Mülheim an der Ruhr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mülheim an der Ruhr
Schloss Broich 0504.jpg
Mülheim an der Ruhr címere
Mülheim an der Ruhr címere
Mülheim an der Ruhr zászlaja
Mülheim an der Ruhr zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Polgármester Ulrich Scholten (2015. október 21.–)
Irányítószám 45401–45481
Körzethívószám 0208
Rendszám MH
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 169 278 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 1 854,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 26
  • 153
m
Terület 91,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Mülheim an der Ruhr (Németország)
Mülheim an der Ruhr
Mülheim an der Ruhr
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 25′ 42″, k. h. 6° 52′ 44″Koordináták: é. sz. 51° 25′ 42″, k. h. 6° 52′ 44″
North rhine w MH.svg
Mülheim an der Ruhr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mülheim an der Ruhr témájú médiaállományokat.

Mülheim an der Ruhr település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 169 278 fő (2015. dec. 31.)[1]. Mülheim an der Ruhr Essen, Mettmann, Duisburg és Oberhausen községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Oberhausentől délre fekvő település.

Leírása[szerkesztés]

A Ruhr mindkét partján fekvő város déli részei a Rajnai-Pala hegység utolsó nyúlványain, az északi részei az Alsórajnai síkságon terülnek el.

A városnak a Ruhr völgyében kiterjedt üdülőkörzetei vannak, és a Ruhron közleledő hajók mintegy félmilliós forgalmat bonyolítanak le évente.

Története[szerkesztés]

Egy régi metszet Mülheimről

Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.

A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884ben Broich-vára épült fel.

A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.

Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.

A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.

Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszennek, melynek székhelye is itt van.

A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.

A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.

Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.

A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Boich kastély
  • Szt. Péter templom
  • Mária templom
  • Favázas házak
  • Raffelberg Solbad (sósfürdő)
  • Lóversenypálya
  • Wittzenhausbuschi vadaskert

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]