Móra László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móra László
Élete
Született1890. október 20.
Zenta, Szerbia
Elhunyt1944. december 29. (54 évesen)
Budapest, Magyar Királyság
Nemzetiségmagyar
SzüleiMóra István
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)líra, próza
Irodalmi irányzatGyermek- és ifjúsági irodalom
Alkotói évei1925 – 1944
Első műveÁlmok szekerén
Fontosabb műveiÍgy jó, XX. század
Irodalmi díjaiRökk Szilárd-díj (1924)
Gárdonyi Géza-díj (1926)
Kisfaludy Társaság nagydija (1938)
A Wikimédia Commons tartalmaz Móra László témájú médiaállományokat.

Móra László (Zenta, 1890. október 20.Budapest, 1944. december 29.)[1] pedagógus, iskolaigazgató, író, költő, lapszerkesztő és művelődésszervező, székesfővárosi tanügyi szakfelügyelő. Móra István költő fia, Móra Ferenc unokaöccse.

Élete[szerkesztés]

Móra István költő, tanító és Ujfalussy Éva Katalin[2][3] harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.[4][5]

Gyermekként került Budapestre, ott végezte el népiskolai és középiskolai tanulmányait, majd a pápai tanítóképzőben szerzett oklevelet 1909-ben. 1910-­től Óbudán, a Hunor utcai elemi iskolában („barakk-iskola”) tanított.[6] Az első világháborúban előbb a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot; a Piave mellett esett fogságba. Francia hadifogolytáborokban raboskodott Bretagne-ban és az észak-franciaországi Coincy mellett, ahonnan 1920-ban tért haza.[7] Óbudán, a Vörösvári úti elemi iskolában folytatta pedagógusi munkáját, majd a belvárosi Cukor utcai polgári leányiskolában tanított. 1930 őszén „oktatói és költői sikereire” tekintettel, a budai várban lett elemi iskolai igazgató.[8][9] Ő igazgatta Óbudán a téglagyári munkások gyerekei számára 1934-ben felépített Külső-Bécsi úti elemi, majd később polgári iskolát.[10]

Tizenkilenc éves korában kapcsolódott be az irodalmi munkába; az első verse 1909-ben jelent meg nyomtatásban az Ország-Világban.[11] Pedagógiai munkája mellett rendszeresen publikált verseket, novellákat, meséket, tankönyveket, amelyek gyors egymásutánban jelentek meg a napi- és hetilapok hasábjain; egy részük angol, német és lengyel fordításban is.[11] Több ifjúsági és gyermeklap munkatársa.[12] Felelős szerkesztője volt az 1928–36-ban megjelent Meseország. A magyar tanítók gyermeklapja. című kiadványnak,[13] 1938-tól főszerkesztője a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt című lapnak, szerkesztette az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évkönyvét Simon Lajossal és a Tanulók naptárát.[11] Az 1930-as években rendszeresen mondott meséket a Magyar Rádióban, s tartott ismeretterjesztő előadásokat.[9]

Az 1922-ben alakult Gárdonyi Géza Irodalmi Bizottság, majd a Gárdonyi halálát követő átszervezés után az 1923. július 6-án megalakult Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság főtitkára lett, mely posztot 1940-ig töltötte be.[14] Alelnöke az 1933-ban alakult Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak, 1935-től tagja a Kiskunfélegyházán tevékenykedő Móra Ferenc Társaságnak.[9] Tagjai közé választotta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Balatoni Társaság is.[11]

Költészetében – gyermekversei többségében is – az otthon-, a család-, a szülő-, az Alföld- és a természetimádat párosul a mély, irredentizmussal átszőtt hazafisággal és Istenszeretettel. XX. század című verskötetét az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt 530/1945. M.E. számú rendeletével „fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtóterméknek” nyilvánította, indexre tette, s annak fellelhető példányait megsemmisíttette.[5]

Mint irodalommal foglalkozó pedagógus, pályája során számos elismerésben részesült.[11][15][16]

1910-ben vette feleségül Vadas Gizellát; házasságukból két gyermek született: László (1913) és Bertalan (1916).[6]

1944. december 29-én holtan találták feleségével együtt testvérhegyi lakásukban. Halotti anyakönyvi bejegyzése szerint halálának oka „öngyilkosság, mérgezés”.[1] Feltételezések szerint a szovjetek bejövetele utáni fenyegetettségben menekültek a halálba.[5][17][18]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Álmok szekerén. Szeghalom: „Nemzedékek” Kiadó. 1925. (versek)  
  • Sír egy ország: Szavalásra alkalmas versek a tanuló ifjúság számára. Budapest: Magánkiadás – Bichler J. könyvnyomdája. 1926.  
  • Így jó. Budapest: Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság. 1929. (versek)  
  • Három borsó, három korsó és egyéb mesék. Budapest: (kiadó nélkül). 1929.  
  • XX. század. Dombóvár: Magánkiadás – Bagó nyomda. 1939. (versek)  
  • Szobor az utcasarkon. (regény)  
  • Nyolcévesek szövetsége. Budapest: Magyar Népművelők Társasága. 1943. = A Gyermekvilág kiskönyvtára, (regény)  [12]
  • Móra László: Válogatott írások. Szerk.: Kapus Béláné–lektor: Dr. Szörényi László. Budapest: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. 2016. ISBN 978-963-88214-4-7  

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Halálesete bejegyezve a Bp. III. ker. állami halotti akv. 794/1945. folyószáma alatt.
  2.   1) Noha több forrásban is az Újfalusi névváltozat szerepel, a család az Ujfalussy formát használta. Lásd: A két Móra a Délvidéken. In Tripolsky Géza: Város, folyó, emberek: Az emberek. Zenta: Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre. 1988. arch Hozzáférés: 2020. június 22.  
              2) Legidősebb bátyjának, az 1931. június 18-án 44 éves korában elhunyt ifj. Móra István országos statisztikai ellenőrnek a halálhírében a gyászoló családok között ugyancsak az Ujfalussy név szerepel. Lásd: Viraág Béla: Gyász. Budai Napló, XXVIII. évf. 1046. sz. (1931. július 5.) 3. o. arch Hozzáférés: 2020. június 22. „...Özvegy ifjú Móra Istvánná szül. Obmann Franciska és gyermekei, Ilona, Mihály, Márton és Katica mérhetetlen fájdalommal, siratják. Gyászolják az Ujfalussy, Katona, Obmann és Zombori családok.”
  3. Halotti bejegyezése szerint Ujfalussy Katalin.
  4. Péter 2007 – Móra István 1887 és 1900 között születtek gyermekei: István, József, László, János, Mária, Mihály és Katalin..
  5. a b c Fáy 2006.
  6. a b Kapus 2019.
  7. Lásd: Kinccsel bélelt patkányfészek című visszaemlékezését.
  8. Viraág Béla: Uj igazgatók Budán. Budai Napló, XXVII. évf. 1011. sz. (1930. október 19.) 3. o. arch Hozzáférés: 2020. június 22. „Móra Lászlót, a kiváló poétát, a IV., Cukor-utcai Iskolából^ a Várban levő elemi iskola igazgatójává^ nevezték ki, ahonnan a volt igazgató...”
  9. a b c Beszámoló a Móra-emlékév záróeseményéről.
  10. Ma: Óbudai Waldorf Iskola (2015).
  11. a b c d e f Budai Napló 1931.
  12. a b A Félegyházi Közlöny megemlékezése.
  13. Főszerkesztő: Havas István ˙(1873–1952) költő, író, pedagógus.
  14. E Társaság egyik tiszteletbeli elnöke volt apja, Móra István is.
  15. a b c Móra László újabb kitüntetése. Néptanítók lapja, LXII. évf. 1–2. sz. (1929. január 4.) 30. o.
  16. a b c A Kölcsey-pályadij nyertese. Tolnai Világlapja, XLV. évf. 10. sz. (1943. március 10.) 4. o.
  17. Péter 2007.
  18. Tripolszky Géza: Város, folyó, emberek - Az emberek: A két Móra a Délvidéken. zetna.org. Zenta: zEtna Egyesület (1991) (Hozzáférés: 2015. január 18.) arch „László szintén iskolaigazgató volt. Két verseskötete jelent meg. Főleg gyermekversei és irredenta írásai nagyon ismertek voltak. Mikor az első orosz csapatok megjelentek a városban, feleségével együtt megmérgezték magukat, amint azt már eleve elhatározták. 1944-ben halt meg, 60 éves volt. [valójában csak 54 éves –a szerk. megj.]”
  19. Lippay Gyula dr: Szent István-ünnep a III. ker. Keresztény Társaskörben. Budai Napló, XXXVI. évf. 14. sz. (1938. április 7.) 5. o. arch Hozzáférés: 2020. június 23.
  20. Budapest székesfőváros Kölcsey Ferenc születésének 120. évfordulója alkalmából létesített 1000–1000 pengős pályadija.

Források[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Móra László témában.