M134 Minigun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
M134 Minigun
Minigun UH-1N helikopter fedélzetén
Minigun UH-1N helikopter fedélzetén

Típus Gatling-rendszerű géppuska
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Tervező General Electric Company
Tervezés éve 1962
Gyártó
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1963 óta
Műszaki adatok
Lőszer 7,62x51 mm NATO
Működési elv Gatling-rendszerű, elektromos meghajtású
Tömeg39 kg
Fegyver hossza801,6 mm
Csőhossz558,8 mm
Elméleti tűzgyorsaságállítható: 2000-6000 lövés/perc
A Wikimédia Commons tartalmaz M134 Minigun témájú médiaállományokat.

Az M134 Minigun (GAU-2 ill. GAU-17 jelzéssel is ismert) egy elektromos meghajtású Gatling-rendszerű géppuska, amely 7,62x51 mm NATO lőszert tüzel kiemelkedő, akár 6000 lövés/perces tűzsebességgel. Jellemzően helikopterek, hadihajók és harcjárművek fegyverzete, de ritkább esetben repülőgépeken is előfordul. A fegyver 1963-ban állt szolgálatba először és lényegében a M61 Vulcan gépágyú lekicsinyített, "mini" változatának tekinthető – innen ered a "Minigun" elnevezés is. Napjainkban több mint 40 ország hadereje alkalmazza.

A hagyományos géppuskákhoz hasonló gyalogsági alkalmazása – sok filmes tévhittel ellentétben – nem lehetséges nagy reakcióereje miatt, illetve külső áramforrásra és nagy mennyiségű lőszerre van szüksége a működtetéshez. Mindezek csak járműveken biztosíthatóak a fegyver számára.

Néhány nevezetes típus, aminek a Minigun fegyverzetéül szolgált:

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a M134_Minigun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.