Madzsar János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Madzsar János
Született 1839. május 28.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 1919. január 25.
Nemzetisége magyar
Gyermekei Madzsar Gusztáv
Foglalkozása pedagógus

Madzsar János (Sátoraljaújhely, 1839. május 28.1919. január 25.) állami tanítóképző-intézeti igazgató és főgimnáziumi tanár.

Élete[szerkesztés]

Madzsar György és Szopkovics Mária polgári szülők fia. A főgimnáziumot szülővárosában és Egerben, a tanítóképzőintézetet Szatmáron végezte 1860. augusztus 8-án, azután segédtanító lett. 1863. október 1-jén a szatmári gimnáziumhoz helyettes tanárnak nevezték ki. 1867-ben a pesti egyetemen letette a tanári vizsgálatot és ekkor rendes tanár lett. Miniszteri segéllyel 1868 októbertől 1869 júniusig meglátogatta a németországi tanítóképzőket, hazajövetele után júliusban a máramarosi, 1873. május 30-án a dévai tanítóképző igazgatójának nevezték ki. 1875. szeptember 6-án a fehértemplomi gimnáziumhoz helyezték át. 1868-ban alapította a szatmármegyei népnevelési egyletet, a máramarosmegyei tanítóegyletnek több évig elnöke volt. 1874. január 6-án pedig a hunyad-zarándmegyei és szászváros-széki tanítóegylet választotta elnökének. 1879-ben nyugdíjazták.

Álneve: Berzéthy Aurel (a Népnevelők Lapjában 1871-ben.)

Írásai[szerkesztés]

Cikkeket írt a Tanodai Lapokba (1861-62.), a Néptanítók Lapjába (1869. A szatmármegyei népnevelési egylet alakulásáról. A tizenhetes bizottmány alapszabályjavaslata Szatmármegye népnevelési egylete részére, Levele a szatmármegyei néptanítókhoz, 1870. Tornászati tanulmányok, Levele Speyerből a szatmármegyei néptanítókhoz, Gazdászati tanulmányok a speyeri tanítóseminariumban s azon kívül, Teremtsünk közönséget a népiskoláknak, 1871. Számtani leczkék az egy tanítóval bíró népiskolában, Alakítsunk szorgalmi könyvtárakat! A szellemi fejlődés kezdetéről, A szellem eszméleti állapotáról, Számtanítás az egy tanítóval bíró népiskolában, 1873. Az olvasmányok tárgyi és nyelvtani kezelése a népiskolában); írt még a Zalai Tanközlönybe, a Család és Iskolába, a Székely Tanügybe, az Alföldi Tanítóegyesület Közlönyébe, az Ellenőrbe (1877. A magyar paedagogia önállósításáról.)

Munkái[szerkesztés]

  • Magyar mondattan. Tanítók-, Tanítójelöltek-, főelemi tanodák s a gymnasiumok alsóbb osztályainak számára. 1. füzet. Pest, 1868. (Több nem jelent meg.)
  • Számtani példatár. Kiegészítésül a Néptanítók Lapjának 1871. 2., 3. és 18-24. számaiban közölt czikkeihez. M.-Sziget, 1871. (Ism. Néptanítók Lapja 1874.)
  • Vezérkönyv a számtanításban. Néptanítók számára. Bpest, 1875. Három rész. (I. és II. r. 2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)
  • Méterrendszer gyakorlati ismertetése. Gazdák, iparosok, kereskedők és tanítók használatára. U. ott, 1875.
  • Számtani és gyakorlati példatár. U. ott, 1875. Öt füzet. (Ism. Néptanítók Lapja 1875., 1876. 2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)
  • Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítóképezdék és néptanítók számára. U. ott, 1876. Három füzet.
  • Az igazság szava. Válaszul Gönczy Pál miniszteri tanácsos úr több rendbeli nyilatkozatára. Fehértemplom, 1876.
  • Nyelvtani példatár. U. ott, 876. Három füzet.
  • Magyar nyelvkönyv a német tannyelvű népiskolák számára. Bpest, 1879-81. Négy kötet.
  • Utmutatás a magyar nyelv tanítására a nem magyar ajkú népiskolákban. U. ott, 1879.
  • Az őrmester. Beszély, Zschokke Henrik után ford. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 12.)

Kéziratban[szerkesztés]

  • Eötvösfalva, pedagógiai és a tanügyi közigazgatást bíráló regény három kötetben; Számtan a felsőbb leányiskolák számára.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.