Ugrás a tartalomhoz

Mézrablóerszényes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mézrablóerszényes
Rajz a fajról
Rajz a fajról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Erszényesmókus-szerűek (Petauroidea)
Család: Mézrablóerszényes-félék (Tarsipedidae)
Gervais & Verreaux, 1842
Nem: Tarsipes
Gervais & Verreaux, 1842
Faj: T. rostratus
Tudományos név
Tarsipes rostratus
Gervais & Verreaux, 1842
Szinonimák
  • Tarsipes spencerae Ride, 1970
  • Tarsipes spenserae Gray, 1842
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mézrablóerszényes témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mézrablóerszényes témájú médiaállományokat és Mézrablóerszényes témájú kategóriát.

A mézrablóerszényes vagy ormányos erszényes (Tarsipes rostratus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a mézrablóerszényes-félék (Tarsipedidae) családjába tartozó faj.

Az állat a családjának és nemének egyetlen képviselője.

Előfordulása

[szerkesztés]

A mézrablóerszényes Ausztrália délnyugati részén a füves pusztában, a bozótosban, illetve a ritkásabb, alacsony növésű fákból álló erdőkben él.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hím hossza 4-9,5 centiméter, farokhossza 5-11 centiméter; a nőstény hossza 6-8 centiméter, farokhossza 6-8 centiméter. A hím testtömege 8-12 gramm, a nőstény testtömege 10-20 gramm. Teste apró és könnyű, így az állat a legvékonyabb ágakra is fel tud kapaszkodni a táplálék után. Elülső és hátulsó mancsain a talppárnák vége érdes felületű, így lába kiválóan alkalmas a mászásra. Farka hosszabb, mint az állat egész teste, és nagyon alkalmas az ágakon való kapaszkodásra; mászás és táplálkozás közben támaszként használja az állat. Feje hosszú és hegyes; nyelve szintén hosszú, a vége kefeszerű, ezzel hatol be a mézrablóerszényes a virágok kelyhébe, hogy hozzáférjen a nektárhoz.

Életmódja

[szerkesztés]

Éjjeli, társas állat; az egyes territóriumok átfedik egymást. A nőstények a betolakodókkal, különösen a hímekkel szemben agresszíven viselkednek. Tápláléka virágpor és nektár. A mézrablóerszényes 1-2 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 6-7 hónapos korban éri el. A párzási időszak kedvező feltételek esetén egész évben tart. A vemhesség 20-28 napig tart, ennek végén rendszerint 2-3, ritkábban 4 kölyök születik. A kölykök az első napokban az erszényben ülnek, aztán a nőstény kirakja őket egy fa odvába.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]