A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AsgardBot (vitalap | szerkesztései) 2008. augusztus 28., 02:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: dátumlinkek javítása)

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1949. évi XX. törvénnyel kihirdetett alkotmány eredeti szövege szerint a köztársasági elnök tisztsége helyébe lépett, ún. "kollektív államfő" volt, amely testületileg gyakorolta az államfői pozíciót, ezen felül Országgyűlést helyettesítő funkcióval rendelkezett. Gyakori rövidítése: NET. Általában Elnöki Tanácsként emlegették.

Az Elnöki Tanács elnöke ilymódon nem volt elnöke az országnak.

Az Alkotmány 1989. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot és helyreállította a köztársasági elnök intézményét.

Összetétele

A testület az elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 tagból állt. Az Országgyűlés választotta meg az Elnöki Tanácsot az országgyűlési képviselők közül, alakuló ülésén. Az Elnöki Tanács megbizatása addig tartott, amíg a következő országgyűlés új Elnöki Tanácsot nem választott. A Minisztertanács tagját nem lehetett az Elnöki Tanácsba választani.

Gyakran előfordult, hogy ténylegesen testületként nem ülésezett, csak a szükséges aláírásokkal látták el a döntéseket.

Hatásköre

Elvileg csak az Országgyűlésnek felelős, az országgyűlés által bármikor visszahívható szerv volt, azonban a pártállam viszonyai között gyakorlatilag a pártállam érvényesülése volt a törvényhozásban, amely – az Országgyűlés ülésszakain kívül – az Országgyűlés jogkörét gyakorolta és ténylegesen ki is kapcsolta a fő politikai kérdések eldöntéséből.

Törvényerejű rendeletek

Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel bármely törvényt módosíthatott, az Alkotmány kivételével. Fennállásának időszakában nem voltak sarkalatos törvények, így a törvényerejű rendeletek alkotása a törvények alkotását is gyakran háttérbe szorította, mivel az Országgyűlés csak évente négyszer, általában két-két hét időtartamban ülésezett.

Az Elnöki Tanács elnökei

Lásd még