Magyar Nemzeti Arcvonal

Magyar Nemzeti Arcvonal
A Magyar Nemzeti Arcvonal zászlaja
Adatok
Elnök	Győrkös István
Alapítva	1989
Pártújság	Új Rend Jövőnk Hídfő
Ideológia	hungarizmus neonácizmus
Politikai elhelyezkedés	szélsőjobboldal
Hivatalos színei	piros   fekete
Magyarország politikai élete

A Magyar Nemzeti Arcvonal egy újfasiszta, azon belül hungarista eszmeiségű szervezet, melyet 1989-ben Győrben hoztak létre. Eredeti neve Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok volt, ám ezt 1992. november 29-én Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatták. A rövidítés, MNA, nem változott.

Alapítóját, Győrkös Istvánt 2019-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy rendőrtiszt, Pálvölgyi Péter meggyilkolásáért (lásd: bőnyi rendőrgyilkosság).

Az MNA története

Győrkös és csoportja használta először (de nem elsőként) a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, mikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét, és pár perces várakozást követően végül meg sem tartotta azt.

Egy időben a Magyar Nemzeti Arcvonal volt Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai szervezete, mely erősen hierarchikus felépítéssel rendelkezett.

1994. április 27-én vezetőjük, Győrkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az Arcvonalat hungarista szervezetnek nevezte, amiért másnap letartóztatták. A szervezet magát az eredeti Hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartotta, mivel Győrkös 1995-ben hivatalos megbízással megkapta a mozgalom vezetését Tatár Imrétől. Tatár még 1980-ban kapta saját kinevezését Henney Árpádtól, aki Szálasi Ferenc kivégzése után vezette az emigrációban tovább működő Hungarista Mozgalmat.

1994. április 20-án Ekrem-Kemál György, Győrkös István és Szabó Albert közösen jelentették be a Hungarista Mozgalom megalakulását, ám hamar külön utakon folytatták. Megbízatása alapján a Hungarista Mozgalmat Győrkös vitte tovább.

Győrkös István meghatározta a mozgalom erkölcsi és szellemi alapjait és a Kódexet, megalkotta a mozgalom jelképeit, jelszavát, meghatározta ünnepeit. Becsület Napja néven új ünnepet alapított, melyet azóta nagyon sok nemzeti szervezet ünnepel meg. Éveken keresztül szerkesztette és adta ki az MNA tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg később a Jövőnk kiadvány. Jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos lapként.

A mozgalomban 2012-ben szakadás következett be. Azután Győrkös MNA 1989 néven vitte tovább az általa életre hívott és vezetett mozgalmat.

2016-ban mindkét csoport feloszlott.

Katonai kiképzésük

Az MNA elképzelései szerint a kapitalista nyugati világ hanyatlóban van, ezért fontosnak tartják a tagság számára a lehető legjobb kiképzés biztosítását. A tagság a kiképzést „egységesített kiképzési rendszer” szerint, katonáktól, volt katonáktól kapja. Heti rendszerességgel járnak gyakorlatokra, túrákra, és évente több katonai tábort szerveznek (ezek időtartama változó, általában 3-7 nap), melyek közül a legtöbb nem nyilvános. A gyakorlatok során főleg airsoft, paintball és légfegyvereket alkalmaznak, illetve különböző legálisan kapható, katonai kiképzéshez szükséges eszközt, mint: katonai térképek, gyakorlógránátok, stb. Országszerte több táboruk is működik, a legnagyobb Bőny külterületén a „Sas-hegy” nevű helyen található magánterületen.

Az Arcvonal ismertebb csoportjai, egységei

Vándorsólymok

Az MNA ifjúsági szervezete 1989-ben alakult Vándorsólyom Természetjáró Egyesület (VTE) néven, 2003-ban a bíróság feloszlatta. 2003-2010-ig Vándorsólyom Hagyományőrző Bajtársi közösség (VHBK) néven működött.

Kecskés Gábor Kultúrcsoport

A Kecskés Gábor Kultúrcsoport (KGK) előadások, kultúrestek, valamint zenés táncestek szervezésével foglalkozik, illetve ez az MNA zenekara. Nevét Kecskés Gáborról kapta, aki az MNA tagja volt és 2001-ben hunyt el. A csoport 2008-ban megszűnt.

Népi Akciócsoportok

A Népi Akciócsoportok ugyanolyan képzést kapnak, mint az MNA rendes tagsága, de rájuk nem vonatkoznak az MNA kódex című kiadványában szereplő szabályok.