Mózsi Ferenc János
| Mózsi Ferenc János | |
| Élete | |
| Születési név | Vystup Ferenc |
| Született | 1947. január 4. Budapest |
| Elhunyt | 2007. november 6. (60 évesen) Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Első műve | A képzelet kertjeiben (1974) |
Mózsi Ferenc (Születési neve: Vystup Ferenc,[1] Budapest, 1947. január 4. – Budapest, 2007. november 6.) magyar író, költő, a Szivárvány című folyóirat alapítója[2] és szerkesztője. „Szivárványos ember”-nek is nevezik.
Élete[szerkesztés]
Mózsi Ferenc Mózsi Sándor és Tóth Mária gyermekeként született. 1967-ben Budapesten érettségizett. 1967–1970 között fizikai munkásként élt, volt fakitermelő, tanácsi alkalmazott. 1970 nyarán Nyugatra távozott. Világot akart látni, de engedélyt csak Jugoszláviáig kapott, így úszva menekült át Olaszországba.
1970-től Belgiumban élt, 1971–1974 között a Leuveni Katolikus Egyetemen a szlavisztika szakon szláv filológiát tanult. Itt ismerkedett össze Soós Jóska sámánfestővel, ő indította el az alkotás irányába.[3]
1974-től az USA-ban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban élt, majd 1978-tól Chicagóban, ahol a Sebők Utazási Iroda és 1982-től 1995 nyaráig működő FRAMO Kiadó tulajdonosa volt. 1978–1980 között a Városi Egyetem hallgatója volt.[forrás?] 1980-ban ugyanitt megalapította a Szivárvány című irodalmi, művészeti és kritikai szemlét, melynek kiadója és szerkesztője volt. Először Kontra Györggyel, majd Horváth Elemérrel, a 12. számtól kezdődően pedig egyedül szerkesztette. Illetve kiadója volt az Aczél-éra alatt tiltott irodalomnak számító könyvek – körülbelül 30 kötetet – szerkesztését, megjelentetését és finanszírozását felvállaló Szivárvány könyvek sorozatnak is. A folyóirat 1992–1998 között Budapesten jelent meg. Mózsi Ferenc Chikagóból irányította Zalán Tibor társszerkesztővel, 1993-tól M-Szivárvány (Magyar Szivárvány) címmel, mely már egy sajátos külföldi hangvételű, nyugati jellegű, negyedéves rendszerességgel megjelenő, magas színvonalú lap volt. Folyóirat-bemutatókat tartott, 1990–1995 között pedig évente irodalmi találkozót is szervezett Csobánkán, "Szivárvány-találkozó" címmel.
Első versei az emigrációban jelentek meg, a többi között az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Nemzetőrben, az Irodalmi Újságban és amerikai magyar lapokban. Rövid prózai írásokat és kritikákat is publikált. Verseit többször is megzenésítették: 1992-ben A Remény epileptikája kötetéhez szerzett komputeres zenét egy barátja, amit a kaposvári tanárképző főiskolán be is mutattak;[3] Tóth János Rudolf, a Hobo Blues Band egykori zeneszerző-gitárosa pedig előbb 1996-ban az Imák és mantrák című Hobo-lemezen,[4] majd 2007-ben egy saját formációt létrehozva ToMoSound (vezetékneveik kezdőbetűiből megalkotott) néven.[5]
1989. március elején az MDF országos gyűlésén ő is felszólalt Jakabffy Ernő és Luka László mellett.
1974-től a Lengyel-Magyar Világszövetség, 1978-tól a Chicagói Eszperantó Társaság, 1984-től a World Academy of Arts and Culture, 1991-től pedig a Magyar Írószövetség tagja volt.
2005-ben, nyugdíjasként költözött haza. 2007. november 6-án, Budapesten rákbetegségben hunyt el. Utolsó versét kórházi ágyán írta.
Művei[szerkesztés]
- A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974)
- Földközelben (New York, 1977)
- Idegkötélen (Chicago, 1980)
- Szénaillat száll (Chicago, 1980, 1982)
- Versvisszafojtva (válogatott versek, Chicago, 1985)
- Imantra (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Toronto, 1989, fordító: Kolumbán Miklós,[6] majd Budapest, 1994: in memoriam Abhay Narayan (1954-1993)[6])
- A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992)[m 1]
- 21 vers: Mózsi Ferenc (Budapest, 1992)[8]
- Maxiómák. Versek az amerikai költő és filozófus, Ralph Waldo Emerson (1803-1882) idézetei alapján; Belvárosi, Bp., 1994[m 2]
- B-irodalmam: 50 válogatott vers / My POEMpire / Mi uniVERSO (kétnyelvű: angol-magyar, Chicago-Budapest, 1997; angol-spanyol, Budapest 2001; fordítók: Hargitai Péter és Alfredo Leiseca)
- mErénylet… (Chicago-Budapest, 1995)
- Mó-tao 365 (Budapest, 1999)
- Énekem éneke 47: Versek / My song of songs 47: Poems (kétnyelvű: angol-magyar, Budapest-Marosvásárhely 2001, fordító: Hargitai Péter)
- Kitalált Lét / Inventing Being (kétnyelvű: angol-magyar, 2004, fordító: Hargitai Péter)
Elismerései[szerkesztés]
- Tiszteletbeli doktor cím - Költők Világkongresszusa (1984, Marrakes)
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A remény epileptikája c-ű kötet alcíme: Kassák Lajos halálának 25. évfordulójára a mester számozott költeményeinek kapcsán[7]
- ↑ A Maxiómák c-ű kötet Ralph Waldo Emerson szellemi kiskátéjából készült, versei „maximális axiómák, azaz a Maxiómák”.[3]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Onagy Zoltán
- ↑ Mózsi Ferenc János (1947-2007) Archiválva 2016. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ a b c Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván: „A líra utáni lopakodásnál nem találtam izgalmasabbat” Beszélgetés Mózsi Ferenccel (1994. június 4-én), Tiszatáj 48. évfolyam, 11. szám (37–41. oldal) - 1994. november
- ↑ Imák és mantrák 1996 - MTM, hobo.hu - (hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ "Elfelejtett Nyelvek Dallama" BLUES EST!, magyarradio.ca - 2007. május 4.
- ↑ a b PIM Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák adatbázis: Imantra : in memoriam Abhay Narayan (1954-1993) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2015. október 24.)
- ↑ Szöllősi Antal: Amerikai és magyar könyvbibliográfia Archiválva 2016. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, USA: könyvek bibliográfiája - Északi Magyar Archívum - 2013. október 12.
- ↑ 21 vers kötetek, Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó - 2002. ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Könyvkuckó Kiadó, Budapest - 1999. ISBN 9-638157-91-7
- Hermann Péter, Markóczy Mária: Ki kicsoda 1990 (online: Google könyv: Mózsi Ferenc János), Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft. - 1990.
- F. Almási Éva: Kortárs magyar írók Mózsi Ferenc János (Ligeti) - 1998–2000.
- MTI: Meghalt Mózsi Ferenc János[halott link], MNO.hu - 2007. november 8.
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia "M", Válogatott bibliográfia (I. Magyar nyelvű művek), HITEL Lap-, Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. Budapest - 1992 ISBN 978 90 8501 095 1 (PDF)
- Borbándi Géza: Emigráció és Magyarország Nyugati magyarok a változások éveiben 1985-1995 (1. Emigráció és a haza, 15. o.; 4. Folyóiratok g.) Szivárvány, 307-308. o.), Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem - 1996. ISBN 963 04 7473 5
- Beke G. László összeállítása: Mózsi Ferenc költő, Beke G. László honlapja - 2007. november 8.
- Mózsi Ferenc Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, Új KönyvPiac Napikult rovat - 2014(?)
- név: Mózsi Ferenc[halott link], konyvtar.ksh.hu
- könyv-média-periodika: Mózsi Ferenc János Országos Idegennyelvű Könyvtár (hozzáférés: 2015. október 24.)
- Dancs Rózsa: A torontói magyar közösség emlékkönyve 1938–2011 (46. oldal), mek.oszk.hu - 2012. február ISBN 978-1-896991-31-3
- Szügyi Zoltán: Szivárványból kihunyt élet A budapesti Új köztemetőben ma temetik Mózsi Ferencet (1947-2007); Magyar Szó online archív, Kitekintő - 2007. november 23.
- ↑ Onagy Zoltán: 63 éves volna Mózsi Ferenc, irodalmijelen.hu - 2010. november 6.
További információk[szerkesztés]
- A magyar irodalom története
- Hatvanévesen elhunyt Mózsi Ferenc Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu - 2007. november 8.
- Dancs Rózsa: In Memoriam Mózsi Ferenc 1947–2007, Erdélyi Napló XVII. évfolyam, 46 (841.) szám - 2007. november 14.
- Mózsi Ferenc a nadas.org-on
- Kultúra és Közösség 18. évfolyam 3. szám - 1991.
- „Megpróbáljuk a lehetetlent: folytatjuk!” – válaszai a Kultúra és Közösség Szerkesztősége körkérdésére; (74-78. oldal)
- Szivárvány (79-80. oldal)
- „Megvásároltam saját függetlenségemet.” (81-85. oldal)
- Extra Hungariam (81-84. oldal); Új horizont 20/4-5 - 1992.
- Dr. Nádas János és Dr. Somogyi Ferenc: A XXVI. magyar találkozó krónikája[halott link], hungarianassociation.com - 1987. ISBN 0-934214-18-2
