újra a programba. A magyar csapat a D csoportban kapott helyet. Az első mérkőzésen sikerült legyőzni az amerikaiakat (28–15). A második csoportmeccsen a japánok ellen is összejött a győzelem (20–12). Az utolsó meccs a jugoszlávok elleni már tét nélküli volt, hiszen a magyar csapatnak már biztos volt a helye a középdöntőben. Végül két góllal győzött Jugoszlávia (16–18). A középdöntőben a II. csoportban szerepelt a válogatott. Itt viszont nem úgy sikerültek az eredmények ahogy várták. Két vereséggel, nulla ponttal zárta a középdöntőt a csapat. Sorrendben először a románoktól (14–20), majd a kelet-németektől (14–17), kapott ki a csapat, amely így a hetedik helyért játszhatott. Ezen a meccsen is elbuktak a svédek ellen (18–19), így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ami mindmáig a legrosszabb magyar férfi kézilabda olimpiai szereplés.

Következett a nyolcadik világbajnokság, 1974-ben. A válogatott beállította legjobb eredményét és 1958 után újra a hetedik helyen végzett.

Montréal 1976.png

Az 1976-os olimpiára is kvalifikálta magát a magyar válogatott, egymás után másodszorra jutott el az olimpiára. Ezt Kanadában, Montrealban rendezték. A magyar csapatból mindenki magyarországi klubcsapatban játszott. A legtöbb játékost, szám szerint négyet, a Budapest Honvéd SE szolgáltatott a válogatott számára. A magyar csapat a B csoportban játszotta csoportmeccseit. A csoportmeccseken a románoktól (18–23), és a lengyelektől (16–18), kikapott a válogatott. Azonban a cseheket (22–20), és az amerikaiakat legyőzte (36–21). Két győzelemmel és két vereséggel a gárda, a harmadik helyen végzett a csoportjában, ezzel pedig a tornát a hatodik helyen fejezte be.

Két év telt el a következő vb-ig. Ezt Dániában tartották. A csapat eredményei nem tették lehetővé, hogy helyosztón játszhasson. Eddigi legrosszabb eredmény, kilencedik hely lett a vége. Viszont, a torna gólkirálya Kovács Péter lett holtversenyben.

1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva 1980.png

Az 1980-as moszkvai olimpia következett a magyar válogatott számára. A tornán, amelyen a kézilabda eseményeket július 20. és július 30-a között tartottak, tizenkét csapat vett részt. A magyar csapat az A csoportban kapott helyet, egy elég nehéznek mondható csoportban. A csapat július 20-án kezdett a lengyelek ellen. A mérkőzés végeredménye döntetlen lett (20–20). A második meccsen is döntetlen született, ezúttal a kelet-németek ellen (14–14). Ezután egy Spanyolország feletti győzelem (17–20) következett. Utána egy dánok elleni siker (15–16), már biztossá tette a magyar csapat továbbjutását, de ha a kubaikat megveri a válogatott és a kelet-németek kikapnak akkor megnyerné a csoportot a gárda és a döntőben játszhatna. A magyar válogatott meg is tette a maga feladatát és legyőzte a kubaiakat (26–22), azonban a németek is begyűjtötték a két pontot a dánok ellen, így a magyarok a bronzmérkőzésen játszhattak Románia ellen. Ezt a mérkőzést már nem sikerült megnyerni (18–20). A magyar csapat negyedikként zárta a moszkvai olimpiát.

A következő, tizedik vb-n is kilencedik lett a gárda. Itt már tizenhat csapat szerepelt. Kovács Péter a góllövőlista második helyén végzett.

A következő torna viszont kiugrást jelentett. A válogatott mindmáig a legjobb eredményét érte el amikor az 1986-os vb-n a második helyezett lett, Jugoszlávia mögött. Kovács Péter itt is hozta a formáját, de "csak" a negyedik helyen végzett a góllövők versenyében.

Szöul 1988.png

Következő esemény amire kijutott a válogatott az az 1988-as szöuli olimpia volt. A találkozókat szeptember 20. és október 1-je között rendezték. A magyar válogatott a B csoportban szerepelt. Rögtön a magyaroké volt a nyitó mérkőzés Dél Korea ellen, ahol vereséggel mutatkozott be a tornán a csapat (20–22). A második mérkőzés sem sikeredett jobban, ezúttal a csehszlovákok győzték le a magyar csapatot (16–19). Két vereség után itt volt már az ideje egy győzelemnek is, és ez sikerült is a Japán elleni meccsen (22–19). A következő mérkőzését is behúzta a csapat, ezúttal nagyon simán, tíz góllal gázolt át a spanyolokon (26–16). Az utolsó mérkőzés sorsdöntő volt a csapat számára, mert ha nyer a magyar válogatott, akkor játszhat a bronzmérkőzésen. Ez is meg is történt, sikerült a kelet-németeket megverni (18–17), így a csapat a második helyen végzett a csoportban. Következett a jugoszlávok elleni bronzmérkőzés, ahol négy góllal bizonyultak jobbnak a jugoszlávok (27–23). A magyar válogatott a negyedik helyen fejezte be a tornát.

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezután viszont hiába várta Magyarország az újabb jó szereplést, ez nem történt meg. A vb-t 1990-ben Csehszlovákiában tartották. Hatodik helyen végzett a korábbi ezüstérmes. A legjobb magyar góllövő Marosi László lett, harminchat találattal a nyolcadik helyen végzett.

1992barcelona.gif

Az 1992-es barcelonai olimpia következett a csapat életében. A meccseket július 25. és augusztus 9-e között rendezték. A tornán a hetedik helyen zárt a magyar válogatott. Ez volt minden idők második legrosszabb férfi kézilabda helyezése Magyarország számára, hiszen 1936-ban nyolcadikak lettünk.

1993-as svédországi vb-n tizenegyedik lett a válogatott. Egyedül az kárpótolhatta a csapatot, hogy Éles József 41 góljával holtversenyben gólkirály lett.

Az 1995-ös vb-n tizenhetedik helyezett lett a válogatott. Ezen a tornán már huszonnégy csapat vett részt. E vb után döntöttek így, hogy ezentúl kétévente lesznek világbajnokságok.

Az 1997-es japáni vb-n jó eredményt ért el a válogatott az előző évekhez képest. Negyedik lett a csapat, úgy hogy a bronzmérkőzésen, egy góllal kapott csak ki Franciaország válogatottjától. A góllövőlista második helyezettje Éles József lett, 59 találattal.

Következő vb-t, az 1999-ben rendezendőt, Egyiptomban tartották. Svájc, Finnország és Izland ellenében a magyar válogatott kiharcolta a vb-szereplés jogát, Egyiptomban azonban rettentő kemény csoportba került. Nigéria és Kuvait legyőzését követően Horvátország ellen a csapat 50 percen át remekelt, a hajrában mindössze egy gólt szerzett, így az ellenfél nyert 20-19-re. Norvégia sima verése után Oroszország ellen nem sikerült jól a meccs, a 27-18-as vereség azt jelentette, a nyolcaddöntőben Franciaország következett. 24-23-ra kikapott a válogatott, így Magyarország kiesett.

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pérez Carlos

2001-ben, a magyar válogatott nem jutott ki a franciaországi eseményre, miután a Norvégia elleni selejtezőt elvesztette. A hazai, szegedi összecsapást csupán egy góllal, 20-19-re nyerte meg a csapat, a visszavágón azonban 24-22-re kikapott.

Következett a 2003-as portugáliai megmérettetés. Ugyan Katzirz Dávid doppingesete beárnyékolta kissé válogatott világbajnoki szereplését, a portugáliai viadal csakis pozitívumként szolgált. Az olimpiai kvótáért harcba szálló együttes nehéz csoportba került, hiszen a franciák, a horvátok és az oroszok is legyőzték Skaliczki László tanítványait, s úgy tűnt, a szaúdiak és az argentinok elleni siker kevés lesz. A válogatott jószerével már majdnem kiesett, de végül az utolsó fordulóban Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát, így mégis középdöntőbe csúszott a csapat. A középdöntőben újabb vereség következett Svédországtól, ám az utolsó mérkőzésen a Szlovénia elleni 28-25-ös siker azt jelentette, a gárda az 5-8.helyért folytathatja. Lisszabonban aztán megtörtént a csoda, a néhány nappal korábban még kiesőnek hitt gárda kétszeri hosszabbítás után 34-33-ra verte a vb-bronzérmes jugoszlávokat, s 12 év után kiharcolta az olimpiai részvételt. Az 5. helyért még az is belefért, hogy az oroszok 30-25-re nyerjenek. A gólkirályi címet a Fotex magyar-kubai klasszisa, Pérez Carlos érdemelte ki, aki bekerült a torna all-star csapatába is.

Athens 2004 logo.jpg

A 2004-es olimpiát Athénban rendezték. A férfi kézilabda mérkőzéseket, augusztus 14. és 29-e között rendezték. A csapat kvalifikálta magát az eseményre és a sorsolásnál a B csoportba kerültek. Egy csoportban hat csapat szerepelt, abból négy továbbjuthatott, így a magyar csapatnak reális esélye volt kivívni a negyeddöntőbe jutást. Az első mérkőzésen sikerült is begyűjteni a kötelezőnek mondható két pontot az egyiptomiak ellen (33–28). A második mérkőzésen is sikerült győzni a brazilok ellen (20–19). Aztán következett egy vereség a franciák ellen (23–26), és egy egygólos győzelem a német csapat ellenfeleként (30–29). Az utolsó csoportmeccsen a házigazda görögöket simán verte a válogatott (26–22), így sikerült a továbblépés a csoportból, méghozzá a második helyen. Ez azt jelentette, hogy a Dél-Koreával játszanak az elődöntőbe jutásért. A mérkőzés végeredménye elég sima lett a magyarok javára, így következhetett az elődöntő (30–25). Az elődöntőben a horvátok vártak a csapatra, és túl nagy falatnak bizonyultak (31–33). A bronzmérkőzésen az oroszokat sem sikerült megverniük (26–28). A magyar válogatott, így a negyedik helyen fejezte be a tornát.

Buday Dániel

A 2005-ös vb-re nem jutott ki a válogatott.

Ellenben a 2006-os svájci rendezésű eb-re már kijutott a válogatott. A tornát január 26. és február 5-e között rendezték. A C csoportban szerepeltek a magyarok, a városok ahol játszottak Sursee, és Luzern volt. A dánok ellen kezdték meg a szereplést a tornán de vereséggel nyitottak (25–29). A mérkőzésen Buday Dániel kilenc gólt szerzett ezzel ő volt a meccs legeredményesebb játékosa. A második mérkőzésen Szerbia és Montenegró volt az ellenfél. Öt góllal kapott ki a magyar a válogatott (24–29), ezzel nagyon nehéz helyzetbe került a folytatást illetően. A csapatban a legtöbb gólt az Iváncsik fivérek szerezték. Gergő hatot, Tamás öt gólt vállalt magára. Az utolsó meccs az izlandiak ellen volt, akiket feltétlenül, és nagy gólkülönbséggel meg kellett volna verni ahhoz, hogy továbbjuthasson a válogatott. Sikerült őket megverni de nem eléggé (35–31). Négy góllal nyertek, ami azt jelentette, hogy -5-ös a gólkülönbsége a gárdának, azaz egyel rosszabb mint a szerb és montenegróiaknak. Ezen a találkozón újra Buday szerezte a legtöbb magyar gólt, szám szerint kilencet. Végeredményként a tizenharmadik helyen fejezte be a tornát a válogatott.

2007-ben Németországban léptek pályára, s a világbajnokság csoportküzdelmeit százszázalékos teljesítménnyel abszolválták. Csodásan kezdődött a vb, hiszen Dánia ellen elképesztő hajrával, s Puljezević Nenad ámulatba ejtő parádéjának köszönhetően 30-29-re győzött a csapat, majd Norvégia (25-22) és Angola (34-31) sem okozott gondot. A középdöntőben folytatódott a parádé, hiszen a Csehország elleni 28-25-ös sikert követően kézzel fogható közelségbe került a negyeddöntő. Ehhez csupán egy pontocskára lett volna szükség a hátralévő három meccsen, ám a horvátoktól elszenvedett 25-18-as zakó, majd a spanyolok 33-31-es sikere után Oroszország ellen sem sikerült a bravúr. Noha utolsó középdöntő-találkozóján tíz másodperccel a vége előtt még továbbjutásra állt a válogatott, Koksarov találata eldöntött mindent: Oroszország 26-25-re nyert, s továbbjutott, míg a Skaliczki-csapat 34-33-ra verte Szlovéniát, s ezzel a 9. helyen zárt.

A 2008-as eb-t Norvégiában rendezték január 17-e és 27-e között. A magyar válogatott beállítva addigi legjobb eredményét a középdöntőig menetelt. A válogatott Bergenben játszotta csoportbeli mérkőzéseit, míg a középdöntőbeli meccseit már Trondheimben játszotta. A csoportküzdelmekben az első helyen jutott tovább, megelőzve a spanyolokat és a németeket is. Holtverseny volt a csoport végeredménye, mert mindegyik csapat négy ponttal állt, de a magyar csapatnak volt a legjobb gólkülönbsége. A középdöntőben azonban a II. csoportból nem sikerült a továbbjutás, hiszen ahhoz az első kettő hely valamelyikén kellett volna végezni. Első mérkőzésen döntetlen született a svédek ellen, azután vereség Izlandtól végül pedig győzelem a franciák ellen. Így a magyarok a negyedikek lettek. Összességében a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ezzel az eredménnyel pedig a második legjobb magyar férfi kézilabda-eb szereplést érték el.

A válogatott a 2009-es vb-n
Croatia 2009 World Handball.png

A 2009-es vb-n is ott volt a válogatott. Bosznia és Hercegovina ellen sikerrel vette a selejtezőt a csapat és a sorsolásnál a második kalapba került. A tornán az A csoportból harmadikként jutott a középdöntőbe a magyar csapat. A csoportmeccseket Eszéken játszotta a válogatott. A csoportküzdelmek során hét pontot gyűjtöttek, mint a második helyezett szlovákok. Mivel ők több gólt dobtak, ők jutottak másodikként tovább. A középdöntőbe való szerepléshez már Zágrábba kellett utaznia a gárdának. Itt azonban harmadik helyezettként kiesett az I. csoportból a magyar válogatott. Így az ötödik helyért játszhattak, de Németország jobbnak bizonyult. 16-13 volt a félidőben az eredmény, de a második félidőben nem sikerült a fordítás, így 28-25 lett a végeredmény a németek javára. A torna után a kapusok között Fazekas Nándor 41%-os védési hatékonysággal, a második helyen végzett.

Logo Männer-Handball-EM 2010.jpg
Csoknyai István

A következő, 2010-es eb-re is kijutott a magyar válogatott. A selejtező csoportban a horvátok után a második helyen jutottak ki. A sorsolásnál a harmadik kalapba kerültek, végül a D csoportban kötöttek ki, a franciák a spanyolok és a csehek társaságában. Így a csoportmeccseket Bécsújhelyen kellett játszania a csapatnak. Immár új kapitánnyal a kispadon, Csoknyai Istvánnal szerepelt a tornán a válogatott. A torna előtt két korábbi meghatározó játékos is lemondta az eb szereplést, Mocsai Tamás, és Nagy László. Az első mérkőzésen a franciák ellen rögtön nagy meglepetés született a tornán, hiszen a magyar csapat döntetlent játszott a vb- és olimpiai címvédő ellen. A meccs 16-16-os félidő után 29-29 lett. Ilyés Ferenc szerezte a csapatból a legtöbb gólt, hetet. A második csoportmeccsen a spanyolok következtek ellenfélül. A válogatott nagyon gyenge játékkal 9 gól különbségű vereséget szenvedett (25-34). A magyar csapatból, a torna előtt honosított Milorád Krivokapić és a Veszprém játékosa, Gulyás Péter szerezte a legtöbb gólt. Mindkét játékos öt-öt gólt vállalt magára. Utolsó csoportmérkőzés a csehek ellen volt. Aki ezen a mérkőzésen nyer, az továbbjut. Így álltak oda a kezdéshez a csapatok. A csehek jobban kezdtek, de félidőben csak egy góllal vezettek (13-14). A második félidőben nagyon elhúztak, a magyarok nem tudták követni a tempót, így a mérkőzés végeredménye 33–26-os cseh diadal lett. A magyar válogatott legjobbja a hat gólt elérő Császár Gábor és az öt gólt szerző Katzirz Dávid volt. A tornán csalódást keltve nem jutott be az ausztriai Európa-bajnokság középdöntőjébe, azaz a legjobb tizenkettő közé a magyar férfikézilabda-válogatott.

Mérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az eredmények mindig a magyar válogatott szempontjából szerepelnek.
Jelmagyarázat
A magyar válogatott győzelmével végződött mérkőzés
Döntetlennel végződött mérkőzés
A magyar válogatott vereségével végződött mérkőzés
Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Legeredményesebb magyar játékos
2013. december 29. Szigetszentmiklós  Bahrein (BHR) 30–15 barátságos Császár 5 gól
2013. december 30. Szigetszentmiklós  Bahrein (BHR) 31–22 barátságos Császár 10 gól
2014. január 3. Gyöngyös  Csehország (CZE) 28–29 barátságos Császár 6 gól
2014. január 4. Gyöngyös  Fehéroroszország (BLR) 31–28 barátságos Császár 8 gól
2014. január 5. Gyöngyös  Lengyelország (POL) 23–30 barátságos Ancsin 4 gól
2014. január 12. Aalborg  Spanyolország (ESP) 27-34 Európa-bajnokság
2014. január 14. Aalborg  Izland (ISL) 27-27 Európa-bajnokság
2014. január 16. Aalborg  Norvégia (NOR) 26-26 Európa-bajnokság

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A válogatott tizenhat fős kerete a 2013-as világbajnokságon.[1]

# Név Kor Poszt Magasság Súly Klub Vál./Gól
1 Tatai Péter 1983. június 23. (30 éves) kapus 1,95 m 98 kg Magyarország Pick Szeged 65/0
4 Szöllősi Szabolcs 1989. január 28. (25 éves) beállós 1,94 m 101 kg Magyarország Csurgói KK 27/40
6 Mocsai Tamás 1978. december 9. (35 éves) jobbátlövő 1,96 m 96 kg Németország TSV Hannover-Burgdorf 171/404
7 Császár Gábor 1984. június 16. (29 éves) irányító 1,86 m 86 kg Magyarország MKB Veszprém 181/624
8 Iváncsik Gergő 1981. november 30. (32 éves) balszélső 1,90 m 88 kg Magyarország MKB Veszprém 227/608
10 Harsányi Gergely Csapatkapitány 1981. május 3. (32 éves) jobbszélső 1,91 m 99 kg Magyarország Grundfos Tatabánya KC 139/285
11 Putics Barna 1984. augusztus 18. (29 éves) balátlövő 2,00 m 100 kg Németország VfL Gummersbach 73/168
13 Krivokapić Milorad 1980. július 30. (33 éves) jobbátlövő 1,90 m 115 kg Szlovénia Cimos Koper 34/78
16 Mikler Roland 1984. szeptember 20. (29 éves) kapus 1,90 m 92 kg Magyarország Pick Szeged 115/0
18 Nagy Kornél 1986. november 21. (27 éves) balátlövő 1,95 m 98 kg Franciaország Dunkerque HB 89/132
19 Nagy László 1981. március 9. (33 éves) jobbátlövő 2,08 m 113 kg Magyarország MKB Veszprém 161/618
24 Vadkerti Attila 1982. február 22. (32 éves) balszélső 1,82 m 88 kg Magyarország Pick Szeged 86/119
25 Zubai Szabolcs 1984. március 31. (30 éves) beállós 1,91 m 86 kg Magyarország Pick Szeged 153/247
28 Schuch Timuzsin 1985. június 5. (28 éves) beállós 1,97 m 106 kg Magyarország MKB Veszprém 89/59
33 Ancsin Gábor 1990. november 27. (23 éves) jobbátlövő 2,00 m 102 kg Magyarország Pick Szeged 33/50
66 Lékai Máté 1988. június 16. (25 éves) irányító 1,90 m 82 kg Szlovénia RK Celje 59/114
Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos

Nemzetközi versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Forduló M Gy D V G+ G- Helyezés
Portugál 1994 Csoportkör 6 3 0 3 128 131 7.
spanyol 1996 Csoportkör 6 1 1 4 144 158 10.
ITA 1998 Csoportkör 6 3 0 3 145 154 6.
horvát 2000 Nem jutott ki
SWE 2002 Nem jutott ki
Szlovénia 2004 Középdöntő 6 2 2 2 164 169 9.
SUI 2006 Csoportkör 3 1 0 2 84 89 13.
norvég 2008 Középdöntő 6 3 1 2 176 173 8.
AUT 2010 Csoportkör 3 0 1 2 80 96 14.
Szerbia 2012 Középdöntő 6 1 3 2 156 161 8.
Dánia 2014 Középdöntő 6 1 2 3 159 165 8.
Összesen 9/11 48 15 10 23 1236 1296

A válogatott edzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoknyai István
Mocsai Lajos

A magyar férfi kézilabda-válogatott eddigi szövetségi kapitányai.

Időszak Név
1958 Magyarország Cséfay Sándor
19591961 Magyarország Hetey István
19621964 Magyarország Csicsmányi Árpád
19641973 Magyarország Albrecht Miklós
19731982 Magyarország Faludi Mihály
19821985 Magyarország Kovács László
19861988 Magyarország Mocsai Lajos
19891990 Magyarország Csík János
19911992 Magyarország Joósz Attila
19921993 Magyarország Kovács László
19931995 Magyarország Kaló Sándor
19951996 Magyarország Kővári Árpád
19971999 Magyarország Vass Sándor
19992001 Magyarország Hajdu János
20012008 Magyarország Skaliczki László
20082009 Magyarország Hajdu János
20092010 Magyarország Csoknyai István
2010 Magyarország Mocsai Lajos

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hivatalos világbajnoki bő keret. ihfdata.com, 2012. december 12. (Hozzáférés: 2012. december 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap