Mahesz
| Mahesz | ||||||
.jpg) | ||||||
| Hieroglifa |
| |||||
| Nem | férfi | |||||
| Szülei | anyja Básztet vagy Szahmet | |||||
| Kultuszhely | Taremu (Leontopolisz) | |||||
| Szent állat | oroszlán | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mahesz témájú médiaállományokat. | ||||||
Mahesz (m3ỉ-ḥs3)[1] az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Neve oroszlánt jelent, ebben az értelemben a szó már a Piramisszövegekben előfordul, de mint istenre elsőként a Középbirodalom idején van rá utalás, teofórikus[2] nevekben; gyakran csak az Újbirodalomtól említik. Básztet vagy Szahmet fiának tartják. Segíti Ré napistent az Apóphisz elleni harcában, emiatt háborúisten és a szent helyek védelmezője is.[3] Egyes feltételezések szerint idegen eredetű isten.[4] Azonosították több istennel, köztük Hórusszal, Nofertummal és Rével is.[3]
Ikonográfiája[szerkesztés]
Ábrázolták oroszlánként – mancsai közt késsel, mögötte a Nofertumot idéző lótuszokkal –, és oroszlánfejű férfiként is, fején napkoronggal és ureusszal, atef-koronával vagy a Nofertumra jellemző virágos fejdísszel.[3]
Kultusza[szerkesztés]
Fő kultuszhelye a Nílus-delta keleti részén fekvő Taremu városa volt (ma Tell el-Muqdam), melyet a görögök Leontopolisznak, „Oroszlánvárosnak” neveztek el róla.[3] A XVIII. dinasztia idején már állt itt valamilyen templom, de a kultuszra csak jóval későbbről vannak tényleges bizonyítékok. A taremui templomban szelídített oroszlánokat tartottak.[5] III. Oszorkon, a XXIII. dinasztia egyik uralkodója anyja, Básztet istennő városában, Bubasztiszban emeltetett templomot Mahesznek, Básztet templomától északra. Az isten kultusza délen is elterjedt, megjelenik Dendera, Edfu, Philae, a núbiai Dendur templomában is, és a távoli oázisokban is. Mágikus szertartásokkal kapcsolatban is említik, későkori amulettek is mintázzák alakját.[6] Claudius Aelianus azt írta: „Egyiptomban oroszlánokat imádnak, és egy várost is elneveztek róluk. (…) Az oroszlánoknak templomok épültek, és számos helyen járhatnak szabadon; naponta ökörhúst kapnak (…) és egyiptomi nyelven énekelt dalkísérettel esznek.”
Források[szerkesztés]
- ↑ szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971) , II., p.12
- ↑ Valamely isten nevét magában viselő személynév.
- ↑ a b c d Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7, p.178
- ↑ Walter Yust (szerk.) Encyclopædia Britannica: A New Survey of Universal Knowledge, 1956, p.54
- ↑ Caroline Seawright, Maahes, God of War and Protection, The Leonine Lord of Slaughter...- map of temples. [2015. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Wilkinson, p.179
Irodalom[szerkesztés]
- Manfred Lurker, Dictionary of Gods and Goddesses, Devils and Demons, Routledge 1987, ISBN 0710208774
- Alan W. Shorter, (1937) The Egyptian Gods: A Handbook, Routledge 1978, ISBN 0710000375
