MTA "Lendület" RECENS Kutatócsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az MTA "Lendület" RECENS Kutatócsoport - korábbi nevén Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (angolul: Research Center for Educational and Network Studies, rövidítve RECENS) - formálisan 2010 januárjában alakult meg dr. Takács Károly kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének kutatóközpontjaként, és jelenleg az Magyar Tudományos Akadémia TK keretein belül működik.

A Kutatóközpont célja, hogy a társadalmi kapcsolatháló-elemzés egyik kiemelkedő magyarországi műhelyévé váljon, amely szerves része a hazai és a nemzetközi tudományos életnek. A csoport kutatói az elmúlt években két könyvvel, számos könyv fejezettel és több tucat hazai és nemzetközi publikációval gazdagították a hálózat-elemzés irodalmát.[1]

Kutatási területek[szerkesztés]

  • társadalmi kapcsolatháló
  • negatív kötések
  • státuszverseny
  • strukturális egyensúly
  • kooperáció
  • iskolai teljesítmény
  • társas nyomás
  • roma integráció
  • történeti hálózatok
  • politikai rendszerek kapcsolathálózatai

Folyamatban lévő kutatások[szerkesztés]

MTA Lendület – Versengés és negatív hálózatok[szerkesztés]

A negatív társas kapcsolatok, mint a gyűlölet és a relációs agresszió komoly problémákhoz vezethetnek számos társas kontextusban. A negatív viszonyok rombolják a kooperációt, csökkentik a teljesítményt és aláássák a kohéziót. Emiatt meglepő, hogy a rohamléptékben fejlődő hálózatokkal foglalkozó irodalomban a kapcsolatokat szinte kizárólag pozitív terminusokban vizsgálják. A kutatás célja ennek az aszimmetriának a feloldása és a negatív társas kapcsolatok valós mechanizmusainak és dinamikájának felderítése.[2][3][4]

ERC kutatás: a pletyka és a reputáció dinamikája közösségekben[szerkesztés]

Az emberi történelem során különösen összetett informális megoldások születtek arra vonatkozóan, hogy miként lehet a normákat fenntartani és betartatni. A reputációs mechanizmusok és a pletyka ezek közé a komplex informális megoldások közé tartoznak. A közhiedelem szerint azonban a pletyka főleg negatív és gyakran valótlan információk csatornája. Ha ez így van, akkor tisztázandó, hogy miként erősítheti a társadalmi rendet és a kooperációt a sokszor nem őszinte pletyka és az ezen alapuló reputációs rendszer.[5]

A Rákosi rendszer hatalmi hálózatai[szerkesztés]

A kutatás célja a Rákosi-korszak (1948-1956) politikai hatalmi / uralmi elit elköteleződési, lojalitási hálózatának felrajzolása, több típusú történeti forráson keresztül. 

'Szervezeti kommunikáció, kooperáció és reputáció[szerkesztés]

A szervezeti működést jelentős mértékben befolyásolja a munkavállalók elégedettsége. A munkahelyi elégedettséget több módon is fel lehet térképezni. A Magyar Tudományos Akadémián működő RECENS Kutatócsoport kutatásának különlegessége, hogy a szervezeti kapcsolatok oldaláról vizsgálja ezt a témát. Ez a megközelítés azért tekinthető innovatívnak a „hagyományos” munkahelyi elégedettség vizsgálatokkal szemben, mert nemcsak arról számol be, hogy az alkalmazottak mely területen elégedettek/elégedetlenek és mivel, hanem a szervezeten belüli kooperációs lehetőségeket és az informális kommunikációs csatornákat is feltárja. A kooperáció és reputáció olyan tényezők a szervezeten belül, amelyek figyelembevételével a szervezeti hatékonyságot is növelni lehet.

CERGE-EI kutatás[szerkesztés]

A kutatásban az általános iskolás gyerekek továbbtanulási döntéseit vizsgálják: milyen tényezők befolyásolják azt, hogy a gyerekek érettségit adó intézményekbe jelentkezzenek.

Befejezett kutatási projektek[szerkesztés]

Iskolakutatás Kelet-Magyarországon[szerkesztés]

A kutatás a Széchenyi István Szakkollégium finanszírozásával jött létre azzal a céllal, hogy  a kapcsolatháló elemzés módszertani eszközeit alkalmazva vizsgálja, hogy a régió egyik településén a középiskolák frissen kialakult kilencedikes osztályközösségeiben:

  • a formálódó osztálystruktúra hogyan hat olyan fontos jelenségekre mint a társadalmi kirekesztés és -integráció, az iskolai teljesítmény, a baráti, ellenszenvi és a romantikus kapcsolatok; továbbá,
  • hogy ezek a dimenziók hogyan alakulnak az időben, és miképp hatnak vissza az osztálystruktúrára illetve az egyének azon belül elfoglalt státuszára.

Egymásba Gabalyodva[szerkesztés]

Korábbi kapcsolatháló kutatások rámutattak, hogy a barátság meghatározó szerepet játszik a deviáns viselkedés kialakulásában. Arról kevesebbet tudunk, hogy a kapcsolatok szerkezete hogyan formálja a státuszversenyt és ez miként hat ki az etnikai szegregáció, a társas kirekesztés, és az alacsony tanulmányi teljesítmény problémáira. Az integrált oktatás több évtizednyi kutatásai például elsiklottak afelett, hogy a baráti kapcsolatok még az integrált osztályokban is szegregáltak és valós integráció nem jöhet létre a csoportokat összekötő barátságok nélkül. A státuszverseny csak felerősíti a kapcsolatok szegregációját és a halmozottan hátrányos helyzetű vagy (másik problémaként) a legjobban teljesítő diákok kiközösítéséhez vezethet.

Történet[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

A kutatóközpont történetének előzményei a holland Rijksuniversiteit Groningen kezdődtek, ahol 2008-ban az alapítók közül hárman is egyszerre foglalkoztak kapcsolatháló elemzéssel. Így lett Takács Károly a TDK témavezetője a Pál Judit, Csaba Zoltán párosnak, akik a nagy hatású holland tudós, Frans Stockman hatására kezdtek el a negatív hálózatokkal foglalkozni. Ennek eredménye egy később TDK-n és OTDK-n díjazott tanulmány: A pozitív és negatív hálózatok mechanizmusainak vizsgálata két középiskolai osztályban.[6] Ennek a munkának a továbbfejlesztett, Szociológiai Szemlében megjelent[7] változata tekinthető az első magyar nyelvű tudományos cikknek, mely a negatív kapcsolatokat vizsgálja a kapcsolatháló elemzés módszerével. Később az írás bekerült a Budapesti Corvinus Egyetem elektronikus oktatási nyagába is.[8]

Később a Széchenyi István Szakkollégium - melynek tagja volt az alapító Csaba Zoltán és a később csatlakozott Boda Zsófia és Vörös András - anyagi támogatást biztosított a kelet-magyarországi iskolakutatáshoz, majd az abból született tanulmányok könyv formájú megjelentetéséhez.[9][10]

Formális megalakulás[szerkesztés]

A RECENS kutatóközpont formálisan 2010-ben alakult meg a Budapesti Corvinus Egyetemen, Szántó Zoltán professzor javaslatára. Ekkor csatlakozott a szakmai műhelyhez Dr. Bartus Tamás, az egyetem docense, aki szintén a Groningeni Egyetemen szerzett doktori fokozatot.

Az alapítók mindannyian az egyetem különböző szakkollégiumainak volt tagjai, név szerint a Széchenyi István Szakkollégiumnak, a Rajk László Szakkollégiumnak és a Társadalomelméleti Kollégiumnak.

OTKA[szerkesztés]

2010-ben a kutatóközpont OTKA ösztöndíjat nyert. Az országos panelvizsgálat az "Egymásba gabalyodva: kamaszok kapcsolati dinamikája a státuszverseny, a teljesítménytaktikázás, a kirekesztés és az integráció tükrében" címet viselte.[11] A kutatást K 81336-os témaszámon az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) finanszírozta. Az országos vizsgálatban 2010. és 2013. között 7 iskola, 43 kilencedikes osztálya és 1300 diákja vesz részt.

Lendület ösztöndíj[szerkesztés]

A kutatócsoport életében jelentős változást hozott, mikor 2012-ben az MTA Lendület ösztöndíjában részesítette Takács Károlyt.[12] Az öt évre biztosított források anyagi stabilitást hoztak, illetve előírták, hogy a RECENS szervezetileg kapcsolódjon az Akadémiához. Ekkor költözött a Közgáz új épületéből az I. kerületbe a csoport.

Takács és kutatócsoportja az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban a negatív társas kapcsolatok, mint az utálat vagy a relációs agresszió dinamikáját vizsgálja. Kutatásuk célul tűzi ki a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusainak és dinamikájának elméleti modellezését, különös tekintettel a versenyhelyzetekkel összefüggésben, kiválasztunk bizonyos társadalmi kontextusokat, ahol a megfogalmazott elméleti hipotéziseket empirikusan is vizsgálják, valamint feltárják a negatív társas kapcsolatok kooperációra, teljesítményre, és kohézióra kifejtett hatását.

ERC[szerkesztés]

2014-ben Takács Károly és kutatócsoportja elnyerte az ERC (European Research Council) kutatási ösztöndíját, melyre hazai kutatók 2007 óta pályázhatnak. Az eddigi nyertesek között olyanok találhatóak, mint Lovász László, Vicsek Tamás, vagy Freund Tamás.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Publikációk | MTA TK "Lendület" RECENS Kutatócsoport. recens.tk.mta.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  2. MTA Lendület kutatás: versengés és negatív hálózatok | MTA TK "Lendület" RECENS Kutatócsoport. recens.tk.mta.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  3. Versengés és negatív hálózatok. A negatív kapcsolatok eredete, dinamikája és káros következményei | VIDEOTORIUM. VIDEOTORIUM. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  4. Azokat beszéljük ki, akik normaszegők a közösségben – interjú Takács Károllyal | Összkép. osszkep.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  5. ERC kutatás: a pletyka és a reputáció dinamikája közösségekben | MTA TK "Lendület" RECENS Kutatócsoport. recens.tk.mta.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  6. Corvinus TDK és szakdolgozat gyűjtemény
  7. Szociológiai szemle, 1216-2051. 2010. 20. évf. 3. szám, p. 4-33
  8. Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése
  9. [1]Behálózott iskolák: iskolai hálózatkutatás egy kelet-magyarországi kisvárosban (szerk. Néray és Vörös), L’Harmattan Kiadó – Széchenyi István Szakkollégium Budapest, 2013
  10. Akadémiai szféra | SZISZ. szisz.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  11. NKFI-EPR:Egymásba gabalyodva: Kamaszok kapcsolati dinamikája a státuszverseny, a teljesítménytaktikázás, a kirekesztés és az integráció tükrében. nyilvanos.otka-palyazat.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)
  12. ^ a b Az ERC pályázatok eddigi magyar eredményei | MTA. mta.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 7.)

Források[szerkesztés]