M. King Hubbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Marion King Hubbert (San Saba, Texas, 1903. október 5. - 1989. október 11.) geológus, a Shell houstoni kutatóintézetének munkatársa. Több fontos eredményt ért el a geológia és a geofizika területén. Nevéhez fűződik az olajtermelés időbeli alakulását egy adott területen modellező, haranggörbéhez hasonló, logisztikus eloszlású görbe, az ún. Hubbert-görbe, az olajhozamcsúcs elméletének egyik központi eleme.

1956-ban tett jóslata miatt, miszerint az Amerikai Egyesült Államok olajtermelése 1970-körül fog tetőzni, az olajipar sok szakértője kigúnyolta, ám az idő végül őt igazolta, az USA 1971-ben érte el kőolajkitermelésének maximumát.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A texasi San Saba-ban született. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol geológiát, matematikát és fizikát tanult. B.S fokozatot 1926-ban, M.S.-t 1928-ban, PhD-t pedig 1937-ben szerzett. PhD tanulmányai alatt az Amerada olajtársaság geológus asszisztenseként dolgozott. 1943-tól 1964-ig a Shell Oil Company alkalmazottja, ezután 1976-os nyugdíjba vonulásáig a United States Geological Survey kutató fizikusa volt.

A Stanford Egyetemen geológiát és geofizikát tanított 1963-tól 1968-ig, a Berkeley Egyetemen pedig 1973-tól 1976-ig.

A technokrata mozgalom aktív tagja, a '30-as években alakult Technocracy Incorporated szervezet egyik alapítója volt.

Kutatómunka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok tényleges kőolajtermelése (fekete) és Hubbert 1956-os előrejelzése (kék)

Több fontos geofizikai eredményt ért el. Matematikailag modellezte a földkéregben található kőzet képlékenységét, azaz, hogy az a nagy nyomás alatt az agyaghoz hasonlóan viselkedik. Tanulmányozta a föld alatti folyadékok áramlását is.

Legismertebb kutatásai a kőolajmezők és földgázlelőhelyek kapacitásának becsléséhez kapcsolódnak. Előrejelzései alapján bármely adott földrajzi területet tekintve, az egyes olajmezőktől a teljes bolygóig, a kőolajkitermelés időbeli változása egy haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. Az erre az elméletre alapuló cikkét[1] 1956-ban ismertette a San Antonióban az American Petrol Institute (Amerikai Kőolajintézet) előtt. Ebben azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok teljes kőolajtermelése az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje között fog tetőzni. Jóslata 1970-ben valóra is vált.

A modelljében használt görbe Hubbert-görbeként[2], csúcsa pedig Hubbert-csúcsként, illetve általános formában olajhozam-csúcsként (peak oil) ismert.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nuclear Energy and the Fossil Fuels, M.K. Hubbert, Presented before the Spring Meeting of the Southern District, American Petroleum Institute, Plaza Hotel, San Antonio, Texas, March 7-8-9, 1956 [1]
  2. Jeremy Leggett: A fele elfogyott. Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság. 56., 117. old. Typotex Kiadó, 2008. ISBN 978-963-9664-87-6

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven: