Mézrablóerszényes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Mézrablóerszényes
Rajz a fajról
Rajz a fajról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Erszényesmókus-szerűek (Petauroidea)
Család: Mézrablóerszényes-félék (Tarsipedidae)
Gervais & Verreaux, 1842
Nem: Tarsipes
Gervais & Verreaux, 1842
Faj: T. rostratus
Tudományos név
Tarsipes rostratus
Gervais & Verreaux, 1842
Szinonimák
  • Tarsipes spencerae Ride, 1970
  • Tarsipes spenserae Gray, 1842
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mézrablóerszényes témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mézrablóerszényes témájú médiaállományokat és Mézrablóerszényes témájú kategóriát.

A mézrablóerszényes vagy ormányos erszényes (Tarsipes rostratus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a mézrablóerszényes-félék (Tarsipedidae) családjába tartozó faj.

Az állat a családjának és nemének egyetlen képviselője.

Előfordulása[szerkesztés]

A mézrablóerszényes Ausztrália délnyugati részén a füves pusztában, a bozótosban, illetve a ritkásabb, alacsony növésű fákból álló erdőkben él.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím hossza 4-9,5 centiméter, farokhossza 5-11 centiméter; a nőstény hossza 6-8 centiméter, farokhossza 6-8 centiméter. A hím testtömege 8-12 gramm, a nőstény testtömege 10-20 gramm. Teste apró és könnyű, így az állat a legvékonyabb ágakra is fel tud kapaszkodni a táplálék után. Elülső és hátulsó mancsain a talppárnák vége érdes felületű, így lába kiválóan alkalmas a mászásra. Farka hosszabb, mint az állat egész teste, és nagyon alkalmas az ágakon való kapaszkodásra; mászás és táplálkozás közben támaszként használja az állat. Feje hosszú és hegyes; nyelve szintén hosszú, a vége kefeszerű, ezzel hatol be a mézrablóerszényes a virágok kelyhébe, hogy hozzáférjen a nektárhoz.

Életmódja[szerkesztés]

Éjjeli, társas állat; az egyes territóriumok átfedik egymást. A nőstények a betolakodókkal, különösen a hímekkel szemben agresszíven viselkednek. Tápláléka virágpor és nektár. A mézrablóerszényes 1-2 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 6-7 hónapos korban éri el. A párzási időszak kedvező feltételek esetén egész évben tart. A vemhesség 20-28 napig tart, ennek végén rendszerint 2-3, ritkábban 4 kölyök születik. A kölykök az első napokban az erszényben ülnek, aztán a nőstény kirakja őket egy fa odvába.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]