MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj
MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj címere
MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj címere

Dátum 1959.
Ország Magyarország
Személyzet hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány
Típus Zászlóalj
Feladat Az ország fegyveres védelmében részt vevő összfegyvernemi, valamint szövetséges védelmi erők harctevékenységének különleges műveleti támogatása.
Diszlokáció Szolnok
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Iraki háború, Afganisztáni háború
Évfordulók 1939. október 1.

A Magyar Honvédség 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (korábban MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj) a Magyar Honvédség Szolnokon állomásozó különleges alakulata.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alakulat jogelődje az 1939. október 1-jén megalakult Magyar Királyi vitéz Bertalan Árpád I. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj volt. A zászlóalj első és egyben utolsó ejtőernyős bevetését 1941. április 12-én hajtotta végre. A zászlóalj a háború további időszakában, mint gyalogos alegység harcolt, majd a háború végén felszámolták. Az ejtőernyős fegyvernem hagyományait az 1951. október 4-én Székesfehérváron megalakult ejtőernyős zászlóalj vitte tovább.

1959 őszén VK 2. Csoportfőnökség közvetlen alárendeltségében megalakult a 34. különleges rendeltetésű mélységi felderítő század, amely 1962-ben zászlóalj szintre tért át. Az alakulat 1963-ban Szolnokra települt a Thököly úti laktanyába. Hadsereg közvetlen alakulatként megalakult a 34. önálló mélységi felderítő zászlóalj bázisán a 27. önálló mélységi felderítő század. Létszáma és technikai ellátottsága biztosította 8, majd M+24 órától 12 MFCS (Mélységi Felderítő Csoport) alkalmazását. A 70-es évek közepén a század korszerűbb rádióeszközöket, vevőközpontokat, és ejtőernyőket kapott. 1977-ben a 34. önálló mélységi felderítő zászlóalj az 5. hadsereg parancsnokság közvetlen alárendeltségébe került, így az önálló felderítő század beolvadt a zászlóalj állományába. Így a zászlóalj három azonos szervezetű századdal, vagyis 27 MFCS-vel rendelkezett. (A különleges rendeltetésű MFCS a többcélú alkalmazási lehetőséget - felderítés, diverziós tevékenység, kapcsolatfelvétel az ügynöki tevékenységgel - fejezte ki. Állományába korszerűbb speciális (ügynöki) rádióállomások , vevőközpontok, és más technikai eszközök és anyagok kerültek (távcsöves puska, hangtompítók, éjjelátó távcsövek, lokátor-felderítő berendezések, távrobbantó eszközök, felderítő tőrök, tartósított élelmiszercsomagok, esővédő-és álcaruha stb.).

Az alakulatnál 1973-ban kezdték meg Mi-8-as típusú helikopterből ejtőernyős ugrások végrehajtását.

MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj címere
MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj háborús szervezete

Az alakulat 2001-ben költözött tovább jelenlegi helyére, a repülőtérre. A zászlóalj 1991-ben vette fel a Bercsényi László nevét és 1991. március 15-én a honvédelmi miniszter csapatzászlót adományozott az alakulat részére. 1992-ben és 1999-ben az alakulat részt vett a déli határszakasz biztosításában. Az alakulat 1. felderítő százada Magyarország NATO tagságától kezdődően felajánlásra került, először 1999-2003 között az AMF(L) kötelékébe, majd ugyanez a század 2004. január 16-tól már az AMF(L) helyébe lépett NRF kötelékében teljesített féléves készenléti szolgálatot. 2004 augusztusától vesz részt az ISAF műveletekben, Afganisztánban. 2005. szeptember 1-jétől az alakulat neve: MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj.

A képzést támogatja MTT (Mobil Training Team) Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából segíti a különböző országok hadseregeit, többek között a különleges műveleti képességeik kialakításában. A Bercsényi zászlóalj tagjai különféle "special forces" képzésben részesülnek, mint például a híres green beret (zöld sapkás). A teljes képzés 2 éves, és emellett egy 3 hetes különleges túlélési gyakorlaton vesznek részt (ami állítólag még az ilyen alakulatoknál se átlagos). A kiképzés konkrét segítése mellett a csoport másik fontos feladata a jövőben egy olyan kiképzési program összeállítása, amelynek alapján a zászlóalj a jövőben már önmaga készítheti fel katonáit. Sőt, nem csak saját katonáit. A közeljövő tervei között szerepel ugyanis egy, az MH Béketámogató Kiképző Központ és a Bercsényi-zászlóalj bázisán megalakítandó regionális különleges műveleti kiképző központ létrehozása, amely egyrészt a környező országok, illetve más NATO-tagállamok különleges erői kiképzésének bázisa lehetne, másrészt pedig a Magyar Honvédség egy újabb, NATO-nak felajánlható képességévé válhatna.

A Zászlóalj felszerelése nem nyilvános, de a némileg publikus információk, videók, és képek alapján egy különleges erőkhöz méltóan, átlagon felüli a felszerelésük. Kézi fegyvereik között megtalálhatóak, az MP5, M4A1 SOPMOD, GEPARD stb. "A híradást, a biztonságos összeköttetést szolgálják a többsávos, hordozható URH-rádiók is, melyek közül az egyik SATCOM (műholdas) antennával képes a világ bármely pontján lévő hadműveleti területről összeköttetést biztosítani. Emellett kaptak ütés- és vízálló zsebszámítógépeket (Pocket PC handheld) és laptopokat, amelyek (valamint a digitális fényképezőgépek) segítségével a műholdas rendszeren keresztül akár fotót is képesek továbbítani a műveleti területről. Ugyancsak megérkeztek a speciális, nyolcvanliteres, vízhatlan, variálható, gyorsleoldó zárral ellátott hátizsákok, és tesztelik már a jelenlegi repeszálló mellényhez hasonló védelmi fokozatú málha- és védőmellényt is. Ez a különleges erők által tervezett mellény „felhasználóbarát", modul rendszerű, a feladatnak és használó igényeinek megfelelően állítható össze, továbbá eltávolítható nyak- és felkarvédelemmel is rendelkezik. Folyamatosan érkeznek a szükséges fegyverek, felszerelések, új technikai eszközök is"

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]