Móricz Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása, 1935
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása, 1935
Élete
Született 1879. július 2.
Tiszacsécse
Elhunyt 1942. szeptember 5. (63 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa Holics Eugénia (1905–1925)
Simonyi Mária (1926–1937)
Gyermekei
Pályafutása
Írói álneve Zicshy
Móricz Zsigmond aláírása
Móricz Zsigmond aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond témájú médiaállományokat.

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.[1]Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.[2]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Élete[szerkesztés]

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés]

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet (1859–1924), aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint (18511919) földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondnak kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. A család kénytelen volt Istvándiba (Túristvándi), Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886–87-ben Istvándiban, majd 1887–90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. A kor szokásaihoz híven gimnazista korában legációba ment Szakolyba. A legációt nagybátya Pallagi Gyula is szorgalmazta aki levelet ír barátjának Balogh Péter akkori szakolyi körjegyzőnek, aki örömmel fogadta is a kis Móriczot. Móricz Zsigmond később is gyakran visszalátogatott Szakolyba, majd a közeli Érpatakra. Később szakolyi emlékei alapján írja meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.

Írói pályájának elején[szerkesztés]

1900 októberében Budapestre költözött, a Nádor utca 15.-ben bérelt egyetlen szobát. A fővárosban jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt, 1902-ben mint óraadó tanár dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban. Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be. 1903-ban Mikszáth Kálmán hívására Az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Házasságuk 1925-ben Janka öngyilkosságával végződött.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza – aki a Sári bíró című vígjátékának címszerepét alakította

1912-ben házat építtetett Leányfalun, 1913-ban feleségével Olaszországban nyaralt.

A világháború és a forradalmak idején[szerkesztés]

1915-ben a fronton haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól. Az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiának 1918. december 1-jétől alelnöke volt, 1919. február 5-én pedig a Kisfaludy Társaság beválasztotta tagjai közé.1919 februárjában írta A földtörvény kiskátéját. Eleinte reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, bízott a változásokban, azonban májusban a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Megjelent egy füzete a somogyi földműves-szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.). Az írói direktórium is tagjává választotta. Emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták (1919. december 10-én szűnt meg tagsága a Kisfaludy Társaságnál),[3] műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat, majd később Az Est Lapok publikálta.

A későbbi évtizedek[szerkesztés]

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége féltékenységből 1925 áprilisában öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát.

Az író 1928-ban
Móricz Zsigmond családi körben (1940)

Osvát Ernő halála után, 1929 decembere és 1933 februárja között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket.
A Csehszlovákiában tartott felolvasó körútját (1930) követően ismét támadások érték.

1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett. Írói szemléletmódjára javarészt az ekkoriban induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom gyakorolt hatást, paraszti demokratizmusa is megerősödött.

Móricz Zsigmond
Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja

1936 szeptemberében találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később lányává fogadott. Kapcsolatuk úgy indult, hogy az író megmentette a húszéves lányt az öngyilkosságtól, amikor az a Ferenc József hídról akart a Dunába ugrani. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.[4]

1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura. A nehéz időkben e település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki vigaszt.

1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.

1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi klinikán.

„Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…”
   – Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929)

Gyermekei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének reklámja a Pesti Hírlapban, 1932-ben
Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28, Medgyessy Ferenc alkotása
  • Vas Jankó; Méhner, Bp., 190? (A legjobb olvasmányok)
  • A szép asszony dombja. Krónikás történet, versekben; Méhner, Bp., 1904
  • Két biblia. Elbeszélés; Hornyánszky Ny., Bp., 1906 (Koszorú. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai)
  • Mikor a part szakad. Elbeszélés; Hornyánszky Ny., Bp., 1907 (Koszorú. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai)
  • Erdő-mező világa. Állatmesék; Lampel, Bp., 1908 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • 1908Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
  • 1908 – Judith és Eszter (novella)
  • Szatmár vármegye népe; Országos Monografia Társaság, Bp., 1908
  • Hét krajcár. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1909
  • Sári bíró. Vígjáték; Nyugat, Bp., 1910 (bem. 1909)
  • Tragédia. Négy elbeszélés; Nyugat, Bp., 1910 (Nyugat könyvtár)
  • Csitt-csatt és több elbeszélés; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • A sasfia meg a sasfióka; Lampel, Bp., 1910 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Munkácsy Mihály; Lampel, Bp., 1910 (Iparosok olvasótára)
  • Sárarany; Nyugat, Bp., 1911
  • Az Isten háta mögött. Regény; Nyugat, Bp., 1911
  • Falu. Három színdarab; Nyugat, Bp., 1911
  • Boldog világ. Móricz Zsigmond összes állatmeséi; ill. Gara Arnold; Légrády, Bp., 1912
  • A galamb papné. Regény; Franklin, Bp., 1912
  • Harmatos rózsa; Nyugat, Bp., 1912
  • Magyarok. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1912
  • Tavaszi szél. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1912
  • Szerelem. Móricz Zsigmond egyfelvonásosai; Nyugat, Bp., 1913
  • Kerek Ferkó. Regény; Athenaeum, Bp., 1913 (Athenaeum könyvtár)
  • A kárpáti vihar; Légrády Ny., Bp., 1915
  • Mese a zöld füvön. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1915
  • Pacsirtaszó. Színdarab; Légrády, Bp., 1916
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Légrády, Bp., 1916 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Szegény emberek; Nyugat, Bp., 1917
  • A tűznek nem szabad kialudni. Novellák e háborús időkből; Légrády, Bp., 1916
  • Vidéki hírek és más elbeszélések; Táltos, Bp., 1917
  • Bovary úr. Az Isten háta mögött; Érdekes Újság, Bp., 1917 (Legjobb könyvek)
  • A fáklya. Regény; Légrády, Bp., 1918
  • Árvalányok. Regény; Légrády, Bp., 1918
  • Fortunátus. Történelmi színdarab; Légrády, Bp., 1918 (Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete)
  • A szerelmes levél. Kis regény; ill. Boriss László; Légrády, Bp., 1918
  • Vérben, vasban, Kis képek a nagy háborúból, Inter arma; ill. Garay Ákos; Légrády, Bp., 1918 (Móricz Zsigmond háborús írásai)
  • Mese a zöld füvön; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek)
  • A földtörvény kis kátéja. Az 1919. XVIII. néptörvény magyarázata és utasítása a földmíves nép földhöz juttatásáról; Néplap, Bp., 1919
  • Népszavazás a földreformról; Pallas, Bp., 1919
  • Légy jó mindhalálig; Athenaeum, Bp., 1920
  • Tündérkert. Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége, Bethlen ifjúkora; Athenaeum, Bp., 1922 (Erdély-trilógia I.)
  • Légy jó mindhalálig; ill. Pólya Tibor; ifjúsági kiad.; Athenaeum, Bp., 1922
  • Jószerencsét. Regény; Athenaeum, Bp., 1923
  • Házasságkötés. Kis regény; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Bp., 1923
  • Egy akol, egy pásztor. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1923
  • A vadkan. Színdarab; Athenaeum, Bp., 1924
  • Búzakalász. Színdarab; Athenaeum, Bp., 1924
  • Pillangó. Idill; Athenaeum, Bp., 1925
  • Kivilágos kivirradtig. Regény; Athenaeum, Bp., 1926
  • Baleset. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1927
  • Arany szoknyák. Történelmi melódiák; Athenaeum, Bp., 1928
  • Az ágytakaró. Kis regények; Athenaeum, Bp., 1928
  • Úri muri. Regény; Athenaeum, Bp., 1928
  • Forró mezők. Regény; Athenaeum, Bp., 1929 (Athenaeum könyvtár)
  • Bor, szerelem, bánat. Elbeszélések; ill. Jeges Ernő, Haranghy Jenő; Athenaeum, Bp., 1929
  • Esőleső társaság. Kisregények, elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1931
  • Forr a bor; Athenaeum, Bp., 1931
  • Alice Duer-Miller, Robert Milton: Darázsfészek. Vígjáték; átdolg. Zágon István / Móricz Zsigmond: Hány óra Zsuzsi?; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
  • 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
  • 1931 – Karácsonyi ének (novella)
  • Barbárok. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1932
  • Mai dekameron. Az új írók; szerk. Móricz Zsigmond; Nyugat, Bp., 1932
  • 1932 – Első nap az iskolában (novella)
  • Rokonok. Regény; Athenaeum, Bp., 1932
  • 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
  • Az asszony beleszól. Regény; Athenaeum, Bp., 1934
  • Erdély. Történelmi regénytrilógia; Athenaeum, Bp., 1935
  • 1935 – Égi madár (novella)
  • A boldog ember. Regény; Athenaeum, Bp., 1935
  • Forr a bor. Színdarab; Globus Ny., Bp., 1936 (Krónika. A Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
  • Bál. Regény; Az Est Lapok, Bp., 1936 (Pesti Napló könyvek)
  • Komor ló; Athenaeum, Bp., 1936 (Magyar novellák)
  • Rab oroszlán. Regény; Athenaeum, Bp., 1936
  • Betyár; Athenaeum, Bp., 1936
  • Móricz Zsigmond–Boldizsár Iván: Tiborc. Kálmán Kata fényképei; Cserépfalvi, Bp., 1938 (Szolgálat és Írás Munkatársaságának könyvei)
  • Míg új a szerelem; Athenaeum, Bp., 1938
  • Pipacsok a tengeren; ill. Szigethy István; Athenaeum, Bp., 1938
  • A nap árnyéka; Athenaeum, Bp., 1938 (Móricz Zsigmond művei) (Erdély-trilógia III.)
  • A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dícsősége. Zsuzsanna fejedelemasszony szenvedése eljő; Athenaeum, Bp., 1939 (Móricz Zsigmond művei)
  • Elbeszélések; bev. Zsigmond Ferenc; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
  • Erdély, 1-3.; Athenaeum, Bp., 1939
  • Életem regénye; Athenaeum, Bp., 1939 (Móricz Zsigmond művei)
  • Magvető. A magyar irodalom élő könyve; összegyűjt. Móricz Zsigmond; Kelet Népe, Bp., 1940
  • Kemény Zsigmond: Rajongók. Regény, 1-2.; Móricz Zsigmond átírásában, bev. Németh László; Athenaeum, Bp., 1940 (Híres könyvek)
  • Árvácska. Regény; Athenaeum, Bp., 1941
  • Rózsa Sándor a lovát ugratja. Regény; Athenaeum, Bp., 1941
  • Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Regény; Athenaeum, Bp., 1942
  • A szerelmes levél; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
  • Kapitalista a tanyán. Hét elbeszélés; ill. Fáy Dezső; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
  • Móricz Zsigmond legszebb elbeszélései; összeáll. Zarkovich Ferenc; Antiqua Ny., Bp., 1942
  • Veszélyes vállalkozás; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
  • Nosza rajta...; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
  • A fecskék fészket raknak. Regény; Athenaeum, Bp., 1943
  • Házasság a vége. A csillagszemű lány; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
  • Kisiklott élet; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
  • Kárpáti emlék; vál., előszó Fazekas László, ill. Litkey György; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
  • Ne légy jó! Válogatás Móricz Zsigmond kötetben kiadatlan írásaiból; vál. Urbán László, utószó Tasi József; Magyar Könyvklub, Bp., 1995 (Ismeretlen ismerősök)
  • Asszonyokkal nem lehet vitázni. Lappangó művek; vál., szerk., jegyz., utószó Urbán László; Szépmíves, Bp., 2017

Művei filmen[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Budapesten[szerkesztés]

Szobra a Móricz Zsigmond körtéren, Budapesten

Nyíregyházán[szerkesztés]

Móricz Zsigmond emléktáblája - Nyíregyháza 2013 (26).JPG

Nyíregyházán nagy tiszteletnek örvend az író, aki fiatal korában és ismert közszereplőként is megfordult hosszabb-rövidebb időre a városban. Utcát már az 1940-es évek második felében neveztek el róla, később az ő nevét vette fel a Megyei Könyvtár, a szakszervezeti művelődési ház és a benne működő mozi, valamint a városi színház is. A városháza falán, a bejárattól jobbra elhelyezett márványtábla az 1928-as látogatásának állít emléket az akkori vendégszobájának ablaka alatt.[5]

A Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában egy kisméretű Móricz-mellszobor (Liszkai Kováts Zoltán, 1958) emlékeztet az intézmény névadójára. Ülőszobra (Kótai Nándor, 1962[6]) először az un. Északi Alközpontban kapott helyet, majd a Tanárképző Főiskola parkjába került. A Megyei Könyvtár előtt egy egész alakos szobor (Kő Pál, 1977) található, a könyvtár lépcsőházában pedig, az első emeleten is található egy Móricz-ábrázolás (Papi Lajos, 1975).[5]

Sárospataki Református Kollégium[szerkesztés]

Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezető út bal oldalán található kő mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászművész készített. 1968-ban avatták fel. Állíttatta – a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére – a Képzőművészeti Alap.

Származása[szerkesztés]

Móricz Zsigmond családfája[7]
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. jún. 29.–
Budapest, 1942. szep. 4.)
író, újságíró, ref.
Apja:
Móricz Bálint
(1851 –
1919)
Apai nagyapja:
Móricz Mihály
Apai nagyapai dédapja:
Móritz Lukáts Ferenc[8]
Apai nagyapai dédanyja:
Pap Mária
(? –
1841)[9]
Apai nagyanyja:
Lengyel (Farkas) Zsuzsanna
Apai nagyanyai dédapja:
Lengyel József (Pál)
Apai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Anyja:
Pallagi Erzsébet
(Csetfalva, 1859 –
1924)[10]
Anyai nagyapja:
Pallagi József
beregújfalusi református lelkész
Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Nyilas Katalin
(1839 –
 ?)[10]
Anyai nagyanyai dédapja:
nagyváradi Nyilas(s) József
csécsi református lelkész
(? –
1870. júl. 11.)[11]
Anyai nagyanyai dédanyja:
kisdobronyi Isaák Erzsébet
(? –
1853. szept. 17.)[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve a tiszacsécsei ref. anyakönyv 1879. év - 7. folyószáma alatt - 21. oldalon.
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt.
  3. A százéves Kisfaludy-társaság. Szerk.: Kéky Lajos. Budapest, Franklin-társulat, 1936. 268. old.
  4. „Csibe rám borult és a szívemen ujjongott és csacsogott” - Móricz Zsigmond és Litkei Erzsébet. In Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2: Újabb irodalmi szerelmeskönyv. (hely nélkül): Corvina Kiadó Kft. 2013. ISBN 9789631361650  
  5. a b Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája; I. Nyíregyháza Irodalomtörténet, irodalomtudomány/Magyar irodalom története; A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, mek.oszk.hu - 1994-1996.
  6. Művészettörténeti értesítő, Akadémiai Kiadó., 1963 (Kótai Nándor, 257. oldal), books.google.hu
  7. Életem regénye
  8. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 6. old.
  9. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 37. old.
  10. a b Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 33. old.
  11. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 6, 8. old.
  12. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 49. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Elek Ilona: Móricz Zsigmond stílusa és nyelve; Boros Ny., Rákosliget, 1911
  • Juhász Géza: Móricz Zsigmond; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
  • Ötven év, ötven könyv. Móricz Zsigmond 1879-1929; bev. Balassa József, Sárközi György; Athenaeum, Bp., 1929
  • Halmi Bódog: Móricz Zsigmond, az író és az ember; szerzői, Bp., 1930
  • Jancsó Elemér: Móricz Zsigmond és az új magyar irodalom; Erdélyi Szemle, Kolozsvár, 1936 (Élő Erdély. Az „Erdélyi Szemle” könyvtársorozata)
  • Féja Géza: Móricz Zsigmond; Athenaeum, Bp., 1939
  • Németh László: Móricz Zsigmond; Turul, Bp., 1943 (Turul könyvek)
  • Bálint Sándor: Móricz Zsigmond Szegeden; Szegedi Új Nemzedék, Szeged, 1943
  • Schöpflin Aladár: Ady, Babits, Móricz. Kleine Erinnerungen an drei grosse ungarische Dichter; Danubia, Bp.–Leipzig, 1943
  • Vajtai István: A naturalista Móricz Zsigmond; Szegedi Új Nemzedék Ny., Szeged, 1944
  • Móricz Zsigmond ébresztése. Emlékkönyv; szerk. Darvas József; Sarló, Bp., 1945
  • Katona Szabó István: Móricz Zsigmond a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, Népújság, 2012. szept. 1. Online hozzáférés
  • Bozók Ferenc: Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényéről, in. Lyukasóra folyóirat, 2007. január

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Móricz Zsigmond témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]