Macana
A macana kifejezés, amely a taínó nyelvből származik, a közép- és dél-amerikai őslakos kultúrák által használt különböző fából készült fegyverekre utal. Ezeket a fegyvereket a jukaték nyelveken hadzab vagy hats'ab néven emlegették.[1]
Jelentés és eredet
[szerkesztés]A macana legkorábbi jelentése egy kardszerű, fából készült fegyver, amely azonban elég éles ahhoz, hogy veszélyes legyen. A kifejezést néha a hasonló azték fegyverre is alkalmazzák, amelynek a pengéjét obszidiándarabokból állították össze, bár egyes szakértők ezt a tárgyat a navatl nyelvű macuahuitl névvel különböztetik meg.
Az Andokban a spanyol hódítók a „macana” kifejezést az inkák hadseregének fegyverzetében található több tompa, buzogányszerű fegyverre alkalmazták, különösen a csaszka csuki (csillaglándzsa) és a csambi (buzogány) fegyverekre, amelyek egy fa nyélből és egy nehéz fém (réz vagy bronz) vagy kő tárgyból álltak. Ahogy a neve is sugallja, a csaszka csuki hegye csillag alakú volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben törje a csontokat. Ezek voltak a leggyakoribb fegyverek az inkák hadseregében, lehetséges, hogy a magas rangú tisztek csillag alakú buzogányfejeinek elkészítéséhez aranyat vagy ezüstöt használtak.[2]
A modern spanyol nyelvben a szó jelentése kibővült, és ma már különböző típusú tompa, fából készült fegyverekre utal, különösen a rendőrségi gumibotra, amelynek alakja nagyon hasonlít a japán Okinava szigetén használt tonfákra.
Használata
[szerkesztés]A macanák mérete a felhasználásuk függvényében jelentősen változhatott. A legtöbbjük körülbelül egy méter hosszú volt, de voltak nagyobb méretű macanák is.[3] A macanák méretének sokfélesége valószínűleg különböző tényezőknek köszönhető, többek között a harci stratégiának, a harcosok társadalmi helyzetének vagy pozíciójának a katonai ranglétrán, az etnikai-politikai csoportnak, illetve olyan környezeti tényezőknek, mint a csulul fa elérhetősége.[1] A macanák leggyakoribb változatai széles, lapos fa nyéllel rendelkeztek, amelynek szélén barázdák voltak, és amelyeket obszidián pengékkel láttak el, amelyeket gyanta vagy más masztix tartott a helyén.[4] A macana-készítők valószínűleg rövidebb szegmenseket készítettek, hogy többet tudjanak előállítani ebből a nem helyi forrásból származó anyagból, különösen akkor, ha az obszidián egyre ritkábbá vált.[1] Az obszidiánt a guatemalai és mexikói hegyvidékről importálták az alföldre, valószínűleg előre kialakított sokszögű szilánkok formájában.[5]
A macanák egykezes használata lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a szabad kezében pajzsot tartson, míg a nagyobb macana-típusokhoz általában két kéz szükséges. A majákkal vívott korai csatákról szóló spanyol jelentések leírása szerint ellenfeleik fegyverzete között voltak „egykezesnek tűnő kardok” és „nagyon erős fából készült, obszidiánnal kirakott kétkezes kardok”.[6]
Régészeti leletek
[szerkesztés]A macanákhoz használt obszidiánszilánkok közül sok prizmatikus pengeszelet volt, amelyek a maja alföld későbbi lelőhelyein a leggyakoribb kőeszközök közé tartoznak.[1] A macana-maradványokat tartalmazó lelőhelyeken végzett régészeti kutatások kimutatták, hogy egyes lelőhelyeken, különösen azokon, ahol nagy számban találtak szegmenseket, kétféle hosszúságú – kisebb (kb. 8–10 mm) és nagyobb (kb. 20–24 +) – szegmensek voltak. Ez alátámasztja a kétféle méretű macana létezésének lehetőségét.[1]
Képek
[szerkesztés]-
Inka macana bronz fejjel. -
Bronzból készült macana fejek. -
Macana az Amazonas vidékéről, egy Spanyolországi múzeumban. -
Egy Macuahuitl-t ábrázoló rajz. -
Inka fegyverekről készült rajz. -
Bronz macana fej. -
Az inka macanák különböző típusai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Rice (2022. október 2.). „Macanas in the Postclassic Maya Lowlands? A Preliminary Look”. Lithic Technology 47 (4), 314–327. o. DOI:10.1080/01977261.2022.2064126. ISSN 0197-7261. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „:0” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Rowe, John Howland. Inca Culture at the Time of the Spanish Conquest (angol nyelven). U.S. Government Printing Office (1946. január 25.)
- ↑ Pohl, John M. D. (1951- ).. Aztec warrior AD 1325-1521. Osprey Publishing (2001. január 25.). ISBN 1-84176-148-6. OCLC 1088972531
- ↑ Obregón (2006. október 1.). „Themacuahuitl: an innovative weapon of the Late Post-Classic in Mesoamerica”. Arms & Armour 3 (2), 127–148. o. DOI:10.1179/174962606x136892. ISSN 1741-6124.
- ↑ Yacubic, Matthew Patrick. Community crafting and crafting community : the lithic artifacts of Zacpeten, Guatemala (2014). ISBN 978-1-321-08885-4. OCLC 891667674
- ↑ Díaz del Castillo, Bernal. Historia verdadera de la conquista de la Nueva España. Editorial Porrúa (1974. január 25.). OCLC 643804697
További információk
[szerkesztés]- Képek a Codex Ixtlilxochitlből, amelyeken a macuahuitl látható. (Spanyol nyelvű link).
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Macana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Macana című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.