Mót
Mót | |
![]() | |
A Baál-ciklus nevű táblatöredékek egy figyelemre méltó forrása a kánaáni vallásról és annak Mot nevű istenéről | |
Nem | férfi |
Mót vagy más nevein Mút (föníciai: 𐤌𐤕) és Mávet (héber: מות) a halál és az alvilág kánaáni istene volt.[1][2] Ismerték Ugaritban és Föníciában is,[3] ahol elterjedt a kánaánita vallás.
A kánaáni mitológia vele kapcsolatos fő információforrása az Ugaritban felfedezett szövegekből származik,[1] de említik őt a föníciai Szanhuniathon iratainak görög fordításának fennmaradt töredékei is.
Mót a mitológiában Él főisten egyik fia és Baál esőisten fő ellenfele.[4] Mót volt ura a sivatagi szárazságnak, az alvilágnak és mindennek, ami ellenkezik az élettel,[4] míg Baál éltető vize termékenységet hozott a földnek.[4]
Mót különösen fontos volt Kánaán földjén, ahol Mezopotámiától és Egyiptomtól eltérően nem volt nagy folyó, és amely régiónak nagyrészt az égi csapadékra kellett támaszkodnia a termés bőségéhez.[4] A kánaáni mitológiában Mót és Baál egy ciklikus harcba keveredett, amelyben Mót ideiglenesen legyőzte Baált.[4]
A Mót és Baal közötti harc Illés próféta Baál prófétáival vívott bibliai történetben is megjelenik, amely egy hosszú időn át tartó pusztító aszály és szárazság időszakában játszódik.[5] Az izraelitáknak dönteniük kell, hogy elfogadják-e azt a kánaáni nézetet, hogy Baál megfelelő kiengesztelésével remélhetik, hogy visszatér az eső, vagy követik Illés tanítását, miszerint Izrael Istene a szárazságot és az esőt egyaránt uralja.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Spar: The Gods and Goddesses of Canaan | Essay | The Metropolitan Museum of Art | Heilbrunn Timeline of Art History (angol nyelven). The Met's Heilbrunn Timeline of Art History. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
- ↑ Gibson, John C.. Canaanite Myths and Legends (angol nyelven). A&C Black (1978. április 1.). ISBN 978-0-567-08089-9
- ↑ CASSUTO (1962). „Baal and Mot in the Ugaritic Texts”. Israel Exploration Journal 12 (2), 77–86. o. ISSN 0021-2059.
- ↑ a b c d e f Mot (Semitic god) - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
- ↑ 1Kir 17-18. rész