Macchi M.39

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Macchi M.39 egy olasz hidroplán volt, melyet a Schneider-kupa bajnokságra készített a Macchi Aeronautica vállalat Mario Castoldi tervei alapján. A repülőgép Mario de Bernardi vezetésével az 1926. évi verseny győztese lett.

A versenygyőztes és kétszeres világrekorder Macchi M.39 a Museo storico dell'Aeronautica Militare di Vigna di Valle kiállításán

Tervezés és fejlesztés[szerkesztés]

Az M.39 versenyrepülőgépet kifejezetten a Schneider-kupa bajnokságára tervezték. Ez volt az első alsószárnyas egyfedelű repülőgép, melyet a Macchi számára terveztek. Együléses, két úszós, vegyes fém és fa építésű szerkezet volt. A szárnyat huzalok merevítették, a pilóta a szárny kilépőélével egy vonalban foglalt helyet nyitott ülésében, a szélvédő a törzs alakjába simult a légellenállás csökkentése érdekében. Az úszókban voltak a benzintartályok.[1]

AZ M.39 gépet a Schneider-kupa sajátosságaihoz optimalizálták: a zárt útvonalon a gépnek bal fordulókat kellett tennie, ezért a baloldali szárnyvég kissé távolabb volt a törzstől, mint a jobb szárnyvég, hogy szűkebb bal fordulót tudjon végrehajtani. A légcsavar nyomatékának ellensúlyozására az egyik úszó felhajtóereje nagyobb volt a másiknál.[1]

Macchi két típust épített az M.39-ből, egy gyakorló és egy verseny változatot. A gyakorló gépet egy 447 kW (600 LE) teljesítményű motor, míg a versenygépet egy 597 kW (800 LE) teljesítményű Fiat AS.2 vízhűtéses 12 hengeres V elrendezésű motor hajtotta. A Macchi két gyakorló, két versenygépet és egy nem repülő sárkányt gyártott vizsgálatok céljából.[1]

Üzemben[szerkesztés]

Elsőként az MM.72 jelű gyakorló gép készült el, mely először 1926. július 6-án szállt fel. 1926. szeptember 16-án az olasz Schneider csapat kapitánya az egyik gyakorló géppel átesett, lezuhant és meghalt a Varese-tó felett, de az M.39 fejlesztése folytatódott.[1]

1926. november 13-án a három versenygép részt vett a Schneider-kupa futamain Hampton Roadsban (Virginia). Az MM.75 üzemzavar miatt kiesett verseny közben, de az MM.76, amit Bernardi őrnagy vezetett, 396,698 km/h átlagsebességgel első lett és egyben hidroplán sebességi világrekordot állított fel. Az MM.74, melyet Adriano Bacula vezetett, harmadik helyre ért be.[1][2]

Négy nappal később, 1926. november 17-én Bernardi az MM.76-tal 416,618 km/h sebességgel új világrekordot ért el 3 km-es távolságon.[1][2]

Castoldi új versenygépe, a Macchi M.52 az M.39 tapasztalataira támaszkodott.

Műszaki adatok[3][szerkesztés]

Macchi M.39
  • Személyzet: 1 fő

Méretek[szerkesztés]

  • Hossz: 7,77 m (a törzs hossza: 6,73 m)
  • Fesztáv: 9,6 m
  • Magasság: 2,97 m

Tömeg[szerkesztés]

  • Üres tömeg: 1257 kg
  • Terhelt tömeg: 1572 kg
  • Legnagyobb felszálló tömeg: 1575 kg

Hajtómű[szerkesztés]

  • Típusa: Fiat AS.2 folyadékhűtéses V-12
  • Légcsavar: 1 x kétágú
  • Teljesítmény: 597 kW (800 LE)

Repülési teljesítmény[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Donald 1997, p. 594.
  2. a b "Mario de Bernardi." Italian Wikipedia. Hozzáférés ideje:: 18 January 2011.
  3. Angelucci 1984, p. 149.

Irodalom[szerkesztés]

  • Angelucci, Enzo. World Encyclopedia of Civil Aircraft. London:Willow Books, 1984. ISBN 0-00-218148-7.
  • Donald, David, ed. The Complete Encyclopedia of World Aircraft. New York: Barnes & Noble Books, 1997. ISBN 0-7607-0592-5.
  • Eves, Edward The Schneider Trophy Story. Shrewsbury, UK. Airlife Publishing Ltd., 2001. ISBN 1-84037-257-5.
  • Taylor, Michael J. H. Jane's Encyclopedia of Aviation. London: Studio Editions, 1989. ISBN 0-517-69186-8. p 618.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Macchi M.39
A Wikimédia Commons tartalmaz Macchi M.39 témájú médiaállományokat.