Magyar Optikai Művek Ságvári Endre Szocialista Brigádja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ságvári Endre szocialista brigád
Teljes név Magyar Optikai Művek Ságvári Endre Szocialista Brigádja
Vállalat Magyar Optikai Művek
Üzem optikai gyáregység
Beosztások optikusok
optikaiüveg-csiszolók
Alapítva 1963
Brigádvezető Duba Győző (1963–1969)
Major László (1969-től)
Tagok száma 15 (1978)
Díjak

Vállalat Kiváló Brigádja, 1972–1982 (ötször)
Szakma Kiváló Brigádja, 1975


Kongresszusi Oklevél, 1975
Állami Díj, 1978
Kongresszusi Zászló, 1984

A Magyar Optikai Művek Ságvári Endre Szocialista Brigádja (röviden MOM Ságvári brigádja[1] vagy Ságvári Endre szocialista brigád[2]) 15 optikusból és optikaiüveg-csiszolóból álló munkaközösség. A budapesti Magyar Optikai Művek optikai gyáregységének – 1961-ig a Gamma Optikai Művek és az Optikai Kutató Laboratórium optikai kutató részlegének – dolgozói lencsék, prizmák, optikák készítésével, csiszolásával foglalkoztak. 1978-ban – a sókristály alapú hőmérséklet-megfigyelő optikai rendszer (színanalizátor) gyártástechnológiájának kidolgozását követően – megkapták a Magyar Népköztársaság Állami Díját, az indoklás szerint a „korszerű eljárások bevezetéséért, a termelőmunkában kifejtett kimagasló teljesítményeikért”.[3] A brigád 1972 és 1984 között számos további díjban részesült.

A brigád tagjai[szerkesztés]

A Ságvári Endréről elnevezett brigád tagja volt:[3]

  • Antal Imréné (Haász Borbála, 1946) optikus
  • Bíró Róbert (1942) optikus (Kiváló Dolgozó, 1968; Honvédelmi Emlékérem, 1979, 1984)
  • Csóli Miklósné (Keszler Katalin, 1937) optikus (Kiváló Dolgozó, 1976, 1983)
  • Dänler György (1951) optikus (Szakma Ifjú Mestere, kétszer;[1] Kiváló Dolgozó, 1977)
  • Duba Győző (1939) optikus, 1963 és 1969 között brigádvezető (Kiváló Dolgozó, 1967, 1972, 1979; Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozat, 1983; Honvédelmi Emlékérem, 1983)
  • Első József (1922) optikaiüveg-csiszoló (Kiváló Dolgozó, 1976, 1980)
  • Erdélyi Béla (1919) optikaiüveg-csiszoló
  • Gyulai András (1934) optikus (Kiváló Dolgozó, 1966, 1969, 1971, 1983; Honvédelmi Emlékérem, 1970, 1975, 1980)
  • Horváth Andor (1942) optikus (Kiváló Dolgozó, 1969, 1970, 1982)
  • Horváth György (1951) optikus (Szakma Ifjú Mestere[1])
  • Kovács István (1942) optikus (Kiváló Dolgozó, 1968, 1971, 1976, 1981, 1983; Munkásőr Szolgálati Érdemérem bronz fokozat, 1977, ezüst fokozat, 1982)
  • Major László (1944) optikus, 1969-től brigádvezető (Gépipar Kiváló Dolgozója, 1969; Kiváló Dolgozó, 1970, 1972; Munka Érdemrend bronz fokozat, 1977, arany fokozat, 1983)
  • Mayer Károly (1927) optikus (Honvédelmi Emlékérem, 1976)
  • Sipos János (1939–1980) optikus
  • Zachán István (1941) optikus (Kiváló Dolgozó, 1965, 1969, 1975, 1984)

A brigád története[szerkesztés]

A Ságvári Endre szocialista brigád a Magyar Optikai Művek első munkásbrigádja volt, 1963-ban alapították. Alapító tagja és első brigádvezetője 1969-ig Duba Győző volt. Duba 1978-as nyilatkozata szerint 1963 és 1969 között „öten elvégeztük a középiskolát, de hárman fizikai dolgozók maradtunk. Az alapításkor 25 év körüliek voltunk, most már [1978-ban] három csoportvezető tagunk az üzemrész gazdasági irányítója, tizenhatunknak van választott társadalmi funkciója, ami által a vállalat irányításában is részt veszünk.”[1]

1969-től Major László vezette a brigádot, miután Duba az éjszakai műszakba került. Major szerint „egyszerű kimondani, hogy öten középiskolát végeztünk, de úgy kellett megszerveznünk a három műszakot, hogy a gép ne álljon. Sokszor este tízkor hazamentünk, és reggel hatra jöttünk, hogy a másik iskolába tudjon menni.”[1]

„Gyulai András: Amikor Posch Gyula vezérigazgató átadta a meghívókat [az Állami Díj átadójára], elmondta, hogy meg kell oldanunk a számítógépek memóriájához a galliumkristály csiszolását. Ez nehéz lesz, mert az anyag lágyabb az üvegnél, de ezután még gondolatban sem utasítanánk vissza a megbízatást, bármilyen nehéz és komplikált is.” (1978)[1]

Kovács István másodállásban a Budapesti Műszaki Egyetemen prizmákat csiszolt olyan kísérleti berendezésekhez, melyeket később a Magyar Optikai Művekben gyártottak.[1]

Az 1970-es évek második felében kidolgozták a sókristály alapú hőmérséklet-megfigyelő optikai rendszer (színanalizátor) gyártástechnológiáját. Az így gyártott műszer alkalmas volt a magas hőmérsékletű üzemekben (például kohókban) az olvasztott vas hőmérsékletének megállapítására, ezzel csökkenteni tudták a gyártási selejt számát.

A brigád az alábbi díjakat kapta:[3]

  • Vállalat Kiváló Brigádja, 1972, 1974, 1976, 1981, 1982
  • Szakma Kiváló Brigádja, 1975
  • Kongresszusi Oklevél, 1975
  • Magyar Népköztársaság Állami Díja, 1978
  • Kongresszusi Zászló, 1984

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e f g Népszabadság 1978
  2. Darvasné–Klement–Terjék 685. o.
  3. a b c Darvasné–Klement–Terjék 548. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 548. o. ISBN 963-05-4420-2  
  • A MOM Ságvári brigádja, Népszabadság, 1978. április 13. (Darvasné–Klement–Terjék 555–556. o.)